A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-03-20 / 12. szám
na leszállást lehetővé tévő berendezés van rá írősltve“. Az űrállomás azonban május 12-én isszetört az Esők tengere közelében. A Luna 8. így nappal később 160 ezer kilométerrel repült íl a Hold mellett, a Luna 7. és Luna 8., bár felidatukat részben teljesítették, ugyancsak összeértek a Viharok tengere közelében. A Luna 9 ez év január 31-én startolt. Súlya 1583 kilogramm volt. Másnap kiigazította pályáját és... február 3-án a moszkvai rádió megszakította napi adását: helyi Idő szerint 21 óra 45 perc 30 másodperckor a Luna 9. szovjet automalkus űrállomás leszállt a Holdra, a Reiner és Harlus kráterektől nyugatra, a Viharok tengerén ... A következő 73 óra folyamán a szovjet tudósok nyolcszor kerestek összeköttetést a Luna 9-el 5s a Földről Irányították a holdfelület fénykéíezését. S a Jodrell Bank angol csillagvizsgáló rétezer tonnás, 76 méter átmérőjű, gigantikus 'ádlóteleszkópja, bár még nincs fenn a Hold, már az előre jelzett koordináták szerint van belllítva. A roppant parabola antenna felfogja a juna 9. földünk felé küldött jelelt. A pillanat ígytke a legnagyobbaknak az emberi tudomány is technika történetében. Sir Bernard Lovell, az intézet Igazgatója szerint ,A Holdról sugárzott képek a legszenzáclósabbak mindazok között, amelyeket műszereinkkel valaha is vettünk!“ Az eredmények valódi Jelentőségének felméréséhez fantázia kell. Az ember kinyújtotta kezét a világűrbe és megfogta a legközelebbi égitestet, kitapogatta felszínét s ezzel megtette az első lépést afelé, hogy személyesen is megjelenjen a Holdon és birtokába vegye. Egy szkeptikus: Századunkban még nem... A szpektlkus dr. T. W. Schumann délafrikai tudós, aki kijelentette, hogy véleménye szerint évszázadunkban nem léphet ember a Hold felizinére és nem térhet onnan vissza szerencséién. Ezt a véleményét az amerikai Apollo pro|ekt kritikai értékelésével kapcsolatban hangsúlyozta és megjegyezte, hogy az Apollo projekt mai formójában csak katasztrófához vezethet. Elgondolásainak felsorolása előtt röviden ismertetjük az amerikaiak holdrajutásl tervét, az Apollo projektet. Az űrállomást a gigantikus üzemanyaggal együtt 3üdü tonna súlyú Satum V. rakéta viszi fel 61 kilométer magasságba, öt motorja segítségével, melyek 340 tonna húzóerőt fejtenek ki. Az említett magasságban a rakéta alsó része elválik és újabb motorok kapcsolódnak be, melyek a rakéta seoességét egyre fokozzák. Utána egyetlen motor viszi az Apollo űrhajót Hold körüli pályájára, tulajdonképpen ez a hold-expedíció első fázisa, melynek végén három kozmonauta ker.ng űrhajóval a Hold körül, azonban nem a szokásos Föld körüli 23000 kilométeres óránkénti „eoességgel, hanem csak 5600 kilométeres óránként, sebességgel. A második fázis akkor kezdődik, amikor két űrutas a „Lem“ holdkabínnal elszakad anyahajójátöl, nely tovább kering a Hold körül- és néhány napig várja a két űrutast, akik kirándulnak az ég .testre. A második fázist a három űrutas uJOűlí találkozása jelenti, immár újra az Apollo anyahajóban. A harmadik, utolsó fázis akkor kezdődik, amikor bekapcsolják a tartalék rakéta motorokat és az Apollót újra földkörüli pályájára juttatják, ahol a Föld vonzóereje nagyobb, mint a Holdé. Itt bekapcsolják a fékező rakétákat, hogy a viszszaérkező űrhajó szét ne zúzódjon a Földön. Dr. i. W. Schumann szerint az első és harmadik fázishoz nincs mit hozzátenni, mert a tudomány és technika mai lehetőségeivel tökéletesen véghezvihetők. Nem így a második fázissal, mely egészében a valószínűségszámítás törvényszerűségeinek van alárendelve, s az említett tudós felelőtlenségnek nevezi az amerikai terv ezen részét. Érveit röviden így foglalhatjuk össze: A Lem holdkabin két flrutasa 5600 kilométeres óránkénti kezdő sebességgel repülne a Hold felé, ezt le kellene redukálniuk 15 méteres sebességre, hogy a leszállás sima és veszélytelen legyen. Ezt egyedül fékező rakétamotorral lehetne megvalósítani, miután a Holdnak nincs atmoszférája, mely fékezné a kabin esését. Mindkét holdutasnak állandó összeköttetésben kell lennie a Földdel, hogy helyzetüket állandóan ellenőrizni tudják Ha valamilyen kezdeti üzemzavar, vagy szerencsétlenség folytán úgy látnák, hogy a Holdra való leszállás öngyilkosság lenne, semmi reményük nem lenne, hogy vissza tudnak térni az Apollo anyaűrhajóhoz. Elméletileg nem kellene lehetetlennek lennie, hogy szükség esetére ebben a fázisban is tegyenek bizonyos biztonsági intézkedéseket, de gyakorlatilag az űrhajósoknak meg kellene barátkoznlok a gondolattal, hogy ha egyszer a Holdra való leszállás megkezdődött, többé nincs visszatérés. A valóságban nincs más megoldás, mint befejezni a leszállást és a többit a szerencsére bízni. A leszállás pályája ugyan előzőleg ki volt számítva, és többszörösen ellenőrizve, de ennek ellenére a legkisebb hiba az időzítésben, a tájékozódásban, vagy a két holdutas ítéleteiben, esetleg a kabin sok apró és finom műszere valamelyikének hibája veszélyes eltérést eredményezhet az előre kiszámított útvonaltól. A délafrikai tudós állításait további érvekkel támasztja alá és azt ajánlja, hogy a holdutasok ne szálljanak le a Holdra, de elliptikus pályán repüljenek el felette, egészen alacsonyan (néhány száz, esetleg csupán néhány tucat méterrel], ami már ma kivihető lenne, mert így is szenzációs megfigyeléseket lehetne tenni természetes bolygónk összetételét, felszínét és világát illetően. Mikor hát? A Luna 9. adatai alapján megállapították, hogy a Hold felszíne elég szilárd és alkalmas a leszállásra, porrétege sem olyan vastag, hogy zavaró lenne. A sima leszállás technikáját Is megoldotta a Luna 9. s ezzel megcáfolta a délafrikai tudós egyik érvét. Kinek lesz hát igaza, mikor lép ember a Hold talajára? S milyen nemzetiségű lesz? Szovjet vagy amerikai? A Luma 9. Jelenleg a szovjetek fölényét bizonyítja. Az USA volt elnöke, John F. Kennedy annak idején az amerikai nemzet feladatának minősítette a Hold meghódítását. Nyugaton olyan hírek keringenek, hogy az ostromolt égitesten az első űrhajós vörös zászlót fog kibontani a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára, amit a Jövő évben ünnepiünk. Akármilyen nemzetiségű is lesz az első „partraszálló“, az ENSZ tagállamainak megegyezése alapján a Hold az egész emberiség tulajdona lesz. Feldolgozta: Duba Gyula A rajzoló fantáziája így képzeli el a Luna 9.-et a Holdon A holdutasok terjedelmes emberek lesznek. Képünkön egy kaliforniai holdruha-modell. Az öltöny kisebb raktár is egyben, élelmiszer- és víztartalékkal, a rádióadóval és az elengedhetetlen fűtéssel. A mi körülményeik között ugyan csaknem két mázsát nyom, de a Holdon nem lenne több, mint 15 kilogramm. A holdutas nem jár majd gyalogosan, az USA-ban már egész sor üzem kínál megvételre speciális hold-járműveket. A Luna 9. készítette est a panoramatikus képet a Hold felszínéről. A horizont mintegy 1,5 ki-
