A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-04-24 / 17. szám
Egy-kettő, egy-kettő, lódulj, fordulj.. tipp, topp... Megbeszélés a próba utón. Megérkeztek az új ruhák fílekí gondok Aki csak fellépései alapján ismeri a Palóc Népi Együttest, bizony meglepődik, ha klubhelyiségükbe benyit és megtudja, hogy ez az együttes állandó otthona, próbáinak, összejövetelnek színhelye. Gondozatlan, egészségtelen, szűk kis szoba. Talán ideiglenes gabonaraktárnak nevezhető, mintsem klubhelyiségnek. És a város, az emberek, mégis magukénak vallják az együttest, örülnek, ha egy-egy sikeres fellépéssel bizonyltja be létezésének fontosságát, tenniakarásával, tudásával öregbíti a város jó hírnevét. De Fülektől arra már nem telik, hogy megfelelő helyiséget biztosítson számára, amely terveik megvalósításának legalapvetőbb eszközét jelentené. Úgy látszik, nem törődnek az együttes Jövőjével. — Sajnos ez az Igazság — mondja Takács János koreográfus. —- Ha a Csemadok Központi Bizottsága nem segítene, olyan szegények volnánk, mint az ujjam. Itt vannak például ezek a ruhák. Ma érkeztek meg Prágából. 4500 koronát fizetett ki érte a Csemadok Központi Bizottsága. A tél folyamán népművészeti gyűjtést rendeztünk Lukanyényén, amelynek alapján kidolgoztuk a „Lukanyényei szokások“ című kompozíció koreográfiáját, valamint a népviseleti ruháik terveit és szabásmintáit, amelynek alapján a ruhákat elkészítették. A lányok büszkélkedve szedik elő a ma érkezett ruhákat. Az ember szinte el sem hinné, hogy nem a falusi lányok és asszonyok szorgos keze munkája. • • • Füleken öt éve építik a városi kultűrházat, Jobban mondva a Kovosmalt üzemi klubját. Ha a munkások továbbra is ilyen ütemben haladnak, talán még egy másik öt évet kell várni az átadásig. Ez csak feltételezés, de ha már eddig eljutottunk, nem gondolhatjuk-e azt is, hogy az együttes akkor már a múlté lesz? Reméljük, ez nem válik valóra, de ha nem tudnánk, hogy fiatalokról, Csemadok tagokról van szó, bizony könnyen számolhatnánk, ezzel a veszéllyel. Valahová azonban mégiscsak el kell jutni, meg kell találni a probléma megoldásét. Ha az együttes jövőjével az illetékes városi szervek számolnak, akkor haladéktalanul cselekedniük kell. Nem túlzók. És őik sem túloztak, amikor 50-ről 35-re csökentették az együttes létszámát, mert a' helyiségben csak ennyi ember gyakorolhat. És nem túloztak akkor sem, amikor bckaficamokról beszéltek, mert olyan rossz a terem padlózata. Mi lesz tehát a Palóc Népi Együttes jövőjével? A kérdés olyan természetes, mint amilyen természetesnek kell lennie a kedvező feltételek kialakításának. Mert ilyen körülmények között csak „lehetett“ dolgozni. Tudjuk, hogy a fiatalok, a népművészet lelkes ápolói, továbbra is vállalják feladatukat. * * • Nem tudom hány lakosa van Füleknek. Lényegtelen. De annyi biztos, hogy közülük legalább 100— 150 ember van annyjra „illetékes, hogy közreműködésével, beavatkozásával, a józan gondolkodás tolmácsolásával elősegítse és megalapozza az együttes Jövőjét, azaz a megfelelő helyiség biztosítását. K. F. Claudio Cardinale Pontosan az a típus, akinek ftlmlett látva a legtöbbet sóhajtoznak a férfiak ... Claudia Cardinale lénye egybeolvad a nőről (leányról, asszonyról, anyáról) alkotott képzeletünkkel. A női nem megtestesítője. Bardotból, a mü-szuper-sztárból, a reklám és a botrányok csináltak szex-bombát. Cardlnáléból semmi sem csinált, mert 0 valóban az. Idegbehatoló szemel, érzéki arca és nem utolsósorban mondént erős tigris-alkata, karcsú derékkal,gyönyörű lábakkal és telt keblekekl adják a vizuális összhatást. Sokoldalú természetessége, gyerekes dacossága, bájos mosolya és párás kacagása, leányos szelídsége és tüzokádó végzetessége más-más szerepekben együttesen rajzolják kt az abszlút nőt. Mint több Jelentős olasz filmsztárt, őt Is elcsapta Hollywood, Cardinale nem barátkozott meg a „Hollywood még jobban megérlelte bennem, hogy őszintének kell lennünk Bnmagumrhoz.“ gépesített szépséggyárral. Nem engedett semmilyen kozmetikai beavatkozásokat végrehajtani arcán, amit az ottani szerepel megkívántak volna. Végül Is kénytelenek voltak őt úgy fényképezni „amilyen". Egyéni szépségére a „Rocco és fivérei" kisebb szerepében figyelhettünk fel. Utána fokozatosan emelkedett. Nagy riválisaival ellentétben Jelentős produkciókban és csak neves rendezőkkel dolgozik. Visconti, Ptatrangelt, Comenclnl, Rost, Zurltnl után most láthatjuk Felltnl híres filmjében a Nyolc és félben az álomleány szerepében, a tisztaság szimbólumaként. Claudia Cardinale sokoldalú színésznő, nagynevű sztár. 1939-ben született Tuntszban. Anyanyelvének ebből kifolyólag nem Is az olasz, hanem a franciát tektntt, Az Iskolában leginkább a sport tránt érdeklődött. Főleg a kosárlabdát kedvelte. Sohasem gondolt arra, hogy valamikor színésznő lehetne. A szerencse — hasonlóképpen mint Loren és Lollobrlglda esetében Is — a filmhez Jutotta, mégpedig egy szépségverseny nyertesként. A velencei Lldón tartott szépségversenyen a „legszebb tuniszi olasz lány" lett. Fényképei megjelentek a magazinokban és folyóiratokban. Még Velencében felfigyelt rá Franco Crlstaldt, a neves producer és kisebb szerepek eljátszására szerződtette. (Crlstaldthoz a mai napig szoros baráti kapcsolat fűzi. A rossz nyelvek szerint a dolognak szerelmi háttere van.) Cardtnalet főleg lányos természetessége és sokoldalúsága a legnagyobb sztárok színvonalára emelt. Megjelenésével viszont lényegesen elkülöníti magát a mesterkélt sztár-manőverektől. Talán ennek Is köszönheti, hogy nemcsak a nézők soraiban népszerű — hanem az újságírók Is kedveltk. Már kétszer elnyerte a párizsi arany narancsot, amit évente a krtttkusok adnak a számukra legkedvesebb sztárnak. A partnerei ts szeretik, kedveltk. Olyan tsmert színészekkel filmezett, mint Jean Soréi, Alain Delon, Ugo Tognazzt, Georges Chaktrts Mastrolannt, Burt Lancaster és Belmondo. Az utóbbi így nyilatkozik róla: „Claudia Cardinale a legjobb, legkedvesebb Jóbarát, öröm vele filmezni." Jelentősebb filmjei: Napoleon (I960), Rocco és fivérei (I960), A párduc (1962), Bube szerelmese (1963), „8 és Vz (1962), Vagyon (1962), a Közönyösök (1963) és a Cirkusz (1964). VAVRECZKY GÉZA EST
