A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1966-04-24 / 17. szám

Gyurkovics Ferenc műtermében Szabó Gyula, Gyurkovics Ferenc. Losonci Laci konyha LoShonc város zajától védett kis utcá­ban találjuk meg a mosolygós arcú, fe­hér szakálliű, alkotóerejének alkonyán, 90 éves Gyurkovics Ferencet. A szoba köze­pén széles asztal, teli ajándékokkal és gratulációkkal, a Városi és Járási Nem­zeti Bizottságtól, Ismerőseitől. Betekintünk a műterembe, ahol képek halmazát látjuk és a mester már csak az emlékeit fűzi hozzájuk. A szoba fénye kiemeli jellegzetes homlokát, figyelő te­kintetét. Munkájáról, az elmúlt évek ese­ményeiről és talán a legmélyebb emlé­keiről beszél. A látogatásunk alkalmával velünk tar­tott Szabó Gyula losonci képzőművész Is ős Így emlékezett meg a mesterről: — Az aranyköntösű Klméra már csak éjszakai álmaiban kísérti a 90 éves Gyur­kovics Ferencet, a szlovenszkói képzőmű­vészek nesztorát, a losonciak népszerű „Gyurko“ bácsiját, aki mögött szép, munkás élet van, és most visszaemlékez­ve az ifjú és férfikor küzdelmeire, azok is megszépülnek a szó szárnyain. S külö­nös vonzó fényt kapnak a fájdalmak, a sérelmek is a vele való beszélgetésben. Nehéz meghatódás nélkül Írni a szép fejű agg mesterről. Már nem lát jól, de álmaiban még tovább festi képeit. Mit ér­ne itt az „okos méltatás“ a szív emléke­zése nélkül, a müvek magyarázása a sze­reti hangja nélkül. A múlt képei, vágyai, akarásai, küzdel­mei, csalódásai és eredményei vannak jelen — Igen: jeleni Az öreg mester szét­szóródott és igen kis töredékekben a műtermében látható vásznain, rajzain, melyek a múlt század végét és XX. szá­zadunk elejének diadalra jutott lmpresz­­szlonlzmusát a müncheni zsáner-képek hangulatai tükrözik, nemes mesterségbe­li tudással, agg mesterünknek münohe­nl és párizsi kapcsolatairól vallva. De túl a müncheni akadémián s párizsi julien­­en Defreggeren, a nógrádi, közelebbről a losonci tájak, utcák, rég-letünt, orszá­gos vásárok, heti piacok; kofákat, szeke­reseket, Lacl-konyhákat és más nem lé­vő házakat, malmokat idéző, remekbeszü­­letett, kisebb méretű képei mutatják mes­terünk egyéniségét, késő öregségig meg­maradt üdeségét. Ma már csak álmaiban festi tovább képeit, mert az aranyköntö­sű Klméra a maga elérhetetlenségében még 90 évesen is tovább csábítja, láttat­ja és hiteti a halhatatlan élet színes cso­dáival. Mert halálig festő a festő. Mi szlovenszkói képzőművészek (kö­zelebbről losonciak), szeretettel és meg­becsüléssel kívánjuk az agg mesternek, Gyurko bácsinak, fesse még sokáig ál­modott képeit. Megértjük, látjuk és szeretjük őt. Losonci táj Csábon most is pezseg a kultúráiét. Mint Zatykö Ferenc, a Csemadok helyi szervezeté­nek úl elnöke közölte, a tavasz ellenére Is élénk kultúráiét folyik náluk. Sikerrel mutat­ták be Tóth Tibor tanító rendezésében március­ban a Sárt bírót. Most pedig Zatykó Ferenc elnök rendezésében Egri Viktor: Gedeon-ház c. drámáját tanulják. Az énekkar tágját is szorgalmasan gyako­rolnak. Sikerült nekik a tél folyamán az ének­kart felfrissíteni fiatal erőkkel. S ez a 80 tagú énekkar Tóth Sándor tanító vezetésével rend­szeresen tanul, gyakorol. Készülnek a tavaszi és nyárt nyilvános fellépésekre, a járást Cse-Nyitrai híradó A múlt év végén nyílt meg a nyltral Galé­ria. Március 27-én Immár másodszor vehettünk részt képklállítfts megnyitóján. Ez alkalommal az Elet elnevezésű alkotócsoportba tömörült szlovákiai képzőművészek mutatkoztak be al­kotásaikkal. A kiállítás anyaga Bratislavából került Nyltrára, némi változással. Kulturális életünk olyan kiváló művészeivel ismerkedünk meg, mint MUol Bazovsky, Martin Banka, Eu­­dovlt Fulla nemzeti művészekkel, Ján Kulich, Rudolf PriblS, Ladislav Snopek Klement Gott­­wald államdljas művészekkel ás másokkal. Ami a kiállítás anyagát illeti, a 139 kép valóban képzőművészeink alkotásainak legja­vát adja. S nem csak a legjavát, hanem a leg­újabbakat is. A kiváló festőművész, jozef Stur­­dlk megkapóan szép művészi pasztellképei vagy tollrajzai már mind idei alkotások. madok napra. Emellett a tánccsoportot is ak­tivizálta Czelleng István, akinek fö célja, hogy ezt a fónevü tánccsoportot az Idén is sikere­sen szerepeltethessék a járást Csemadok na­pon. • • • A plnct Csemadok színgárdája a hazai be­mutató után Nagydarócon Is sikerrel vitte színre a Ltdérc című darabot. Sólyom László A perbetei Csemadok helyt szervezete a kö­zelmúltban irodalmi estet rendezett, melyre A kiállítás legszebb, legllraibb képei Ladislav Comicky érdemes művész akvarelljel. A gra­fikusok közül osztatlan sikere van Szabó Gyu­lának. A forradalom ciklus megrázó képé­ben gyönyörködhetünk, amely a kiállítás köz­pontjában áll. (Szívesen vennénk, ha a közel­jövőben önálló kiállítást is rendezne Nyltrán.) Meg kell még említenem Orest Dubay állam­dljas művészt, akinek Unólenmmatszetel a várt élményt jelentették számunkra. A plasztikában, szobrászatban ján Kulich KG. államdljas művész nevét említeném meg, és Rudolf Prlbli érdemes művész szép meg­oldású bronz emlékérmeit. A kiállítás anyagából képet kapunk a szlo­vák képzőművészek jelenlegi színvonaláról. Mennyiség- és minőségi változás ez. Egyre magasabb fokú művészi játék a formával, a kifejező eszközökkel s egyre valóbb, mélyebb megismerése az emberi életnek. Tiszta út, ami elvezet a szép megértéséhez, élvezéséhez és az igazi művészet méltó értékeléséhez. Megyeri Andrea meghívta Gyurcsó István csehszlovákiai ma­gyar költöt is. A kultúrház megtelt közönség­gel s nagy érdeklődést mutatott a hazai költő verset Iránt. Az irodalmi estet a Csemadok helyt szerve­zetének énekkara nyitotta meg, majd a költő verseit tolmácsolták a szavalok. Az est továb­bi részét beszélgetés töltötte ki. Főleg a fia­talok, az trodalomrafongók halmozták el Gyurcsó Istvánt kérdéseikkel. A közönség megelégedve távozott azzal a reménnyel, hogy a jövőben több ilyen irodalmi rendezvényben lesz része. Cslcsay Hona Jozef Sturdlk: A szerelem száz arca rwTH*

Next

/
Thumbnails
Contents