A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-04-03 / 14. szám
Fejezetek a cseh-magyar és a csehszlovák magyar sportkapcsolatok történetéből Vatta, Stipek, Sofia, Stdfi az 1950- ea VB-n. Sidú, Farkaa Gizi, kétszerez vllágbajnokpfir Helrita Erzsi — Failázi Kficzlán Éva 4 G n ra tS á if fa ite fe/,, 13. Világbajnokok együtt - és egymással szemben A nyitány Budapesten zajlott le. 1946. március 20- án, a leiszabadulás 6ta először állt ki egymással szemben a két város akkoriban legnépszerűbb futball csapata, a Ferencváros és az SK Bratislava. Csikós, Rudas, Ónodi — Sárosi III., Kén, Lakat — Sipos, Kubala, Miké, Sárosi dr. Gyetval az otthoniak részéről, Relmann — Venglar, Hodak dr. — Svantner, Vicsan, Zacsek — Gürtler, Tegelhoff, Lukmar, Korosztelov a vendégek képviseletében. (l:0-ra győzött a Ferencváros, viszont az április 25-1 visszavágót Pozsonyban az SK Bratislava nyerte 2:l-re.) Április első napjaiban Szlovákiával vették fel a kapcsolatot. A magyar vasutas ökölvívó válogatott (Budapest néven) a pozsonyi Vigadóban csak 8:8-as eredményt ért el a pozsonyi válogatottal szemben. Két későbbi olimpiai bajnok is szerepelt a találkozón Budapestről^ Papp Laci, Pozsony csapatában a trencsénlektől ^.kölcsönkért“ Zaohara. Persze mindkettő győzött is. S miközben Pest már a pozsonyi kosárlabda válogatottat várta, megkezdte szlovákiai körútját a magyar asztalteniszező válogatott csapata. Ping - pong Ping ... pong... Mint ahogyan a kis kaucsuk labda pattan egyszer Ide, egyszer oda — úgy szállt át az asztaltenisz hegemónia egyszer magyar földre, egyszer Csehszlovákiába. Először a magyarokat illette a világelsőség. Az első világháború utáni években az első nagy generáció (Jakobi — Mechlovlts — Pécsi — Kehrling és Mednyánszky Mária) elhódította a világelsőséget az eddig vezérlő angoloktól. És alig Igazolta felsóbbségét ez a gárda az első két világbajnokságon, megjelent az új magyar nemzedék. Félredobta nem csak a kezdeti pergamenborltású „dob“ ütőket, hanem a tollszárfogással tartott faütőket is, rátért a gumiütőkre és új stílust hozott: Lendületes, cseles, technikás, sokmozgásos Játékával egy 16—17 évesekből álló gárda — élén Barna Viktorral és Szabados Miklóssal — rövid idő alatt világelsőségre tett szert. A csehszlovák asztaltenisz sport lassabban és észrevétlenebből, de határozottan fejlődött. Már 1931- ben a csapatvilágbajnokságot elhódította. Azután előbb a nők (Kettherová, Smidová, majd Votrubková és Depetrilová) törték meg a magyar fölényt, később az 1936-os prágai világbajnokságon egyértelműen a csehszlovákok kerekedtek felül. A magyarok egyetlen számban sem győzték — először az asztaltenisz világbajnokságok történetében. A csehszlovák fölény azonban akkor vált vitathatatlanná, amikor Vana tűnt fel az asztaltenisz világában. A Barna—Szabados korszakot felváltotta a Vanakor. Játékmodorban Is. Ilyen gyors Játékot addig még nem láttak. Barna bravuroskodásal, Bellák cirkuszi artistákra valló technikai trükkjei — nem érvényesültek többé. Vana egyszerű, de villámgyors, temperamentumos és célra, pontra törő Játéka véget vetett a látványosságnak. Barna és társai tetszetős táncmozdulataival szemben Vana szinte egy helyben állva ölte meg a labdákat. Még a felszabadulás után is Vana állt a világranglista élén. A világbajnokságok még szüneteltek, s az angol nemzetközi bajnokságok Jelentették a sportág legnagyobb eseményeit, amikor 1946 elején Vana és néhány társa felruccant Londonba. Ragyogó sikerekkel, angol bajnoki elsőséggel tértek haza. S utána — nem hivatalosan így állították fel a világrangsort: 1. Vafta, 2. Bergmann, (a lengyel származású Játékos ekkor már angol színekben versenyzett) 3. Andreadls, 4. Barna (szintén angol színekben), 5. Slar, 8. Sidó, 7. Fllsberg (svéd). 8. Marlnkó, 9. Tokár, 10. Softs, Az első tíz között öt csehszlovák Játékos. Bratislavótól Vágsellyéig A felszabadulás utáni első találkozót, az 1946. április 6-1 Magyarország—Szlovákia vetélkedőt kilenc meccsre tervezték. Három-három Játékost állított ki mindkét fél, akiknek az ellenfél mindhárom tagjával meg kellett volna küzdeniük. A magyarok az elsőségért akkor még egyforma Joggal harcoló Soós és Sidó mellé az Ifjú Koczlán Józsefet állították ki, a szlovák csapatban Marlnko, Tokár, valamint az előzőleg prágai színekben szerepelt Stipek állt asztalhoz. Csak öt meccsre került sor. Miután Marinkó legyőzte Sidót és Kóczlánt. Stipek Soóst és Sidót, Tokár pedig Kóczlánt. 5:0-ra vezetett már behozhatatlanul a szlovák csapat. Többre nem volt szükség... A pozsonyi vereség után felikerekedett a magyar csapat, egy hétig utazgatott és nap mint nap mérkőzött Szlovákiában. Persze a Budapest néven szereplő együttes a legjobb összeállítású magyar csapatot Jelentette. (Sóos, Sidó, Koczlán J., Csillik, Orczifalvl), viszont a helyieket mindössze Stipek erősítette, aki a magyarokkal együtt végigjárta a túrát. Utána Budapest látta vendégül a szlovák válogatottat, és a visszavágó Is szlovák győzelmet hozott, bár már csak 5:4 arányban. Aztán egyéni versenyt rendeztek és ezt Marlnko nyerte (az utolsó faütős) Soós, Tokár és Sidó előtt. Megkérdezték tőle, hogyan rangsorolná a nemzeteket. Marinko így felelt: Magyarország a harmadik... Csehszlovákia és Anglia után? — Nem, Anglia az idegenek (Bergmann és Barna) nélkül nem is számit. Első a cseh csapat, második a szlovák. t Együtt Hamarosan főleg Sidó és Farkas Gizi élretörése nyomán — szinte teljesen kiegyenlítődtek a szomszédok erőviszonyai. A kapcsolatok pedig olyan mértéket öltöttek, hogy majdnem minden nagyobb versenyen közös párokat alakítottak ki. (Farkas Gizi Andreadissal még világbajnokságot is nyert vegyespárosban.) Sidó a világbajnok A magyar asztalitenisz sport új fellendülése azonban — nem csak eredményein, hanem egész működése, személye és propagandája folytán — elsősorban Sidónak köszönhető. Farkas Gizi nyilván Jobban kiemelkedett a mezőnyből, Sidó azonban hasznosabb munkát végzett, (és végez) a magyar asztalitenisz sport érdekében. Élete legnagyobb sikerét Bukarestben aratta. Az 1953. évi világbajnokságon három számot nyert megl A férfi egyest, majd Kóczián Józseffel a férfi párost és végül Roseanu—Adelstein oldalán a vegyespárost. Igaz, hogy ennek a világbajnokságnak a mezőnyéből hiányoztak az új csillagok, a pár éve feltűnt Japánok, akiknek 1952. évi világbajnoka Satoh Jelent meg elsőként a világver. senyen szivacs ütővel. A bukaresti világbajnokság döntőjébe egy magyar és egy csehszlovák Játékos került. Mindkettő szerepelt már egyszer döntőben. Sidó 1947-ben Párizsban, Andreadis 1951-ben Bécsben. Csak akkor mindkettőnek meg kellett elégednie a második hellyel. Most Andreadis számított nagyobb esélyesnek. Lenyűgözően könnyed Játéka lélektanilag rendkívül nyomasztóan hatott minden ellenfelére. Lepkekönnyed karmozdulatai, szenvtelen nyugodt arca azt a hitet keltették, hogy tulajdonképpen most még csak félerővel játszik. Ezúttal azonban sehogysem érvényesült Sidó félelmetesen erős, tenyeres ütéseivel szemben és 3:0-ás magyar győzelemmel ért véget a bukaresti csata. Pozsony - Diósgyőr - Budapest Sidó pozsonyi születésű, apja Sidó Péter a pozsonyi télikíkötő munkása volt. Két fia Feri és Gyuri hamarosan belekóstolt a sportba. Különösen a nyurga Feri, aki minden sportágban ügyesnek bizonyult. Főleg asztaliteniszben. Apja 1936-ban 13 éves korái ban elvitte az akkori polgári TE egyik edzésére ahol elsősorban Moravektól, a klub akkori bajnokától sokat tanult. 1938-ban már megnyerte szlovákiai ifjúsági bajnokságát és tagja lett a PTE csapatának, amely az országos (felnőtt) bajnokságban a prágai Sparta mögött második helyen végzett. 1939-ben a Sidó család átköltözött Magyarországra. Az apa, az újpesti Elzett gyárban helyezkedett el, Feri pedig 17 éves korában már második lett a magyar bajnokságban Soós mögött. 1942-ben Sidó Feri Diósgyőrben vállalt állást a vasgyárban. Közben még mindig lelkesen futballozott is. Sőt egy ideig ő védte a Diósgyőri Mávag csapata kapuját. Azután visszaköltözött Budapestre és előbb mint versenyző, majd mint vezető (ma is) a magyar asztalitenisz sport legkiemelkedőbb alakja lett. Az élcsoportban Azóta nem változott a csehszlovák—magyar viszony asztaliteniszezésben. Változatlan a barátság, változatlanul egyforma erőt képviselnek. Csak hát persze közben a japánok után betörtek a kínaiak is, az európai erőviszonyok pedig kiegyenlítődtek a svéd, angol, román, jugoszláv és más országok sportjának felerősödésével. De ha az új generáció — Mikó, Stanek és Luáovfi meg Bosa illetve Bérezik, Faházi és Kóczián Éva meg Helrits Erzsi — nem is tud úgy a ping-pong világ fölé kerülni, mint egykor Jakobi Mechlovlts, Barna, Szabados, Sidó, Farkas Gizi illetve Vafla, Andreadis, Kettnerová, Depetrilová, Votrubková és társaik, mind a magyar, mind a csehszlovák asztalitenisz sport Jelentős tényezői ebben a sportágban I S ezt nem kis részben ennek a kölcsönös barátságnak, közös szerepléseiknek köszönhetik. 20
