A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-03-27 / 13. szám
Az 1901-es évtől március 23-ét Meteorológiai Világnapként tartják számon az egész világon. A meteorológia a legfiatalabb tudományágak közé tartozik, de már Igen szoros nemzetközi együttműködés fémjelzi tevékenységét. Enélikül nem Is fejthetne ki eredményes munkát a gyakorlati meteorológiai szolgálat. A meteorológia a XVII. században kezdett önálló tudományággá fejlődni. Ebben az évszázadában találták fel és tökéletesítették a légnyomás, a hőmérséklet, a nedvesség, a légköri csapadékok, valamint a szél irányának és sebességének mérésére szolgáló alapvető meteorológiai berendezéseket Is. E készülékek segítségével Európa számos helyén megkezdték az egyes Időjárási tényezők első kísérleti mérését. Az ekképp szerzett meteorológiai adatoknak a XVII. században nem volt még nagy gyakorlati 'jelentőségük, mert eléggé rendszertelenül és különböző időszakban rögzítették őket. A XVIII. században már rendszeresebben és nagyobb területen végeztek időjárásmegfigyelést, ami lefektette az első meteorológiai állomások alapjait. Bratlslavában 1851-től, Prágában és Bécsben 1775-től, Budapesten 1780- tól Lenlngrádban 1743-tól és Berlinben 1719- től, folyik rendszeres Időjárásmegílgyelés. A XIX. században az egész világon folytatódott a meteorológiai állomások fejlődése, s ezzel egyidőben szervezni kezdték az első meteorológiai obszervatóriumokat és tudományos-kutató meteorológiai Intézeteket is. A múlt század végéig csak az alsó légrétegekből nyert adatokra támaszkodott a meteorológia. Kitűnt azonban, hogy ez nem elegendő, mert a Föld felszínéhez közel eső Időjárás alakulását elég gyakran befolyásolják a .magasabb légkörben lejátszódó Időjárási viszonyok. Így aztán a XX. században a meteorológiai kutatásokat ős megfigyeléseket fokozatosan kiterjesztették a szabad légkörbe Is. A szabad légkör rendszeresebb kutatása csak századunk 30-as éveitől, a rádiószonda (lőgkörkutató készülék) feltalálása után kezdődött el. Az első, Molcsanov professzor szerOmbrométer — a csapadék értékelt önműködően rögzítő eszköz késztette rádiószondát 1930-ban a Szovjetunióban bocsátották fel. Később a rádiószondás mérést fokozatosan bevezették az egész világon, ami elméletileg és gyakorlatilag előmozdította a meteorológiai szolgálat fejlődését. A rádiószonda voltaképp önműködő meteorológia állomás. Egy hidrogénnel töltött gumiballon viszi fel a magasba. Emelkedés közben egyes magasságokban leméri a légnyomást, hőmérsékletet és nedvességtartalmat és az értékeiket egy kisméretű rádió segítségével bizonyos jelek formájában a földre, tehát arra a helyre sugározza, ahonnan felbocsátották. A rádiószondákat az egész világon használja az előrejelző .meteorológiai szolgálat. A magasabb légkör kutatáséhoz a második világháború után a meteorológiai és geofizikai rakétákat kezdték Igénybe venni. Segítségükkel új értékes Ismereteket szereztek az atmoszféra tulajdonságairól mintegy 500 km magasságig. Meteorológiai rakétákat nem bocsátanak fel rendszeresen és nem Is minden országban. A szabad dégkör kutatásában a mtűbolygők fellövésével állt be lényeges for-Az egyik bratislavai meteorológiai megfigyelő állomás
