A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-04-10 / 15. szám
Mai számunk tartalmából: Beszélgetés a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Énekkarának vezetőivel a 4. oldalon ÉÉieM Beszóld múlt A komáromi járás Irodalmi, történelmi, kulturális és politikai hagyományai az 5-14. oldalon. Eltűnt egy ember. Ordády Katalin érdekes riportja Kürtről, a 18-19. oldalon lmot A CMhsslarlMai Oily rtncS GyaU, Atpid, or. Ss SserkeutÓség: Bratislava, ■kibe I. Postaitok C 399, telefon 533-04. Terjesatl a Poéta Hlrlaatselftlata, aléheetéaakat altosad minden postahivatal éa levétkésbesil" KBIföldra a>0l6 eMUtetések Intés: MM — Oatredni tlaEe. Bratislava, Gottwald Bim. 40-VII. Nyomja a MUVDA nyomdavillalat, Bratislava, Stdteva 4. Elilltetisl dfj negyed irre 19,50 kis, IM évre 39.— Kis, esést évire 79.— Kis. Kéziratokét neat Orsink mag és nem kildink viasszá. K-21’81289 éaeket elsrpadtota tltwaldovo lieft! a Csehszlovák Munkaügyi Kutatóintézetről Nemzetgazdaságunk fejlődésének Iránya jelentős változások előtt áll. Az új irányítási rendszerre való fokozott áttéréssel a termelés növelésének extenzlv módjáról áttérünk az Ipar és a mezőgazdaság intenzlftkálására. A cél: a munkafolyamatok tudományos szintű megszervezése. El kell érnünk a termelés célszerűségét, rentabilitását és a munkatermelékenység, a produktivitás állandó növekedését. A kormány 1964. március ll-i 135. számú döntésében elfogadta az Ökonómiai kutatómunka rendszerének alapelveit, melyek keretén belül létrehozták a Csehszlovák Munkaügyi Kutató Intézetet. Az intézet a maga nemében egyedüli köztársaságunkban, — össztársadalmi jellegű és közvetlenül a Szlovák Nemzeti Tanács hatáskörébe tartozik. A közelmúltban az intézet Igazgatósága sajtóértekezleten tájékoztatta az újságírókat munkatervükről, feladataikról és lehetőségeikről, melyeket az alábbiakban közlünk olvasóinkkal. Mivel foglalkozik ez ój kutatóintézet? A fent említett kormányhatározat szerint feladata „a munkamegosztás, a munka jellegének fejlődésében mutatkozó tendenciák és a munkafolyamatok minden oldalának komplex vizsgálata“. Lényegében azokat a tárgyi tényezőket és elvont módszereket kell tanulmányoznia, melyek lehetővé teszik, hogy a társadalmi munka a legnagyobb mértékben térüljön vissza termékek és kész gyártmányok formájában. Arról van szó — leegyszerűsítve a dolgot —, hogy ha egy gyártmány elkészítéséhez a fennálló technikai lehetőségek mellett elég nyolc órai munkaidő — vagy tűni ugyanaz, mondjuk 100 korona befektetés —, elkészítése ne kerüljön pl. tizennégy órába, vagy egy liter tej termelési költsége ne legyen több (íj, mint az eladási ára (Ilyen is vanl), A cél az, hogy ne legyenek ráfizetéssel dolgozó üzemeink és a munkatermelékenységünk érje el a világszínvonalat [gazdasági nehézségeinkből következtetve eddig alatta van). A kutatások elsődleges alanya az ember mint termelőerő. A kutatómunka célja szociológiai, pszichológiai és fiziológiai szempontokból vizsgálni az embert, a termelésben és általában munkahelyén, mindenütt, ahol embert munkát végeznek. A szociológiai vizsgálatok megmutatják, hogy milyen társadalmi körülmények és feltételek mellett végzi munkáját, a pszichológiaiak, hogy milyen a viszonya munkájához és hogy Illeszkedik be munkakörnyezetébe, a fiziológia pedig feleletet ad arra a kérdésre, alkalmas-e az általa végzett munkára. Mindezeket a tényezőket a múltban elhanyagoltuk, a hanyagság következménye a munkatermelékenységben történt lemaradás lett. Nemzetgazdaságunk belső egyenetlenségei, kiegyensúlyozatlansága és a vllágkonkurrencfa kényszerít arra, hogy a termelőfolyamatok középpontjaként az embert vizsgáljuk. Az intézet munkája nem lesz elvont és elméleti jellegül A termelés a tudományos munkától azonnali segítséget igényel. A szociológia és a munkalélektan módszerei elvont eredményeket adnak, s az Intézet feladata lesz, hogy köztük és a termelés között megtalálja az ökonómiai kapcsolatot. Kutatómunkáját úgy kell majd Irányítania, hogy eredményeiket a nemzetgazdaság egyes szervei, az állami és gazdasági szervek, sőt egyes esetekben az üzemek Is közvetlenül felhasználhassák. Ez természetesen megköveteli, hogy a vizsgálatok eredményei konkrét következtetésekkel és Iránymutató tételekkel záruljanak. Az intézet felhasználja munkájához az egyes statisztikai és tervező szervek által nyújtott anyagot, másrészt viszont a gazdasági gyakorlatban saját Ökonómiai, szociológiai stb. kutatásokkal foglalkozik. Egyéb feladatok? Az Intézet egyik jelentős feladata lesz, hogy a külföldi haladó tapasztalatokat Időben, megbízhatóan és teljes mértékben hozzáférhetővé tegye gazdasági szerveink számára. Ezt a feladatát csak a KGST és a fejlett kapitalista országok tudományos Intézeteivel való együttműködéssel oldhatja meg. Ily módon lehetővé válik annak a lemaradásnak a kiküszöbölése, mely a munka területén való tudományos kutatás mintegy másfél évtizedes megszakadása következtében köztünk és a fejlett kapitalista országok között fennáll. A tudományos kutatómunka eredményeit az intézet u következő módon realizálja: a párt és állaimszervek gazdaságpolitikájának Irányításához tudományos alapot ad; eredményeit monográfiákban és tanulmányokban teszi közzé; tudományos szimpóziumokat, konferenciákat és tafolyamokat szervez; kísérlett jellegű kutatásainak eredményeit általánosítja, módszertanilag feldolgozza és nyilvánosságra hozza; együttműködik azokkal az üzemekkel, amelyek az egyes kísérletek eredményeit a gyakorlatban meg akarják valósítani; az Illetékes gazdasági szervek és egységek rendelkezésére bocsátja ez új tudományág legújabb eredményeit és haladó módszereit. Kifizetődő-e a kutatómunka? Az Intézet szakértői munkát Is fog végezni Ez Irányú tevékenységének Jellege, egy nyugati példán bemutatva a következő: az USA-ban egy üzem elhatározza, hogy bizonyos területen, a meglévő eszközökkel a gyártás mennyiségét ötven százalékkal emeli. Tanácsért a megfelelő Intézethez fordul, amely klküld egy szakembert. A szakember az üzemben van fél évig, tanulmányozza a munkafolyamatokat, a munkakörnyezetet, a technológiát, a munkások pszichológiai és flzológlal feltétele t és vizsgálódása eredményeképpen konkrét javaslatot tesz, hogy az adott feltételek mellett hogyan emelhetik Ötven százalékkal a termelést. Az eredmény szinte minden esetben biztosított. Rendkívül fontos része lesz ez majd az Intézet munkájának, mert lehetővé teszi, hogy kutatásának eredményeit azonnal hasznosíthassa a termelésben. As intézet jelenlegi feladatai: Az állami terv keretein belül más Intézetekkel együttműködve a következő konkrét feladatokon dolgozik: 1. A munkaerő mozgása és elhelyezkedése az új Irányítási rendszerben. 2. A lakosság ökonómiai aktivitásának vizsgálata. 3. A munkafolyamatok szervezés a munkaerő szempontjából. 4. A munkaerő jellege a szocialista gazdasági rendszerben. CSONTOS VILMOS Hímes tojások Hlmes tojások, — Egykori lányok Mosolyából kelt Húsvét-öfföm. Szemem lehunyva, Nézek a múltba, S emlék-izekben Gyönyörködöm, Egykori lányok, Miért adtátok, Hisz kútviz volt csak Szagos vizem, — S én miért őrzöm; Össze ne törjön, S utam végéig Miért viszem? Íme á válasz: Elő virág az, Amit a szívre Mosoly rakott, S át annyi éven, Emlék vizében Azik — s Így el nem Hervadhatott. — Hlmes tojások, Egykori lányok Mosolyából kelt Húsvét-öröm, Szemem lehunyva Nézek a múltba, S szinpompátokban Gyönyörködöm.
