A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-04-03 / 14. szám
Mai számunk tartalmából. Petőfi szülőföldjén Színes riport az 5. oldalon. Metropolisz a Duna partján Duba Gyula riportja Bratlslaváról a 6—7. oldalon. Bátraké a szerencse A helikopter pilóták veszélyes munkája, a 18-19. oldalon. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozok KultáragyesQ’elének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. FOszerkeszIfi Major Agoaton Szerkesztő bizottság: Egri Viktor, Oily ívin, Gyurcaek jönet, Lőrinci Gynla, Mécs löstet, Ostvald Árpád, dr. Szabd Rezső. Szerkesztőség: Bratislava, jesentkého 8. Postatiök C 388, teleton S33-04. Terjetstl a Posta Hlrlaptsolgilata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal öt levölkésbesitő. Költőidre szőlő előfizetéseket elintéz: PNS — Ostredni ezpedloia tlaőe. Bratislava, Gottwaldovo nim. 4B-VI1. Nyomja a PRAVDA nyomdavállalat, Bratislava, Stdrova i. Előfizetési dl] negyed övre lő,SO KSa, fél Ívre 39.— Köt, egész Ívre 7$.— Köt. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldőnk visz-K—21*61261 ...a helyes táplálkozásról Ahol az elegendő táplálékfelvétel már nem jelent problémát a lakosság számára - mint ahogy probléma még, mondjuk, Afrika vagy Azsja egyes területein - ott új, sokkal összetettebb kérdések merülnek fel a néptáplálkozás körül, amelyek a magasabb életszínvonal, az általános fejlődés, a gazdasági - kereskedelmi szempontok összefüggéseinek áttételei, s ezért megoldásuk gondos, rendszerezett és kitartó munkát kíván. Hogy az egészségügynek ezt az alapvető ágazatát sem hanyagolják el nálunk, arról tanúskodik a Népélelmezési és Táplálkozástudományi Kutatóintézet munkája. Dr. Andrej Buiko docensnek, az orvostudományok kandidátusának, az intézet igazgatójának néhány kérdést tettünk fel ezzel a munkával kapcsolatban. — Mióta áll fenn az Intézet és ml Indokolta létrehozását? — Az Intézet ebben formájában 1953. Január 1-től működik. Munkánkat az Indokolja, hogy táplálkozásunkban még Igen sok defektus tapasztalható, amelyek káros hatása az emberi szervezetre cseppet sem marad a rosszultápláltság mögött. Rosszultápláltságról. nálunk máj nem eshetlk szó, hiszen az egy személyre eső napi háromezer kalória átlagot, azaz a gazdaságilag legfejlettebb nyugati országok színvonalát már elértük, de az elegendő táplálkozás még távolról sem Jelent helyes táplálkozást. Bizonyos fontos tápszerek, vitaminok hiányoznak, ezeknek hiánya aztán Idővel súlyos megbetegedéshez vezethet. Ezek a tápszerek, vitaminok rendelkezésünkre állanak, csak nem eléggé élünk velük. A statisztika adatai szerint férfilakosságunk harminc, a nők negyven és a gyermekek hat százaléka túl kövér. Az elhízás okai között az ételek rossz összetétele dominál. Főleg az állati fehérje, ez a létfontosságú tápanyag hiányzik még mindig étkezéseinknél. Nagyon kevés tejet és aránylag kevés tojást fogyasztunk. Sejtfogyasztásunk Is magasabb lehetne. Az állati fehérjék tekintetében a húsfogyasztásnál kedvezőbb az arány, de itt Is előnyben részesítjük a zsíros húsokat, szalonnát (sertés, liba, kacsa) a sovány és fehér húsokkal (csirke, marha, borjú, hal, vadhúsok) szemben. Tehát már húsfogyasztásunk összetétele is hibás. Alacsony a gyümölcs és zűldségíogyasztásunk, így nem vagyunk kellően ellátva B2 vitaminnal sem. A nyugati államokhoz képest túl magas a szénhidrát fogyasztásunk, a kelleténél sokkal több lisztet, cukrot használunk fel. Itt egy megjegyzést kell tennem. Túlzott liszt, kenyér, rizs és burgonya fogyasztásunk talán azzal Is magyarázható, hogy ezek az élelmiszerek a legolcsóbbak közé tartoznak és sokan vannak, akik mielőbb autót, házat akarnak szerezni, vagy pedig ruházkodási, utazási, esetleg más igényeiket a táplálkozás minőségének rovására elégítik ki. Ezen érdemes elgondolkodni. Zsírfogyasztásunk Is meghaladja a normát. Még mindig kevesen használnak főzéshez növényi olajat, amely pedig bizonyos fokban akadályozza az erek elmsszesedését. — Milyen módszerekkel kutatják a lakosság étkezésének minőségét? — Intézetünkben külön osztály, az űn. néptáplálkozást kutató osztály feladatkörébe tartozik a lakosság étkezési minőségének kutatása, megállapítása. Egyik módszerünk pl., hogy diétás nővérek héttíz napig különböző családoknál figyelik a főzést, étkezést és erről pontos méréséket, feljegyzéseket készítenek. Nővéreinket a Vöröskereszt segítségével helyezzük el. A helytelenül táplálkozó személyeket biokémiai vizsgálatnak vetjük alá. (Vér, vizelet, széklet analízis). Továbbá klinikai, fogorvosi vizsgálat útján Is Igyekszünk képet nyerni a helytelen táplálkozás nyomán már esetleg mutatkozó tünetekről. Mindezeknek a vizsgálatoknak összképe megmutatja Bz Illető „táplálkozási állapotát“. Másik módszer: Bizonyos családok megállapodás alapján pontos jegyzeteket vezetnek háztartásukról, mit főznek, hogyan készítik el, milyen összegből fedezik az ételt és ezeket a feljegyzéseket beküldik nekünk. Pontosságukat természetesen ellenőrizzük. Figyelembe vesszük még a statisztikai évkönyv globális mérlegét Is. Itt az adatokat az általános fogyasztóra számítják át. Nálunk az egy főre eső fogyasztási átlag mindig magasabb a ml méréseink alapján megállapított átlagnál, mert nem veszik tekintetbe az élelmiszer lemorzsolódást, vagyis, hogy nem minden cukorból lesz táplálék, hanem Jócskán szeszt Is főznek belőle, sok kenyeret, rizst pedig állatok, baromfi etetetésére használnak fel. — BtztosUja-e egyáltalán száguldó korunk a helyes étkezés. feltételeit? — A feltételek meglennének, de még hosszabb Ideig eltart amíg a gyakorlatba is bevezethetjük a helyes táplálkozást. A statisztikai kimutatások azért évről-évre biztatóbbak. A kérdés megoldása nem csak az egészségügyleken múlik, mezőgazdaságunknak, bel- és külkereskedelmünknek ugyancsak fontos szerepe van a feltételek biztosításában. A helyes táplálkozás az államháztartás hatalmas láncolatának csak egy láncszeme. — Mégis ml a helyes táplálkozás aranyszabálya? — A változatos, ízletes koszt, amelyben minden fontos élelmiszer kellő arányban foglal helyet, amint azt már előbb vázoltam. Inkább fekete kenyeret fogyasszunk és lehetőleg ne kapjuk be az ételt, szánjunk étkezésünkre kellő Időt. Az állott, másnapos ételek rendszerint vesztenek értékükből. — A helytelen étkezés hatása leginkább milyen formában nyilvánul meg? — Kevés állati fehérje vérszegénységet Idéz elő, daganatokat, főleg a lábakon. A mész hiánya a fogak romlását, angolkórt okoz. A C vitaminban szegény táplálkozás a foghús vérzékenységéhez, a járványokkal szembeni ellenállás csökkenéséhez, általános gyengeséghez, leromlott testi állapothoz vezet. A sok állati zsiradék és szénhidrát következménye az elhízás, sok esetben kóros kövérség, érelmeszesedés, degenematív reumatizmus, de csaknem minden szervre káros befolyást gyakorol. Természetesen más befolyások is érvényesülnek, az emberi szervezet belső elválasztási mirigyei működésének Is nagy szerepe van a felvett táplálék feldolgozásában, hasznosításában. Dehét ez mér egy másik problémakörhöz tartozik. — Munkájuk csupán elméleti jellegű, vagy vannak gyakorlati eredményét Is? — Gyakorlati eredményeink is vanmak, hiszen kísérleti állatokon már néhány igen fontos anyagcserét tanulmányozó kísérletet végeztünk, melyeknek eredményeit sikeresen alkalmazzuk a gyógyászatban Klinikai osztályunkon harminc ágy van. Betegeink átlagosan három-négy hetet töltenek itt. Egy részüket azok képezik, akik kutatás céljaira engedik át magukat, de ez természetesen semmiféle rizikóval sem Jár rájuk nézve. Más részüket emésztőszervi zavaraikból gyógyítjuk ki. Meg kell mondanom, hogy a felvétel leginkább azoknál Indokolt, akiknél nincs helyes diagnózis és az előbbi kórházi kezelés nem vezetett kellő eredményre. Néhány évig mindig két-három specifikus problémával foglalkozunk, majd ba kutatásunk ezekre vonatkozóan befejeződött, ismét más kérdések megoldását tűzzük magunk elé. Most pl. a vékonybél reszekcló és a fekélyes vastagbél gyulladás foglalkoztat, dietológlal szempontból pedig a heveny vesegyulladás gyógytáplálkozását dolgozzuk fel. — Hány beteget kezelnek Intézetükben évente? — Átlag ötszázat. Szeretném, ha az emberek Jobban tudatosítanák a helyes táplálkozás óriási fontosságát. Nem mindegy, hogy egy házat milyen anyagból építenek fel. A vályogház is lehet kívülről épp oly tetszetős mint az, amely a legldőtálóbb anyagból épült, de a viszontagságok hamarább mállasztják, több reparálásra szorul, egy árvíz pedig — ahogy láttuk — rombadöntl. így van ez az emberi szervezettel Is. Hiszen testünk minden atomja az elfogyasztott táplálékból épül fel. Hogy milyen erős, milyen hosszú Ideig „üzemképes“, azt nagy részben táplálkozásunk határozza meg.
