A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-04-10 / 15. szám
tották. A templom a község közef'én fekszik. Régen 1 érésekkel el* étott bástyafalakkal volt körűlvéve, amelyek még pár évvel ezelőtt Is megvoltaik. Gátéhoz tartozik Császtamellék, Klssztget, örtény, Seregakol és a nagygűtal, kövecsei és a Vág Jobbpartján és balpart- Ján oltáraié tanyevilág. Ilclény A mátyusföldl síkságon fekszik, A község teraiete a rámalak ide- Jé bed lakott volt, amit leletek igazolnak. Podhraczky állítása szerint e község az Anonymusnál la említett Hetény vizétől kapta nevét Első okleveles említése 1075- ben történik, Vaghetum néven. 1245-ben Villa Heten alakban bukkan fel. IV. Béla öt ekényl földet adományozott Folwyne, vagyis falu náve hívének, ami akkor hivatalos cím volt és a falu bíróját Jelentette. A török dúlások alatt ez a község Is elpusztult és 1552-ben csak 4 háza állt Oj lakásai a Garant és a Vág vidékéről települtek Ide. 1858-ban és 1882-ben őrlési tűz pusztított a községben és nagy részét elhamvasztotta. Hetényhez tartozik Pusztalándor és Hosszünyllas tanya. A hetényl aszszonyok és lányok a hímzést háziiparként űzik és különösen az azsúr hímzésben nagy hírnévre tettek szert. 11114-1 v A Nyílra folyó mellett fekszik. Határában kelta leleteket találtak, Szállás nevfl dűlője valamikor csata színhelye volt, vagy táborzó hely lehetett, mert sok csontot, fogyverrészeket stb. találtak e területen. A török hódoltság Idején ez a község Is elpusztult. A pusztítás emlékét három dűlőnév idézi fel. A kemenczehátl rétségen a törökök elöl menekülő lakosság kemencáket rakott és ott sütöttekfőztek. (Akkoriban hatalmas lngovény vette körül ezt a helyet g Így kellő menedéket nyájtott). A Hordöháton a bujdosók élelmet szállítottak és a Szánáshát dűlőn pedig állataiknak szénát kaszáltak. I/S.l Itt volt régen a híres harcsást malomrév, melynek fontossága híres dunel vízimalmokkal együtt eltűnt. Izsa községet már V. Ince pápa 1276. évi bullájában említi. IV. Bála király a község halászati Jogát a nyúlszlgeti apácáknak adományozta. Ez az okmány említi a vizafogáét Is, amelyről a község még később Is híres volt. Határában római castrum állott. A oastrum helye Brtgetloval szemben, a Dunaparton van s emberemlékezet óta a Leányvár nevet viseli. Az elnevezéshez az a hagyomány fűződik, hojgy a rómaiak korában Valentin Itt tartotta kedveseit. A brlgetiol légió I. Adlutrlx egy rásie lakta a felső limest védte a quadók betörései ellen. Körfalának romjai annyi követ szolgáltattak, hogy a régebbi Izsal házaknak alapja, valamint ikb. 100 kőkűt ebből épült. A törökök zaklatásai elől menekült lakosság az <ln. kormoslapl dűlő földalatti üregeiben hűzta meg magát. A községet háromszor sújtotta földrengés: 1763-ban, 1773-ban, és 1822-ben, amikor a templomok nagyon megrongálódtak és csak 16 ház maradt épségben. 1899-ben a községnek majdnem a fele leégett, és ugyanez évben a Duna öntötte el. Ki's/egfnlva Vágduna melletti község, melynek első Írott nyomaira 1482-ben bukkanunk. A község ma már nem a régi helyén fekszik, mert a Vágduna állandóan rongálta partjait. Régi templomának helye a Vágduna tulsö partján van. A törökök ezt a községet sem kímélték meg. 1869-ben náptelen, puszta faluként szerepel. Határában kitűnő dohányt termeltek. 1848-ben ütközet volt a falu határában. Keszegfalváhos tartozik Bálvényszakéllús, Homok, Kava, Királyné, Rakóhát ás Vízvár puszta. Lcfhót ás Szőlős dűlő 6» a nagyszigeti tanyák. “ Bálványszekállasnak már a rómaiak Idején fontos szerepe lehetett, mert a római erőd nyomairól arra következtetnak, hogy ez a Komárom ás Oszőny közötti dunai átkelést biztosította. A hagyomány szerint a község neve onnan származik, hogy Itt egy szakállas római szobrot találtak. Kiilii/sncniíi Duna menü község, neve már 1168-ban Villa Néma alakban fordul elő ás egy része a komáromi vár tartozéka. Az 1848—49-es szabadságharc Idején a község határában ütközet volt. 1859-ben tűzvész pusztította el a községet. A ref. templom már a XVI. sz. végén megvolt. A katolikus templomot 1884-ben építették, a helyén egy régi kolostor-szerű épület romjaira bukkantak. Kolozsnómáboz tartozik Maga«teleki puszta. A falu fölött a Duna partján régi temp lom alapkövei voltak, Ipolyi Arnold szerint a kartbauslak kolostora állott Itt. Km t.ilii-szi M arcul háza Jelenleg egyesített község. IV. Béla’l250-ban a Questeu vagy Kesu navfl földet, Szefrld comesnek adományozta, aki azt királyi engedéllyel Marcel, Illés, Simon te Simítna komáromi várjobbágyoknak adta eL A törökök elpusztították te 1578-ban csak 6 lakóháza maradt. A település rohamosan fejlődött. A XVII. században a Baranyai család kapta adományként. A falut Trancsén te Nyltra környékéről származó lakosokkal újra betelepítették. 1770-ben földrengés pusztította a községet. Kurtakeszlhez tartozik Szedmerőcz, Alié és Kopaszbsgy major. Mnrcnlliázit — Kurtakos/.i Jelenleg egyesített községek. Határában sűrűn fordulnak elő bronzkori leletek. Első írott nyomaival 1429-ben találkozunk, ekkor említik első birtokosát, Marcelházi Pozsár Miklóst. 1485-ben a Pozsár családnak Mátyás király adományoz birtokokat. A török dúlás után a Pálffyak kezére kerül, akik újból betelepítik a községet. Híressé vált a falu juhtenyésztéséről. A község egyik dűlője, a Basahqgy, még a török Idők emlékét őrzi. A helységhez Path, Szllas és Patkányt» puszta tartozik. Madár E község hajdan a királyi madarászok lakóhelye volt ős Innét vette a nevét Is. 1380-ban Nagy Lajos Madarl Marcell királyi solymár rokonainak nemesi elmet adományozott. A török Időben csak részben pusztult el, mert 1552-ben az összelrök 50 lakható házat találtak. A község egy 1783. Január 28-1 feljegyzés szerint földrengés következtében csaknem egészen elpusztult. Egy Jegyzőkönyv így emlékezik meg az eseményről: „Négy ízben ment rajtunk az istennek földindulásban Ítélete, melyek közül a második Ízben olyan nagy volt, hogy a házak egyetemben összedőlnek s a templom boltozatja ketté szakada, kő falai megrepedtelek és az egész alkotmány olyan erőszakot szenvedő, hogy a dél felé való szegeletnek még a fundamentum kövei Is megrepedtenek. A 72 esztendős templom karai leroskadtanak. A föld sok helyen meghasadozván fövénnyel egyveles vizeket okáda ki. Ugyanezen esztendőben akkor uralkodó felséges királyasszony, a felséges Mária Terézia engedőimet te szabadságot publikálván a templomban rombolások építésére. Mi a fentebb említett rombolásokat megépítettük“. Madárhoz tartozik Ojpuszta. Marios A Nyltra ás a Zsitva összefolyásánál fekszik. Első Írott nyomát 1487-ben találjuk, már a mai néven. A török pusztítása Martost nem kímélte meg. Érsekújvár ostromakor a Nyltra folyótól futóárkot vontak a vár alá, melynek nyomai még ma is láthatók. Emlőkét a Futóárak dűlő tartja fenn. Az ármentesítés teljesen megszűntette a belvízveszélyt, Így a halászatról a földművelésre tértek át A martost református templom 1798-ban épült. A templom két, XVII. századbeli érdekes úrvacsoral poharat őriz. Martoshoz tartozik Agyagos, Gyötva és Klngyes puszta. A községtől kb. V< órányira fekvő homokhegyet Abának nevezik és a szájhagyomány azt tartja, hogy itt telepedett meg Aba vezérrel néhány száz honfoglaló vitéz. E hagyományt Igazolja az a tény, hogy a homokdomb keleti rászán 1899- ben szőlöforgatás alkalmával ősmagyar sírokat találtak. A lakosok egy része a tatárok elől menekült erre a vidékre, mely akkoriban szinte hozzáférhetetlen volt. Mcgyurrs Csallóközi kisközség. A bronzkori és népvéndorláskorabeli leletek azt Igazolják, hogy ősidők óta" lakott terület. Református templom 7
