A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-03-13 / 11. szám
Két egyszerű szabású, bakié anyagból ké szült, divatos tavaszi kabát. i I I I I I I I I I I I I I I I P i h pi k okosan! Sok ember panaszkodik fáradtságról, kimerültségről, sokan Idegesek, Ingerlékenyek. Alapvető dolog, ki hogyan pihen, hogyan oldja meg feladatait, amelyek kenyérkereső munkája után várják. Az okos pihenés napról napra rendezi, regenerálja a munka okozta energiavesztést. Elsősorban az fontos tehát, hogy munkahelyét elhagyva mindenkiben új Ingerek váltsák fel azokat, amelyek a nap folyamán érték. Napi nyolcórai munka után a szervezet még könnyen tud regenerálódni, ha a fennmaradó 18 órát helyesen osztjuk be. Munka után legtöbben rohannak haza, a nők belevetik magukat az otthoni teendőkbe. Pedig meg kellene gondolni, nem volna-e okosabb előbb egy félórát sétálni, kirakatokat nézni, vagy egyszerűen csak levegőt szívni és úgy menni hazafelé. A háztartás gépesítése például ma már legtöbb két keresővel rendelkező családban nem okoz gondot, mégis vannak, akik ezzel takarékoskodnak — a táplálkozásra, ruházkodásra jóval többet költenek és a régi módon végzik a házi munkát. Meg kell találni annak Is a módját, hogyan lehet a legnehezebb, legfárasztóbb munkát (például mosást) házon kívül végeztetni, ha ezzel pihenőidőt nyerünk. A szervezettel való rablógazdálkodás ugyanis a legdrágább takarékosság. A szükségesnél több azonos munka, azonos tevékenység ártalmas. Az embernek nemcsak nyolcórai tevékenységre van szüksége. Ennél általában többet igényel, de mit és mennyit, azt saját maga Is megállapíthatja. Tudnia kell, hogy melyek azok a szórakozások és tevékenységek, amelyek kiegészítik életét. A sokféle hatást nyújtó környezet színessé, változatossá teszi az életet és ezáltal pihentet. A gyermeknek napi IQ órát kell aludnia. Ha látszólag bírja Is a kevesebb alvást, a túl sok feladatot, a különórákat, sportot, ennek előbbutóbb meglesz a böjtje. A serdülőkorban (éppen úgy, mint „Idősebb“ korban) a felszökő vérnyomás figyelmeztető jel. Ha nem veszik észre, vagy nem törődnek vele, állandósul. Pedig nem mindegy, hogyan alapozzuk meg az életet. A felnőttség, az érettség kora 20-tól 50 éves korig tart. A felnőtt szervezet sokat kibír szellemileg is, fizikailag is. Ebben az időszakban az sem árt, ha egy-egy tevékenység a pihenés rovására megy, feltéve, hogy az élet szervezett rend szerint zajlik, s a szellemi és fizikai tevékenység váltja egymást. Az öregkorban csökken az alvásigény, de csökken a fizikai alkalmazkodóképesség is. A szervezet kíméletre szorul. Mozgásra, tevékenységre, élményekre azonban mindenkinek, minden korú embernek szüksége van. Legfeljebb a beteg csökkent mértékben él a lehetőségekkel. Akinek például a szive nem egészséges, az nem szalad, hanem csak sétál, de semmiképpen sem ül tétlenül, magát kímélve, azaz voltaképpen magát elhagyva. Elég-e mindenkinek a napi pihenés a regenerálódáshoz? A dolgozó embernek, férfinak és nőnek legalább kétheti folyamatos pihenést ad a törvény. Ez az Idő azt a célt szolgálja, hogy a szervezet tökéletesen regenerálódjék. Olyan elfoglaltságot olyan szórakozást kell keresni, amelyik eltér ez egész évi munkától s új, szokatlan élményekkel gazdagít. £s ez fokozottan érvényes a heti pihenőnapra Is. Nem jó ha a család festésre, nagytakarításra veszi Igénybe szabadságát. Az Ilyen Időkihasználás rablógazdálkodás. Pihenőidejükben nem regenerálják, hanem fokozottan veszik igénybe szervezetüket. Általában rablógazdálkodást folytatnak az úgynevezett nem dolgozó asszonyok Is. A ház tartás, a gyereknevelés minden fizikai ener giájukat Igénybe veszi. Nekik elsősorban szel lentiekben kell pótolniuk, amit nélkülöznek Senki sem segíthet többet a munka utáni pl henés megvalósításában, mint a családtagok. Mindent el lehet mondani, mindent meg lehet beszélni, csak meg kell várni az alkalmas Időpontot. Ezért különösen fontos, hogy a „nem dolgozó asszony“ kiszabaduljon otthona négy fala közül, emberek közé járjon, újságot, könyvet olvasson, a háztartáson, az öltözködésen kívül más dolgokkal Is törődjön. Csak Így tudja megőrizni saját élete harmóniáját és a családi összhangot, amt a családtagok mindennapi pihenésének alapja. PATAKI MÁRIA Rövid, de hasznos tanácsok Sok háziasszonynak repedezett, gondozatlan a keze a házimunkától. Hogy ezt megelőzzük, piszkosabb munkához kesztyűt húzunk. Akármilyen olcsó és használt kesztyű is megfelel erre a célra. A munka megkezdése előtt s befejezésekor, miután megmosdottunk, kezünket valamilyen krémmel kenjük be. Lehetőleg ne nyúlfriss zsemlét veszünk, sütőbe tesszük. Amikor forró lesz, törjük szét s dörzsöljük vele o bútort, amíg a folt éltünk. * • • Ha a fiók vagy tolóüveg akad, nehezen kezelhető, kenjük, meg a széleit szappannal. junk nagyon hideg vízbe. Az edények öblítését Kőángyos vízben végezzük, mosásnál pedig a ruhadarabokat hosszúnyelű fakanállal szedjük ki a hideg vízből. Mosás után kezünket egy kávéskanál glicerinből s egy citrom levéből kevert folyadékkal kenjük be. A fényezett asztallapra sokszor gondatlanságból forró tálat vagy más edényt teszünk, amely csúnya foltot hagy a bútoron. Ezt a következőképpen tüntetjük el: egy üvegbe 15 g sellakot (festékkereskedésben kapható) teszünk, 6 evőkanálnyi spirituszt öntünk rá, azután addig rázzuk az üveget, amíg a sellak teljesen feloldódik. Most kis vattagombolyagot kötünk egy vászondarabba, megnedvesítjük az oldattal s köralakban haladó mozdulatokkal erősen dörzsöljük a foltos helyet, amíg az teljesen megtisztul és újra fényes lesz. * • * Fényezett, világos vagy sötét színű bútorból a gyümölcsfolt könnyen eltávolítható. Egy-két Amíg e mama takarít, apu és én napozunk (Havran felvétele) vagy cementpadlójú helyiségben (konysrké' hóban, erkélyen, verandán) fülsértő hangot ad a székek húzogatása. Ez kiküszöbölhető, ha a székek lábaira gumi, bőr- vagy posztólemezből kivágott lapot erősítünk nagyon vékony, apró szeggel. így lehet segíteni a bicegő asztalon is. • • • Ablak-gittet házilag is keverhetünk 50-80 súlyrész Iszapolt krétaporbál és 4—10 rész lenolajból. • • * Ha a cipzár akad, nehezen csúszik, kenjük be vékonyan szappannal vagy parafinolajjal. Imeft 21