A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1966-04-24 / 17. szám

Meghall Erwin Piscator, a nagy rendező, aki már életében, e mindhalálig izgatottan tevékeny élet­ben, halhatatlan klasszi­kusa lett a színházművészet vi­lágtörténetének. A színpad varázs­latának soha akadémikussá nem merevült klasszikusa, akinek élet­művében elválaszthatatlan egység maradt a humanista ember haladó eszmevilága és az avantgardelé­­lek lankadatlan formakeresése. Forradalmár-művész módfára volt politikus és forradalmár-politikus módjára volt művész. Hatása és varázsa alól nem vonhatta ki magát senki a színpad formálói kö­zül. Lehetett követni, lehetett vi­tatkozni vele, de nem lehetett megkerülni: tudomásul kellett venni és állást foglalni mellette vagy ellene. A német színház oly fontos, vi­lágízlést formáló weimari korsza­kának három főszereplője volt: Reinhardt, jessner és Piscator. Reinhardt színpada a polgári szín­ház felül már ■nem múlható tel­jessége, Jesner színpada a forra­dalmi szembefordulás a polgári örökséggel, Piscator színpada a Meyerhold, Tairov, Vahtangov — egyértelműen kommunista színház­művészete kezdődik. Mindez betöl­ti, formálja a fiatal rendező tuda­tát. Gorkij Éjjeli menedékhelyé­nek új szellemű megrendezése te­szi ismertté Piscator nevét és oly kétségtelenné politikai hovatarto­zását, hogy nemsokára el kell hagynia a színházat, ahol a sikert aratta. Nem sokkal később Schiller Haramiák című drámájának min­den előbbitől eltérő felfogású, za­­fos lelkesedést, és zajos felhábo­rodást kiváltó, új beállítása már a világhírt biztosítja számára. 1927-ben a berlini Nollendorfplat­­zon megnyitja a Piscatorbühné-t, vagyis azt az új színházat, amely­nek címében Piscator neve immár politikai programot és művészi tö­rekvést felez. Itt mutatja be első híres dramatizálásait, köztük a legnagyobb sikerű Svejket. Itt va­lósítja meg a színpad teljes gépe­sítését, a mozgó díszletek, kellé­kek és futószőnyegek rendszerét, a ftlm felhasználását a színpadi hatásokban. Piscatornál minden mozog, a nézőt meglepetésről meg­lepetés érzi, az ő színházában egy pillanatra sem lehet oda nem fi-Piscator emlékezete Dilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllir megtalált forradalmi üt a ryugatl kommunista színházhoz. Ezt a színháztörténeti hátteret még Brecht kellő megértéséhez is tu­domásul kell venni. Es Brechthez a legközelebb Piscator művészete állott, habár szüntelen művészi ve­télkedésükben személy szerint rém vonzották egymást. A szovjet szín­ház nagy művészi forradalmá­tól — különösen Meyerholdtól — Piscator tanult a legtöbbet, és az egész nyugati színházművészetből 0 hatott vissza legösztönzőbben a szovjet rendezés húszas éveiben kibontakozott klasszikus korsza­kára. A wiesbadeni evangélikus lel­kész fia hazulról hozta a hitet és áhítatot, csakhogy ennek a hitnek már kora ifjúságától kezdve földi célja és forradalmi tartalma volt, s ennek az áhitatnak megnyilvá­nulása: a művészet. Gyermekként lépi át a huszadik század küszö­bét, melynek első évtizede a szín­háztörténet egyik legnagyobb kor­szaka: Sztanulszlavszkij Gordon Craigh, Reinhardt, Hevest, Wy­­spainskl. maid nem sokkal később Gemier és Copeau eaumástól füg­getlenül is, egymásra kölcsönösen hatva is, véget vetnek a natura Uzmus uralmának, szinte végte­len lehetőséget tárva a további fejlődés felé. Azután fessner lá­zongó színpadi politizálása *s az új szovjet rendező nemzedék — gyelnl. S mindez a mondanivaló, sőt szorosabban: a politikai mon­danivaló szolgálatában. A fasizmus elöl emigrációba me­nekült. Amerikában élte át a há­ború éveit. A hitleri Németország összeomlása után azonnal haza­ment — és rendezett tovább. Sa­játos helyzete volt ettől kezdve Nyugat Berlinben. Es tudott meg nem alkuvó maradni ott is. Beszé­des, színháztörténetileg is mara­dandó bizonyítékai ennek e kor­szak olyan rendezései, mint Hoch­­huth Helytartója, Péter Weis Au­schwitz oratóriuma. Végső korszakának legnagyobb sikere Tolsztoj Háború és békéjé­nek újra dramattzálása és újra rendezése volt. t Háromszor dra­matizálta és rendezte ezt a re­gényt, mindig másképpen az ak­tuális politikai feladatnak megfe­lelően ez a végső a háború ve­szélyére hívja fel hátborzongató erővel a nézők figyelmét >. Ez a mű rendezői elgondolása alap­ján Pesten is méltó sikert aratott a Vígszínházban. Hetvenharmadik életévében halt meg, több mint fél évszázadon át volt híres, maid világhíres, azután már élőn halhatatlan rendező. A színház világtörténetéi bármi­lyen szűkén akarjuk elmondani, Pisratort nem lehet kibánvnl be­lőle: a főszereplők '-’’z* tartozik HEGEDŐS GÉZA SAKK ■ SAKK ■ SAKK ■ SAKK ■ SAKK Iszaak Boleszlavszkij Ritka eset, hogy világbajnoki pá- . ..Vd2: 15. Bd2: d5 16. Hc7 után rosmérkőzésen szekundánsként ve­gyen részt olyan sakkozó, akinek a múltban önmagának is komoly esélye volt megküzdeni a világel­sőségért. Ilyen párbajsegédje van Petroszjan viágbajnoknak a 45 éves Boleszlavszkij nagymester személyében, iszak Boleszlavszkij 1950-ben Budapesten a világbaj­­nokjelöltek versenyén a 8. fordu­ló után az élre került és az utolsó fordulóig biztosan tartotta vezető helyét. Ekkor azonban honfitársá­nak Bronstejnnek sikerült beérnie őt. A kihívás jogáért vívott páros­mérkőzés is csak a 14. játszma után hozott döntést Bronstejn ja­vára és igy ő lett az akkori világ­bajnok, Botvinnyik ellenfele. Boleszlavszkij kétségkívül a há­ború utáni évek egyik legerősebb sakkozója és kár, hogy egészségi állapota miatt ma már jóformán visszavonult a versenyzéstől. A Szovjetunióban már 1940 óta a legjobbak közé tartozott, ám neve nemzetközileg az 1945. évi Szovjet­unió — Egyesült Államok rádió­mérkőzés óta vált ismertté, ami­kor legyőzte Fine nagymestert, az akkori idők egyik világbajnokje­löltjét. Kétszer szerzett ezüstérmet a szovjet bajnokságokon, számos nemzetközi versenyen ért el elő­kelő helyezést, legutóbb 1961-ben Debrecenben lett első. Sakkpályafutása alatt igen sok új gondolattal gazdagította a sakkelméletet. Játékát a rendkívül mély és eredeti stratégia, finom pozíciós érzék, logikus és követ­kezetes játszmafelépités, nagysze­rű kombinatív meglátás jellemzi, A még nagyobb eredmények eléré­sében csupán az gátolta, hogy ki­vételes tehetsége és tudása nem párosult elegendő küzdőképesség­gel. Az utóbbi években mint edző és szaktanácsadó szerzett magának tekintélyt és hírnevet. A szovjet olimpiai válogatott szaktanácsadó­jaként működött, kitűnő elméleti ismereteivel és a függő állások alapos elemzésével járult hozzá a szovjet csapat olimpiai győzelmei­hez. Petroszjan világbajnok nagy­szerű segítőtársra talált benne. Boleszlavszkij kifinomult straté­giájú játékvezetésének jó példája az 1956. évi szovjet bajnokságon játszott szép Dozfciós játszmája. BOLESZLAVSZKIJ—LJSZ1C1N: 1. e4 c5 2. Hf3 d6 3. d4 cd4 4. Hd4: Hf6 5. Hc3 g6 6. Fe3 Fg7 7. f3 0—0 8. Vd2 Hc6 9 0—0—0 Hd4: 10. Fd4: Va5 11. Kbl e5 12. Fe3 Fe6 13. i3 (A szicíliai védelem sárkány-válto­zatának egyik alapállása jött lét­re, melyben később Boleszlavszkij a világosra igen esélyes 11. Fc4 lépést találta ki. A játszmaválto­zat 13. ... Bad8! után nem ad előnyt világosnak Sötét a másik bástyával lép d8 ra amit Bolesz­­lav'szkij igen finoman dönt meg.J 13. (.. Bfd8 14. Hb5l Va4 (14. is jobban állna világos.) 15. c41 (Gyönyörű, stratégiai gyalogáldo­zat, mellyel világos a kulcsfontos­ságú d5 mező birtokába jut.) 15. ... Fc4: 16. Hc3 Vb3 17. Fc4: Vc4i 18. Fg51 (A gyalogáldozat csattanó­ja, sötétnek passzív futója marad világos aktiv huszárjával szemben. 8 18. ... Ve6 19. Ff6: Vf6: 20. Hd5 Vh4 (Akadályozza a királyszárnyt gyalogok előrenyomulását.) 21. Ve2 Ff8 22. Vfll (A finom vezérmanői ver biztosítja a gyalogrohamot.) 22. ... Bac8 23. g3 Vg5 24. h4! Vhö (24. ... Vg3:-ra 25. Bd2 és 26. Bg2 következne vezérfogással.) 25. g4 g5 26. hg5 Vg5: 27. Bh5 Vg6 28. g5! h6 (Fényegetett 29. Hf8 + , Most szép befejezés következik.! 29. Bh6:l Vg5: 30. Bh5! sötét felad-, ta, mert Vhl és Bgl ellen nincs vé­delme. A Szovjetunió XII. bajnokságán, 1940-ben az ábraállásban szelle­mesen használta ki a sötét király exponált helyzetét és szép tisztál­dozattal matthálóba kergette. BOLESZLAVSZKIJ— MAKOGONOV Világos lép A megoldás beküldést határideje két hét. A 11. számban közölt Al­­jechln—Yates játszávégződés meg­oldása: 63. Bh7:-H Kh7: 64. Bf6:+) Kg7 65. Bg6+ Kf8 JKh.7 66. Bg7+' Kh8 67. Bh7++ Kg8 68. Bh8 matt.J 66. Vh8+ Ke7 67. Be6+' Kd7 68. Ve8: matt. Könyvjutalmat nyert: Mért Mihály, Dunaszerda­­hely. KOZMA GYULA, nemzetközi mester Bölcsek mosolyo Her na ni Victor Hugo Hernani című drámája a romantikus stílus első hajtása volt a francia színpadon. Az újért harco­ló ifjak mellette voltak, de két előke­lő drámaíró egyenesen a királyhoz fordult egy felirattal, hogy tiltsa meg az új, romantikus irány terjesz- i tését a Comédie színpadán. Kérésre a király ezt felelte: — Uraim, a színházban nekem is, mint bármely párizsi polgárnak, csak egy földszinti helyem van. Az ember Victor Hugo Igy határozta meg, hogy mi az ember: 1. A vasúti kocsiban egy ülőhely. 2. A fogadóban egy szobaszám. 3. Az asztalnál eqy teríték. 4. A színházban egy jegy. 5. A templomban egy ülés. 6. A zálogházban egy cédula. 7. A kórházban egy ágy. 8. A temetőben egy földkupac. 15

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents