A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-03-20 / 12. szám
Mai számunk tartalmából: Egy nemes mozgalom reménységei. Reszeli Ferenc riportja a nagymegyeri énekkarról a 4. oldalon VÍzkelet, 1966. Z«. Nagy Lajos riportja a 8—7. oldalon Eljut-e az ember a Holdra? Tudományos, fantasztikus Összeállítás az űrutazásról a 18—18. oldalon A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Knltflragyeallletének hetilapja. Megjelenik minden vesárnep. FOszerkeastó Major Ágoston Szerkesztő bizottság: Egri Viktor, Gály Iván, Gynrosek jóssal, LÓ- rlnoz Gyula, Móos jóssal, Ossvald Árpád, dr. Szabó Rszsó. Szerkesztósóg: Bratislava, jesenskóho 8. Postatlók C 388, telelőn 833-04. Terjeszti a Posta Hirlapszolgólata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal ás levólkózbesftó. Külföldre szóló elóflsetóseket elintéz: PNS — Ostredná ezpedlcla tlaóe. Bratislava, Gottwaldovo nóm. 48-VII. Nyomja a PRAVDA nyomdavóllalat, Bratislava, Stórova 4. Előfizetési díj negyed évre 18,80 Kós, tói évre 38.— Kós, egész évre 78.— KDs. Kéziratokat nem őrsünk meg és nem küldünk visz-9M‘ K-2V61217 a vegyszerek alkalmazásáról a mezőgazdaságban A korszerű mezOgazdeságl termelésben ez utóbbi években egyre jelentősebb szerepet kapnak a vegyi anyagok. Ezzel kapcsolatban tettünk fel kérdéseket Pavol Kuba mérnöknek, a Szlovák Nemzeti Tanács Mezőgazdasági Megbízotti Hivatala dolgozójának, valamint Féskerty Ferencnek, a pozsonypüspöki EFSZ agronémusának. Miben látja a vegyi készítmények alkalmazásának jelentőségét? A kemizélás az intenzív mezőgazdasági termelés egyik feltétele. Egyrészt a természetes, szerves trágya hiánya miatt a műtrágya lett a terméshozam emelésének legfontosabb tényezője, mősrészt pedig a különféle növényévé-, Illetve gyomlrtőszerek részben pótoljők a kézi munkát, lehetővé teszik a nagyobbfokú gépesítést. Az őllattenyésztésben elsősorban a takarmánykeverékek készítésénél és a sllőzásnál használunk vegyszereket. Azzal, hogy a takarmányba vitaminokat és antibiotikumokat keverünk, az állatok egészségi állapotát Igyekszünk Javítani. Mikor alkalmaztak először vegyszereket a mezőgazdaságban? Néhány vegyi készítményt, pl. az arzén vegyületeit, a kékgéllcot, a ként mint növényvédőszert, már a múlt század végén Is alkalmaztak. Ezen a téren a fejlődés csak a második világháború végén Indult meg — nálunk néhány évvel később. A műtrágya használatának elterjedése nem.ilyen feltűnő. Fokozott kereslet nálunk a harmincas évektől mutatkozik. Milyen a helyzet külföldön és nálunk a vegyszerek gyártása terén? Jelenleg a világon évente több mint 36 millió tonna műtrágyát készítenek. Az utóbbi Időben elsősorban az új típusú, folyékony műtrágya-gyártást helyezik előtérbe (foszforsavas koncentrátumok, stb.). A fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban, pl. Belgiumban, Hollandiában, az NSZK-ban 200—400 kilogramm tiszta tápanyagot használnak fel egy-egy hektár mezőgazdasági földterületén. Nálunk tavaly száz kilogramm Jutott egy hektőrra. Az évi tápanyagfogyasztás 865 000 tonna volt. Csehszlovákiában tavaly negyvenhárom fajta vegyszer készült. Hatvan százalékét a bratislaval J. Dimitrov Vegyiüzem gyártja. A belföldi gyártás elsősorban a rovarirtó-szereket ős egyéb kártevők Irtását szolgáló készítményeket biztosítja. A méregtartalmú vegyi szerek nagymértékű alkalmazása kihat-e a lakosság egészségére? Ez a probléma elsősorban az USA-ban Időszerű, ahol a mezőgazdaság kemlzálása őrlési méreteket ölt. Csehszlovákiában a növényvédő szereket a 61/64. szőmú törvénycikk alapján csak a Központi Mezőgazdasági ellenőrző Kísérleti Kutatóintézetben, való kipróbálásuk után szabad alkalmazni, az Illetékes minisztérium jóváhagyősával. A mezőgazdasági üzemeket a szakemberek által elkészített növényvédő terv alapján látják el vegyszerekkel. Az optimális mennyiség megállapításánál az egészségügyi minisztérium véleményét Is kikérik. A kemizélás Jelenlegi intenzitása és a megfelelő ellenőrzés mellett a vegyszereknek az ember egészségére kőrös hatásétól egyelőre félnünk nem kell, Milyenek nálunk a mezőgazdaság kenifttálásának távlatai? Ez azon múlik, vajon vegyllparunk képes lesz-e a mezőgazdaság által rőrótt feladatokat teljesíteni. A legfontosabb követelmény a tápanyagok minél nagyobb koncentrőlása. Ezt a mai huszonöt százalékról legalább harmincöt százalékra kell emelni. A jelenlegi helyzetben egyik fontos követelmény, hogy a műtrágya negyven százalékát PVC-zsőkban szállítsák. Nagyobb gondot kell fordítani a szuperfoszfőt minőségére, mivel gyakran nedves, ami Igen megnehezíti a gépek alkalmazását a trágyázásban. A növényvédőszerek győrtésa terén nagyobb súlyt kell helyezni a permetezőszerek (mindenekelőtt a cukorrépa, hüvelyesek, zöldségfélék védését szolgőló vegyületek) készítésére, a gyomlrtószerekre. Nem kielégítő a helyzet a rágcsálók elleni Irtószerek gyártása területén sem. Fokozott figyelmet kell szentelni a növényszéritó készítmények gyértőséra Is, amelyeknek a Jelentősége a burgonya, a hüvelyesek, és a szemestakarmőny betakarításának gépesítésével egyre növekszik. A készítmények minőségének javltősával, a Jobb csomagolőssal segíthetnénk a hazai keresletet kielégíteni, s természetesen külföldi megrendelőink számát Is emelhetnénk. A továbbiakban Féskerty Ferencnek tettünk fel néhőny gyakorlati kérdést: —, A szövetkezetben hogyan használják fel a gyomírtószereket? A vegyszeres gyomirtást folyamatosan végezzük. Gyomírtószereket (dlkotex) a szenei traktorőllomástól kapunk és mivel még nálunk a szövetkezetben erre nincsenek megfelelő szakemberek, a traktorállomás speciális brigádja végzi el a permetezést. Főként árpára és búzára használjuk az acat ellen. A vegetáció és az Időjárás szerint alkalmazzuk. Esős időben nem szabad használni. Körülbelül mennyi vegyszeres gyomirtó szert használnak el évente? Másfél—két kiló Jut egy hektárra, ami évente 6—8 mázsát tesz ki. Ugyanis kb. 25—30 százalékban alkalmazunk vegyszeres gyomirtást. Egy hektár vegyszeres gyomirtása 54 koronába kerül, de megéri, mert utána szép tiszta marad a gabona. A vegyszeres gyomirtás mellett azért a kapára Is szükség van, mert a földet porhanyósltanl kell, hogy a növény levegőt kapjon. Ennek az eljárásnak hátránya Is van: a symazin és hungazln után a földbe két évig kukoricát kell vetni. így a vetésforgót ennek megfelelően kell átalakítani. Melyik előnyösebb: a műtrágya vagy természetes trágya? A trágyázást a föld minősége szerint végezzük el. Az istállótrágya és a műtrágya kiegészíti egymást. Ezen kívül komposztot készítünk és ahol lehet, zöldtrágyázással Is erősítjük a földet. Erre évelő növényeket használunk. Pontos terv szerint dolgozunk és amit lehet, a saját erőnkből végzünk el.
