A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1966-04-10 / 15. szám

füleiben ért el komoly, számottevő eredményeket, de o folvokon rendezett népgyűléseken is előadásoi nogy tömegeket vonzottak és hatásuk abban mutatkozott meg, hogy a falvakon újabb és újobb pártszervezetek alakul­tok, a meglevők pedig új tagokkal növekedtek, erősödtek. így került sor arra, hogy az 1925-ös országos választásokon a párt őt jelölte parlamenti képviselőnek. Mindezt persze Soltész úr, járási büntető bíró - aki a masa­­ryki szellemet képviselte — nem nézte jó szemmel. Majd látni fogjuk, hogy nemcsak a párt, hanem ő is felismerte Steiner Gábor képességeit, s ezért mindent elkövetett, hogy lekerüljön a jelölő listáról. A harc azzal kezdődött, hogy 1925 elején több pert zúdítottak Steiner Gábor nyakába: „Komáromban 1924. augusztus 11-én tartott kommunista népgyülésen nagy néptömeg előtt Steiner Gábor beszédében a köztársaság elleni merénylet bűntettének tömeges elkövetésére lázitott. Ugyanezt tette Orsúj­­falun 1924. november 16-án, amikor a nyilvánosság előtt kijelentette: „A parlamenttel sem tudunk eredményt elérni, csak fegyverrel dönthetjük meg a mostani társadalmi rendet és küzdhetjük ki a proletárdiktatúrát". A komáromi törvényszék az 1925. március 12-én megtartott nyilvános tárgyaláson — amelyen dr. Kamarás volt o védője — négy hónapi fogház főbüntetésre és 20 korona mellékbüntetésre ítélte el Steiner Gábort. Március 27-én, amikor Soltész a negyedévi összefoglalóját írta felettesei­nek, a következőket jelentette az Ítélettel kapcsolatban: „Az itteni bíróság végre elítélte az ismert, igen népszerű kommunistát, Steiner Gábort. Négy hónapra Ítélték el, mégpedig a köztársaság védelmi törvénye olopján. Miután az ítélet nem feltételes, minden remény megvan orra, hogy a fellebbezés után megkapja végre méltó büntetését, amelyet eddig páratlan ügyeséggel elkerült. A fent említett kommunista tagja a községi képviselőtestületnek és a megyei pártvezetőségnek. Ebben a minő­ségben vezetett és vezet igen kellemetlen akciókra. Eddigi munkásága során bebizonyosodott, hogy igen kitartó, mindenre elszánt lázitó." Az 1925. évi szeptemberi jelentésben mór arról kapunk hírt, hogy „Steiner Gábor büntetését o Brotislavai Táblabíróság 8 hónapra és 100 korona pénzbüntetésre emelte". A jelentésben azonban egy fájdalmas tüske is ágaskodik. Az egész mindössze egy sor, mégis kifejező és így hangzik: „Az ítélet ellenére sem törölték Steiner Gábort a listáról." Holott a rend­őrség, csendőrség és a járási hivatal mindent elkövetett hogy Steiner Gábort legalább a választási kampány idejére ártalmatlanná tegye és ne kerüljön sor arra, hogy az országos választásokon képviselőnek jelöljék. Tudták, ha jelölik, megválasztják. De ehhez nem volt szükség nagy előrelátásra. Komáromban mindenki tudta, hogy o környező vá­rosok és falvak munkásai és földművesei körében Steiner Gábor nagy népszerűségnek örvend, hisz működése a nagy nyilvánosság előtt zajlott le. Látták, hogy a dolgozók ügyét, nélkülözését, fáj­dalmát a saját ügyének tekinti és a szrájkokat minden veszéllyel dacolva ő vezeti le és viszi győzelemre. Ismerték őt, és ő is jól ismerte a munkások, parasztok viszonyait, életkörülményeit. Mór suhanc korában járta házoló apjával a falvakat és betekintést nyert az aratók, béresek és szolgák nyo­morúságos életébe. Komáromban a foglalkoztatott munkások és a munka­­nélküliek életét. ínségét úgy ismerte akár a tenyerét. Ismerte a magyar kommün harcait, maga is részt vett bennük, tanúja volt a magyar mun­kásság tízezres tömegei Önkéntes bevonulásának és áldozatos harcának, tanúja volt a sorozatos győzelmeknek, majd az idegen hatalmak beavatko­zásának, az árulásnak, a nemzetközi brigád pusztulásának, a hősi vörös­hadsereg bomlásának, a kommün szörnyű bukásának, a bosszú, az ember­telenség borzalmának, a munkásság leqjobbjai megkinzotásónak, és végül látta a proletárasszonyok és gyerekek hosszú menetét. Megrakott talyiqók­­kal, négykerekű kiskocsikkal kígyózott a menet: a nincsetlenek hada a kommün által kiutalt világos lakásokból a Váczi úti dohos odúkba köl­tözött vissza. Miután a férfiak zsúfolt fogházakban sínylődtek, asszonyok és gyermekek húzták o kopott limlommal meqrakott kiskocsikat az augusztusi napfényben. A megrázó kép örökre az emlékezetébe vésődött. És hogy lerója tiszteletét a kommün hősi halottai előtt, Komáromban bevezette, hogy a május elsejei menet minden esztendőben megkoszorúzza az 1919. május elsején elesett hősök tömegsírját. Több mint 140 vöröskato­na lelte ott halálát. Amikor megválasztották parlamenti képviselőnek, az 6 javaslatára a párt országos gyűjtést rendezett a kommün hősi halottai emlékművének felállítására. Steiner Gábor forradalmisága o magyar kommün tapasztalataiból és elméleti tudásának állandó gyarapításából eredt. És mert tudta, micsoda fegyvert jelent a tudós, igen nagy gondot fordított a oórtiskolára. A hajómunkások legjobbjait csoportosította maga köré és közeli mun­katársait ellátta könyvvel, brosúrával, hogy azokot olvassák. Trencsík János még ma is emlékezik az első pártiskoláro, Mező, a Csevár fivérek és még több hajómunkás előtt magyarázta nekik a tananyag fogalmait. — Soha — hangsúlyozza Trencsík — azóta sem magyarázta meg senki nála világosab­ban, értelmesebben, hogy mit jelent az árú, a pénz, a munkaerő, az állam és azt, hogy tulajdonképpen mit ad el a munkás a kapitalistának. Trencsikhez hasonlóan én sem felejtem el azt, amit az egyik Csevár-fivér mondott róla nekem. — Ha meg akarod írni Steiner Gábor életét — mondta fiavelmeztetően a bölcs nyugdíjasok magatartásával, és intőn a magasba emelte kidolgozott, kérges kezét — akkor rólunk is írnod kell mert élete egybeforrott a miénkkel! Erről az összeforrottságról egyik írásában hírt ad Major István, kiváló harcostársa és legjobb barátja is. Többek között ezt írja Steiner Gáborról: „Tanítója és vezetője volt azoknak o dolgozó tömegek­nek, amelyekhez szívvel-lélekkel ragaszkodott s amelyek őt nagy­ra becsülték és szerették . . . Láttuk őt a kimerültséatől roskadozva róni Dél-Szlovákia feneketlen sárrá „aszfaltozott" utóit. Láttuk öt hóviha­rokkal küzdve bandukolni egyik faluból a másikba, hogv Csehszlovákia minden magyarlakta zugába bevigye a marxi—lenini tanítást és érvényt szerezzen neki a gyakorlatban is." I Gazdag, fáradhatatlan munkásságán, amelyet sár, nélkülözés, éhség, ülleg és végül a buchenwaldi koncentrációs tábor embertelenséqe kísért, egyetlen törés sem fedezhető fel. Élete utolsó leheletéig hű maradt a oó-f­­hoz, hű maradt a néphez. SZ. B. KERESZTREJTVENY VÍZSZINTES: 1. Idézet Mak­szim Rilszkij: Az utód c. költe­ményéből, folytatva vízsz. 37. függ. 31, vízsz. 98, 77 és függ. 60. 17. Fut. 18. Eldobja. 19. Szerző­déses mezőgazdasági munkás volt. 20. Házhely. 21. Szlovák vonatko­zó névmás többese. 22. Monda. 24. Láb szlovákul. 25. Lakóhely. 26. Pincéje. 28. Afrikai ország fővá­rosa. 30. ZEP. 31. Vidám. 32. Fér­fi angolul. 33. Nem gyakorlati. 35. Vízben távolodó. 37. A oízsz. 1. folytatása. .41. Hiányos len. 42. GD. 44. Nem átkozott. 45. Idő­sebb asszony (névelővel). 46. Szo­rító a bokszban. 48. Kopasz. 50. Ezen a napon. 51. Aluminium vegyjele. 53. Trófea fele. 54. Sze­szesital. 55. Mértani fogalom. 57. Mohamedán pap. 59. TM. 61. Fél­sziget a Fehér-tengerben. 63. Cseh festő, a Svejk illusztrátora. 64. Szerb női név. 65. Kukorica né­metül. 67. Vissza: víziállat. 68. Házőrző. 69. SAE. 71. Virágba szökkenő. 73. Női név. 75. NŐK. 77. A vízsz. 98. folytatása. 80. BL. 81. Sütemények (névelővel). 83. Fogyasztotta. 84. Idegen Pál. 86. Tangó betűi. 87. Német személyes névmás. 88. Győri futballcsapat. 89. Deli (—‘). 91. YK. 92. Rest betűi. 94. 1M. 95. Női név. 97. Ló­szerszám. 98. A függ* 31. folyta­tása. 102. Kettős betű. 103. Nyu­gat-berlini rádióállomás. 105. Nem egész ( + ). 106. Esemény. 107. Sze­mélyes névmás. 109. Csíp 110. Kö­römápolás. 112. Veszekszem. 115. Épületszint. 117. Hosszabb idő­szak. 118. Volt szlovákul. 119. MT. 120. Község Heves negyében. 121. ROL. 122. Boltos. 125. Azonos be­tűk 127. Lócák. 129. Régi súly­­mérték 130. LTI. 131. Csermely. 132. Dühös csibésznyelven. 134. Én olaszul. 135 . Acélmunkás. FÜGGŐLEGES: 1. Van németül. 2. Vágja. 3. Híres portugál bor. 4 Férfinév. 5. Halmoz. 6. Idegen férfinév. 7. Lemásol. 8. Elcsen. 9. NV. 10. Bírósági eljárás. 11. Te­­nyészfajtájú lő (névelővel). 12, Énekesmadár. 13. Folyó a Szov­jetunióban. 14. Kémiai elem. 15, Vissza: permetező. 16. Nem köny­­nyen. 21. A japán császár címe, 23. Felveszi. 26. Magyar költő volt (János). 27. Női név. 29. ÉLA. 31. A Vízsz. 37 folytatása. 32. Svéd kikötő. 34. Húzta. 36. Ma­gasba lendülök. 38. HÁ. 39. Si­mítógép a papíriparban (névelő­vel). 40. Alumíniumipari központ a Dunántúlon. 43. „Trancsirozok“. 47. Hivatali helyiség. 49. Vörös angolul. 52. Káros rovarok. 56. Né­met névelő. 57. Ökorí város Me­zopotámiában. 58. Folyó Németor­szágban. 60. A vízsz. 77 folytatá­sa. 62. Igavonó. 64. Tiéd németül. 65. Jelige. 66. Vágány. 70. Hossz­mérték | névelővel). 72. Telt be­tűi. 74. Anyós. 76. Mázol. 78. Fö­­vetlenül. 79. Közlekedési vonal. 80. Esés. 83. Ilyen állat a ló. 85. Hal betűi. 88. Futómadár. 90. YÖG. 93. Gyászol. 94. Menekül. 95. Méhek lakhelye. 96. Hegység Ke­­let-Szlovákiában (névelővel). 98. Cseh férfinév. 99. Sávok. 100. Bí­rósági eljárás. 101. YTÖ. 104. Már latinul. 108. Ész. 110. Cukorgyár­tás mellékterméke. 111. Kozmosz, 113. Szitás. 114. Ddddd. 116. Tőze­­ges. 118. Női név. 121. Szoba an­golul. 122. Német Károly. 123. Kommunista Ifjúsági Szövetség. 124. Gabonát darál. 126. Maró fo­lyadék. 128. Csnnthéjű gyümölcs. 129. LAA. 133. Nem ki. 135. Ezen a napon. 136. IG. 137. ZM. Beküldési határidő április 17. A helyes megfejtők közt könyveket sorsolunk ki. Az előző rejtvény megfejtése: Földrészeket elöntő szörnyeteg in­dulat, Milliárd sárkányfejét emel­ve, vergődik nyomorultan, az ég­be harap, szigeteket csattogva nyel le. 15

Next

/
Thumbnails
Contents