A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1966-02-27 / 9. szám

Mai számunk tartalmából Nemzetközi brigád Székesfehér­várott Orsóval Tibor magyarországi tudósítónk riportja egy építke­zésről az 5. oldalon Akik Kassára „jöttek“ Keszell Ferenc riportja a kassai munkásszállások lakóinak éle­téről, a 6—7. oldalon Gandhi titkára Seweszam [ankovlch Imre útibeszámolója Indiáról a 19. oldalon A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultóragyesélatének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő Major Ágoston Szerkezeté bizottság: Egri Viktor, Gály Iván, Oyurcslk József, Ló­­rlnoz Gyula, Mács jóssal, Ozsvald Árpád, dr. Szabó kezaS. Szerkesztdség: Bratislava, jesen­skóho S. Postetlók C 388, telefon 533-04. Terjeszti a Posta Hfrlapszolgála­­ta, elótlzntéseket elfogad minden postahivatal ás leválkázbesltfi. Külföldre szóló elétiaatásekat el­intéz: PNS — Ostredná ezpedloia tlsíe. Bratislava, Gottwaldove nám. 48-V11. Nyomja a PRAVDA nyomdaválta­­lat, Bratislava, Stdrove 4. Előfizetési díj negyed évre 16.50 Kés, fái évre 30 - Kts, egész év­re 78.— KBs. Kéziratokat nem érzünk mag ás nem küldünk vlsz­­saa. K-22*61124 az újjáépítésről A táli hónapok randklvül fontos mnnkát bénítottak meg Dél-Szíováklában: az újjáépítést. Nem mintha min­den szakaszon teljesen szünetelt volna a munka, de a legégetébb pontnál, a lakásépítkezéseknél átmeneti pan­gás állt be. Révld agy hónapon belül Ismét teljes erével megindul a munka, fis éppen ez az idé e legalkalmasabb, hogy áttekintést szerezzünk arról, ami mlndazldeig az újjáépítés frontján tOrtánt és tájékozódjunk arra vonat­kozólag, milyen tennivalók vannak még hátra és mikor nyernek a munkálatok befejezést. Kroosányl Dsssé, a Kerületi Beruhásásl Bizottság elnö­­k, a dél-szlovákiai újjáépítések kormánybiztosé a leg- Illetékesebb, hogy mindarról nyilatkozzék, ét kértük hát meg, beszéljen a már elvégzett ás a még elvégzendé munkélatokról néhény kérdésünk kapcsán. Sikerült-e minden munkát terv szerint végez­­gezni, vagy pedig szükség volt időközben mó­dosításokra? Igyekeztünk e gondosan összeállított terv szerint dolgozni, de ilyen hatalmaa munkaterületen persze számolnunk kell azzal, hogy nem megy minden az óramű pontosságával. Ha láttuk, hogy a hagyományos módon épített családi házakat nem tudjuk olyan ütemben felhttznl, mint terveztük, módosítottunk az építkezésen és a faházakat állítottuk fel mert az volt a fontos, hogy minél több ember fedél alá kerüljön. A kép a következő módon alakult: 1965-ben ezerhá­romszáz családi házat akartunk felépíteni. Ezzel szemben 1850-et építettünk fel. Ügy számítottuk, hogy az 1300-ból legalább 800-at beköltözhető álla­potba hozunk. Ezzel szemben az 1650-ből csak 460-at tudtak elfoglalni a tulajdonosok. Ez nem munkaerő, vagy anyaghiány miatt alakult így, hanem a novem­beri időjárás okozta „objektiv nehézség“ hozta ma­gával. A 450 orosz faházba 535 család költözött. Ez pontosan terv szerint történt. Terven felül pedig 40 lakásegységet adtunk át Komáromban s ugyancsak terven felül 270 tömeglakáanak alkalmas Ideiglenes taházat emeltünk és Így elértük a legfőbb célt: ma már mindenki lakik. Érvényesül-e az újjáépítésben a település­­fejlődés útját követő korszerűség? Teljes erőnkből erre törekszünk. A régi tanyákat megszüntettük. Falun kívül éppen csak az etetők és azok kapnak elhelyezést, akiknek állandó közvet­len jelenléte a mezőgazdaságban nélkülözhetetlen. A korszerűség és észszerűség érvényesül abban Is, hogy a házakat sehol sem építjük tengerszlnt fölötti 110,5 méternél alacsonyabban. Az árvíz a jö­vőben Így nem tehet kárt bennük. Az építkezést nem húzzuk szét, mint ez eddig faluhelyen általánoz szo­kás volt. Tömegesltjük a lakásokat és ezúttal minden árvíz sújtotta falu vízvezetéket kap, egészséges ivó­vízzel. Nyolc községben 260 olyan egyemeletes csa­ládi házat építünk, amelyet egyenesen a mezőgazda­sági dolgozók számára terveztünk. Ezeknek az Iker­házaknak egy faluk közős lesz, egyébként a csalá­dok teljesen Izolálva laknak majd. A beosztása a kö­vetkezőképp alakul: a konyha, a kamra, szerszám­kamra, lépcsőház és egy tisztálkodó helyiség alul kap elhelyezést, fönt pedig a négy lakószoba, amit Így minden piszoktól, behordástól meg lehet kímél­ni. A garázs számára sem fog hiányozni a hely. Ezt a fajta lakásegységet Csehszlovákiában most és Itt építik először. Kerékkötőnek látja-e a fejlődésre nézve a hagyományos faluépítkezést? — Feltétlenül. De egyedül csak Izsán és Füssön nem fogta fel a lakosság saját perspektivikus érde­két. Nem értette meg, hogy nem a negyven négyszö­göles kert a fontos, hanem a következő generációk­nak Is megfelelő, kielégítő körülmények. Maradisá­­guk hátrányait egyre jobban fogják érezni s meg va­gyok róla győződve, hogy két-bárom év elteltével szidni fogják magukat emiatt. Biztosítottnak látja-e, hogy a kitelepített is­kolák megkapják régi otthonukat? — Erre vonatkozólag nyugodtan felelhetem, hogy 1966 szeptemberében mindenütt megkezdődik a tan­év. Gúta, Megyeres, Orsújfalu, Szakállas, Gadóc, úgyalla és Komárom teljesen újonnan felépített isko­lát kap. S itt említem meg, hogy Gútán öt millió ko­ronás költségvetéssel Új kultúrház Is épül. De lesz a falunak, azaz helyesebben most már városnak egy harmadosztályú klinikája is. Hasonlót Izsán Is épí­tünk majd. Beruházási építkezésekkel megoldják-e a közszolgáltatást? — Tizenhárom új üzlethelyiség felépítését vettük tervbe, a lakásépítés befejeztével. Ezenkívül pedig a falvak még nyolc helyi ipari vállalatot, javítóüzemet stb. kapnak. Sok helyütt szélsőségek mutatkoznak az egyéni kártérítésben. Van-e ennek kiküszöbö­lésére valamilyen konszolidációs megoldás? — Azok a károsultak, akiknek házuk biztosítva volt, az állami kölcsönnel együtt mintegy ötvenezer koronát kaphatnak. Magasabb biztosítási összeg esetén a leltárra még külön fizethet a biztosító. Azok a károsultak, akik nem voltak biztosítva, negy­venezer koronás állami kölcsönt kaphatnak. Sok helyütt még lehetetlen volt felbecsülni a valódi kárt, mert ennek megítélésében az Idő is szerepet játszik. Ahol a kár eleinte csekélynek látszott, ott egy hónap alatt további erős romlás került napvilágra, esetleg a ház teljesen romba dőlt. A kárbecslésre vonatkozó­an hétszáz panasz érkezett be. Ezeknek alapos felül­vizsgálatára március, április és májusban kerül sor. A végső döntést majd a nemzeti bizottság egyik em­beréből, az Állami Biztosító egy képviselőjéből és egy építészeti szakemberből álló háromtagú blzto­­zottság mondja ki. Mennyire értékeli a különböző patronátusok segítségét az újjáépítésben? — Elég, ha azzal jellemzőm segítségük értékét, hogy elismerem, nélkülük legfeljebb eredményeink telét tudtuk volna felmutatni. Kb. nyolcszázhúsz ház újjáépítésében segédkeztek. A több mint kétezer szakemberen kívül nyolcvan gépkocsi, 120 betonkeve­rő és fel sem lehet sorolni ml mindent bocsátottak rendelkezésünkre, nem beszélve a rengeteg ruhane­műről. Legtöbbet Izsa, Gúta, Olcsa, Szakállas, Pat, Eperjes Kulcsod köszönhet talán nekik. Milyen szerepet tulajdonít a tervezett Bős- Nagymarosi vízierőmű működésének az eset­leges jövőbeli árvízveszélynél? Az erőmű létrehozása sajnos akadályokba ütközött, az ötéves terv folyamán nem kerül sor a felépítésére. A tárgyalások azonban tartanak és mondanom sem kell, milyen áldást jelentene a tervek megvalósulá­sa. Ha a felmerült nehézségeket sikerül megoldani, ez az országrész egyszer s mindenkorra százszáza­lékosan mentesül az árvíztől. Mi a legközelebbi teendő, ami az újjáépítés vezérkarára vár? Mire ezek a sorok megjelennek, már le is zajlott Komáromban a nagy állami közgyűlés, ahol a járá­sok védnökségeivel részletesen megállapodunk a további segítség módozataiban, hogy március 15-vel újra megindulhasson az építkezés. A XIII. pártkong­resszus tiszteletére különösen szép eredményeket akarunk felmutatni. És mi lesz a vezérkar legvégső teendője? Ha a lakosság jó életszínvonalát az újjáépített helye­ken már bebiztosítottuk, valószínűleg pályázatot hir­detünk egy nagy árvízi emlékmű megalkotására, amely nemcsak a katasztrofális elemi csapást, de a nemes összefogást, az életigenlést és az ember győz­­nltudésát Is méltón szimbolizálja majd.

Next

/
Thumbnails
Contents