A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-01-09 / 2. szám
ideig a íalunak borbélymestere volt. A faluban lakott és reggeltől estig „kuncsaftjai“ rendelkezésére ftllt. Műhelye amolyan klubot jelentett a falu száméra, székein, díványán, ágyán sorban ültek a várakozók. Rendszerint esténként telt meg a műhely (különösen szerdán és szombaton), meg vasárnap délelőtt. Állandó felel búzával, árpával vagy fogatos fuvarral is fizettek szolgálataiért s ő, ha kellett, házhoz Is elment nyírni, borotválni. A falu társadalmi életében a borbélymester kultúrpolitikai tényező ős tekintély volt, a nagy „falucsalád“ egyik kiváltságosa, sportszervező és „tudós ember“. Napjainkban? Üjra Ipolysági példa. A Közszolgáltatások palásti borbélyüzemében dolgozik Habzsuda László borbélymester. Mesterségét Budapesten tanulta. Reggel érkezik Ipolyságról a faluba autóbuszon, este hatig áll a felek rendelkezésére. Palást nagy falunak számít, kb. 2000 lakosa lehet, öelőtte egy fiatal lány dolgozott Itt, aztán otthagyta a helyét, nem feleltek meg neki a munkafeltételek. Nézzük, miérti A borbély ma falun is — alkalmazott. Megszabott munkaideje van. S éppen akkor dolgozik, amikor a falusi ember is foglalt, este, amikor sűrűbben érkeznek műhelyébe a kuncsaftok, már készül haza. S a fizetése? Habzsuda László bruttó bevétele 60 százalékát kapja, havonta átlag 1500 koronás forgalmat csinál. (Múlt év áprilisában volt a legnagyobb forgalma, 2000 korona). Átlagkeresete hát 1000 korona. De ha valami okból nem tudja megtartani feleit, bevétele alaposan lecsökkenhet. Reggeltől estig műhelyében van, csak ebédelni fut át a szemben lévő vendéglőbe. Lassan szoktatja rá az embereket, hogy ne esténként, egyszerre rohanják meg, de nappal Is jöjjenek, ha van idejük. Még így Is megtörténik, hogy szombat este, amikor a késel autóbusz már a falu végén tülköl, beállítanak hozzá még ketten-hárman, hogy nyírja meg őket... A felhozott példák szerint a falusi szolgáltatások tendenciája követi az iparosodó és korszerűsödő társadalmi élet vonalát. Hogyan Ítélhetjük meg ebből a szempontból nézve az Ipolysági Közszolgáltatási Üzemek egészének színvonalát és lehetőségeit? Ipolyság vidéki kis város és közszolgálatásalnak nagy része természetesen a környező falvak szükségletét elégíti ki. Ha végignézzük szolgáltatásai sorát, azt látjuk, hogy sok mindennel foglalkozik, valóságos „ezermester“, aki a legkülönfélébb igényeket igyekszik kielégíteni. Egyben azonban azt is megállapíthatjuk, hogy szinte valamennyi szolgáltatása körül nehézségei vannak magának az üzemnek. Nézzük még egyszer a mosástl Szó volt már a helyiségről, de e téren más hiányosság is akad. Egyszerre 130 kilogramm ruhát mos az üzem, szárítógépének teljesítménye viszont csak 60 kilogramm. Egy új vasalógép beszerzésével valamennyire megjavították a helyzetet, mely a vasalással egyben szárítja az ágyneműt, de ez a megoldás nem kielégítő. Az üzem elsőrendű problémája a technikai berendezések kérdése. Különösen falun közkedveltek a kölcsönző szolgáltatásai; a nagy falusi lakodalmak ebédel és vacsorái alkalmára evőeszközöket, tányérokat és poharakat kölcsönöznek. A falu (új vonási) rászokott, hogy nem a szomszédasszonyoktól és a rokonságtól szedik össze a szükséges dolgokat, de Ipolyságon kölcsönzik. Csak hát a poharak törnek és újakat nehéz oeszereznl nagyobb mennyiségben. Az tpolyidgt KOuzalgdltatdsok Háza A szobafestők kérdései A lakosság megrendelésére munkájuknak csak 7 százalékát végzik, a többi munka állami és szövetkezett üzemek részére készül. Bár a szolgáltatásoknak elsősorban a lakosság érdekelt kell szolgálniuk, de hogyan lehet megakadályozni, hogy a szobafestők ne „fusiban“ végezzék a magánmegrendeléseket ? A bérfavágást egy villanymotoros és két traktorra szerelt körfűrész végzi a városban és a környéken. Nem szívesen vágnak már fát az emberek, amikor a „kommunái“ olcsón felíűrészell. (10 koronáért egy köbmétert). De a fával való fűtés évről-évre csökken, mindinkább a szén kerül előtérbe. Az üvegezők anyaghiánnyal, a vlrágkertészet korszerű fűtőberendezés hiányával küzd melegházai számára. A karbantartó és javító szolgáltatások Is eléggé szűk körűek (országos problémai). Ezeket a munkákat évekkel ezelőtt termelőüzemek vették át és — elhanyagolták. A termelés fontosabb volt számukra, mert az nagyobb bevételt és prémiumot jelentett. Egy példa: a bognárok, kádárok esetei Ipolyság környéke bortermő vidék, állandóan szükség van új kádra, hordóra. De a bognárok jelenleg kisipari termelőszövetkezetben dolgoznak, ajtókat és ablakokat készítenek sorozatgyártásban, s így nincs, aki hordót csináljon. Ugyanilyen okból alakítottak nemrégen egy komplex építő-javító brigádot, hogy a javításokat végző, termelő jellegű üzemeknek — a lakosság érdekében! — „konkuráljanak“. Szögei elvtárssal, a VNB elnökével beszélgetve, összefoglaltuk a problémák lényegét. A tétel így hangzik: ha egyszer szolgáltatás, valóban szolgáltatás Is legyenl Maradéktalanul szolgálja a lakosság — és nem a vállalatok és üzemek! — érdekeit. Természetesen nem úgy, hogy a közszogáltatási üzemek ráfizetéssel dolgozzanak, viszont reális kívánság, hogy munkájukat ne a nyereség-igény, de a szolgáltatások minőségének és a lakosság kielégítésének szempontjai befolyásolják. Ez pedig azt jelenti, hogy alkalmazottainak jutalmazása és premizálása is ehhez legyen kötve. Különösen az utazó- és begyűjtő szolgáltatások (televízió- és rádiókészülék javítás, ruhatisztítás, mosás) fontosak a falu érdekében, ezeket kell tovább fejleszteni, népszerűsíteni és tökéletesíteni. Mert a falu élénken érdeklődik a szolgáltatások lránt. A kis patakocska jegén jó néhány éve elhalt már a mosjjfa csattogása, s ha megjelenik a faluban a begyűjtő autó, sietve viszik az emberek hozzá a kimosni való ruhát. Az évről évre való fejlődést az Ipolysági Közszolgátatásl Üzemek bevételének gyarapodása is dokumentálja: három év alatt évi bruttó jövedelmük, a meglevő keretek mellett kb. félmillió koronával emelkedett. A szolgáltatások egyre fejlődő tendenciáját két általános érvényű elgondolás támasztja alá: 1. a modern életforma elképzelhetetlen szolgáltatások nélkül, ám az alacsony színvonalú, értéktelen, vagy nehézkes szolgáltatások adott esetben pokollá tehetik az ember életét; 2. nálunk egyelőre még nem probléma, de nyugaton már mutatkoznak az Ipari termelés automatizálásának és kibernetlzálásának következményei. Jelentős munkaerők válnak feleslegessé, s ez a mennyiség a fejlődéssel egyre. nő. Nyugati közgazdászok szerint a jövőben a munkaerő-felesleget legkönnyebben a szolgáltatások terén lehet majd elhelyezni, miután a technlzálódó társadalom fejlődésével a szolgáltatások száma és méretei Is egyre növekednek. Prandl Sándor felvételei 7
