A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-04-10 / 15. szám
A komáromi járás községei CsítHnkiizaranyos Duna menti község, fial telepi 168. A szomszéd Nagyiéi pusztán számos római leletre bukkantak és egy hajdani római híd alapépítményét la feltárták. A község nevével már 1094-ben találkozunk Aureus néven. Nevét tulajdonképpen a Duna aranyat hordó homokjáról kapta. Lakosai aranymosáesal foglalkoztak. 1277-ben IV. László Aranyosról keltezte egyik oklevelét. A község mellett sánoolta el magát 1849-ben az osztrák sereg egy része. A mólt század folyamán hat Ízben pusztította az árvíz. 1890-ben a község leégett. Aranyoshoz tartozik Bökk, Nagyléh', Ontopa, Thebehét és Újtelek puszta. Bagotn Zsltva menti kisközség. A török dúlások alatt elpusztult. 1553-ban csak 3 ház volt a faluiban. Hogy a törökök pusztításait milyen nehezen tudta kiheverni, bizonyltja az 1578-1 összeírás, amely szerint csak 12 ház állott. Később rohamosan fejlődésnek Indult. A múlt század közepén több lakosa volt, mint most. Baji:* A község a Zsltva mellett fekszik. Már 1312-ben érseki birtokként szerepel. Ugyancsak a török dúlások következtében pusztult el és még a múlt század első felében Is pusztaként tartják nyilván. A régi templom romjaiból 1827-ben Ismét templomot építettek. Bajoshoz tartozik Ellető, Farkasd, Haraszt, Kígyós, Szélhalom, Mlhályvár és Szentmltaály puszta. A község határában történelmi emlékeket találtak. Bugyii Csallóközi község az ún. Zsenilékes tó mellett. Nemes és Várbogya község egyesítéséből keletke-A Baeálle-kápotoe zett. A komáromi vár tartozéka még 1592-ben Is. Sokszor sújtotta árvíz, 1895-ben pedig majdnem egészen leégett. Bogyóhoz tartozik Zsemlékes puszta és a bogyal r|ét. Usicsó A Duna közelében fekvő község. Egyike a Járás legrégibb községeinek. Már 1172-ben szerepelt az oklevelekben. 1288-ben Cslcsó már a komáromi vár tartozéka, Chycho et akla Chlcho alakban. A községhez Kécs és Odollő puszta tartozik. Cslcsőval volt határos Erecs puszta, amely II. Endrének és IV. Bélának okleveleiben Erecu néven szerepel. Ugyancsak Cslcsó határában említi egy 1592-1 oklevél Böcs helységet Is, mely komáromi várbirtok volt. Dunnradvány A község ősi település, amit a felszínre karúit bronz és római korabeli leleteik bizonyítanak. Első okleveles említése 1287-ben történik, amikor IV. Béla Radowan falut a királyi lovászok és gyümölcskertészek lakóhelyeként tartja számon. A török hódoltság Idején elpusztult, 1553-ban mindössze három háza volt. Később rohamos fejlődésnek indult. Vízimalmok sora díszítette a Dunát és annyi molnár lakott ezen a vidéken, hogy külön egyesületet alapítottak. Dunaradványhoz tartozik Balog, Osórl, Domány, Földvári, Pusztavtrt és Zsltvatő puszta, továbbá Zsltvatő tanya. Zsltvatő környékén szintén találtak bronzkori leleteket. Már 1075-ben megemlíti egy oklevél. Ebben az oklevélben Sttoutul alakban van feljegyezve a telep neve. 13^3-ban már megemlítik mint olyan községet, melynek révje van. Hajdani temploménak romjai a zsltvatől temető és a radványl felső malomrév között, a Duna partján még a közelmúltban láthatók voltak, de köveit széjjel hordták. Ez a település a török hódoltság alatt pusztult el, és nem támadt fel soha. Zsltvatő történelmi nevezetessége, hogy 1808-ban Itt kötötte meg II. Rudolf a török szultánnal a „Zsltvatorokl békét". A béketárgyalások helyéül a hagyomány egy régi tölgyfát jelölt meg, melyet a kegyelet napjainkig megőrzött. Ugyancsak ide tartozik Virt puszta is, amely római település volt. A monumentális „Pozsonyi-kapu" Területén római erődre bukkantak. Ekei Népvándorláskor! település volt, amelyet több lelet bizonyít. Ogy említik, hogy 1268-ban villa Ekl mocsarak közepén fékezik. Nyilván ebből az időből származnak azok a hajófenék-darabok Is, amelyeket a Dorottya ér és a Széntóér közepén négy lábnyl mélységben találtak Ekelen lelkészkedett 1868-ban Szenczl Izsáki János superintended, akit „vádolásba esvén", Komáromban, a mostani szentháromság szobor helyén máglyán égettek el. Ugyancsak ebben a községben tevékenykedett 1848-ban a hl« rés tudós Hetényl János, akadémiai tag és lrö. Ekeihez tartozik Felaranyos és Rőcbáza puszta. Füss A Duna közelében fekvő község. III. Ince pápa 1218-os összeírásában szerepel először Fys néven. Később „Nagy" és „Kis" Jelzővel tűnik fel. Klsfüss Idővel elpusztult. Lakói az apátság jobbágyai voltak. 1887-ben az egész község leégett. FUsshöz tartozik: Almás, Erecs, Karom, Klsfüss és Rönké puszta és az ásványtól csárda. Az ásványtól csárda helyén hajdan népet helység volt, melynek temploma a ma is pusztatemplom néven Ismert helyen állott. (Üíllfrr A komérom—pozsonyi vasút mellen fekszik. A községnek első Írott nyomai 1258-ból velők, amikor a győri várjobbágy Pattlök lakóhelye volt A török hódoltság idején elpusztult, később újjá épült. Dűlői között van Tatérhányés nevű, amelyet azonban nem tatárok, hanem kurucok emelteit. Uútii A járás legnagyobb községe, a Kis Duna és a Vég Összefolyásánál fekszik. Határa majdnem 20 ezer hektár termékeny rönaság. A községnek ma mér ez a harmadik telepfllésl helye. A Nagygúta és Ogúta nevű dúlö a régi községhelyek emlékét őrzi. A községtől szőlő levéltári adatok azt sejtetik, hogy Oútét az Árpádok Idejében tiazamellékl jászokkal telepítették be, erre mutat a lakosság szokása, életmódja, építkezése stb. is. Az ősi telepítés óta Gúta tóbb Ízben népesült be újabb bevándorlókkal, akik a törökók pusztítása elöl a vizek és nádasok között kerestek menedéket. A beköltözőitek megtartották azt a nevüket, amelyet előbbi községükből hoztak magukkal, erre mutatnak a következő, ma Is előforduló személynevek: Füri, Madarl, Kürti, Lévai, Marosi, Komáromi, Kéri, Csábi. 1288- ban Villa Gúta néven már az esztergomi érsekség birtokosaként szerepelt. 1349-ben I. Márta királynő a Klsduna és a Vág összefolyásénál négyszögű földvárat emeltetett, melyet előbb Békevámak, majd később Békavérnak neveztek. 1551-ben már város volt, különféle privilégiumokkal, melyek négy országos vásár tartására jogosították. E kiváltságok adtak okot a gútataknak arra a feltevésre, hogy lakói a Jobbágykötelékek alól 18 mentesültek, ami évszázados perekre és zavargásokra adóit okot. Ennek köszönheti a község azt, hogy határa egészen a közelmúltig rendezetlen volt. Hozzászoktak a városházán való gyülésezésekhez. Mindig az volt a Jelszó, hogy a város jogait és privilégiumait nem engedjük. Ebből valami parasztköztársaság-féle fejlődött ki, amely sem földesurat, sem más hatalmat nem akart maga fölött ismerni. A legfelsőbb bíróságok Ítéleteibe sem nyugodtak bele, a királyhoz fellebeztek. A bécsi udvarnál la annyit alkalmatlankodtak peres ügyekben, hogy a gútal küldötteket az előjegyzési irodába be sem akarták engedni. Egy Ízben az is előfordult, hogy I. Ferenc sérelmesnek vélt határozatét I. Napoleon francia császárnéi fellebbezték meg. A két Gúla község, amely akkoriban a Vég bal partján feküdt a török hódoltság Idején pusztult el. A pusztulás után telepedtek át a Vágón és Klsdunén túl, a csallóközi oldalra. Nagygútta 1552-ben az összelrök mindössze 33, Klsgütán pedig csak 7 lakható házat találtak. A község plébániáját az esztergomi főkáptalan statumat már 1397-ben említik. Régi temploma az 1715-ös tűzvész alkalmával elpusztult. A mostani katolikus templom 1724-ben épült az esztergomi érsekség költségén. 1772-ben nagyobWArvti
