A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-02-20 / 8. szám
B art az érsekúlvárt tárás legkisebb községei közé tartozik. A falu lakossága az elmúlt négy év alatt mit sem törődve a kultúrával, élte megszokott hétköznapi életét. Többször próbálkoztak változtatni a reménytelen helyzeten, de mindig sikertelenül. A múlt év ószén azonban végleg elhatározták, hogy úffászervezlk a Csemadok színjátszó csoportlát, és betanulják Csíky Gergely „Nagymama“ c. színmüvét. Tervüket valóra váltották. A hazai közönség hálás tapssal jutalmazta a szereplők odaadó és lelkes munkáját. A hazat, jól sikerült előadás után vendégszereplésre ts sor került. Vendégszerepeitek Szőgyénben, Kéménden, Sárkányban, Nánán és Bbeden. A szereplők közül kiemelkedő teljesítményt nyújtott Taliga Irén tanítónő és a Kublk házaspár. A rendező feladatát Kunytk István kultúrtárs vállalta, akinek nagy segítséget nyújtott Matus Erzsébet tanítónő. Rigler János Iskolánk, a Tardoskeddl Alapfokú Kilencéves Iskola az idén is megrendezte a hagyományos farsangi műsoros estet. A tanulók szülét, hozzátartozót, egyszóval a falu aprajanagyja nagy érdeklődéssel várta ezt a már tradícióvá vált eseményt. Érdeklődéssel azért, mert ez a tarka műsor minden évben valami újat, érdekeset nyújtott a közönségnek. Az igényes műsor sok-sok tdőt vett igénybe mind a tanítók, mind pedig a tanulók részéről. A fáradságos munka azonban nem volt hiábavaló. Minden osztály valóban tudásának a legjavát adta, s így a műsor színvonala, az előző évekhez vtszonyltva, magasabb volt. Essek József — Fujasz György Cigányprímás, aki meghódította a szíveket Visszaemlókezős az újvári „cigány-királyra“, születése 100. évfordulóján. A művészi muzsika szerelmese és nagy művelője volt Kolompár Lajos, Érsekújvár feledhetetlen emlékű cigányprímása. Az idősebbek közül még sokan emlékeznek mosolygó arcára és elbűvöld zenéjére, amelyhez hasonlót húrokon elérni csak kevésnek sikerült. Még egészen fiatal, mikor zenekart szervez. Kiválogatja a megfeleld zenészeket, megismerteti velük a kottát, képezi, tanítja őket. Mikor zenekarával fellép, elkápráztatja az újvári közönséget. Hamar elterjed a híre az országban. Sok helyre meghívást kap. Kolompár Inkább a külföldet választja, Bécs, Berlin, Varsó, Szentpétervár nyit kaput előtte. Több évig távol van. Mikor hazatér, már több kitüntetés (arany és ezüstérem) birtokosa, amivel különböző uralkodók tüntették ki. Nemcsak a külföldnek, az egész országnak kedvence. Budapestre, Pozsonyba, Győrbe, Trencséntepllcre, Bártfafürdőre és még számtalan fürdőhelyre kap meghívást, ahol hoszszabb-rövldebb Időt tölt el. 1908-ban meghívást kap a magyarországi cigányzenekarok budapesti hangversenyére, amelyen az első dijat nyeri el. Kolompár a Zolthay utcában lakott. Felesége, Hindy Mária Czuczor Gergely rokona volt. Margit leányának férje Nagy Sándor, az 1848- as Nagy Sándor József vértanú tábornok leszármazottja. Fia, Kálmán zeneakadémiát végzett tanár lett és híres cimbalomművész. Kolompár hegedűjéért halála után egy bécsi műgyűjtő 40 ezer schlllinget kínált, de a család nem vált meg tőle és az leányához került Budapestre. A további sorsa Ismeretlen. Kolompár Lajos Újvárban húnyt el 1934-ben. Koporsóját óriási tömeg kísérte. Hamvai a József temetőben nyugszanak, a város által ajándékozott díszsírhelyen. Ojvárt Győző A gömöri színjátszók A gömöri színjátszók nagy sikerrel mutatták be Huszka Jenő Szép juhászné c. nagyoperettjét, mellyel nemcsak a gömörteket szórakoztatták, hanem a vidék más községeiben ts vendégszerepeitek. Pásztor Katalin Egy művésznő elindul 1966. Január 23-án a Szakszervezetek Hálában a nézőtéren alig volt azabad hely. Caáp Szilvia zongorahangvenenyáre gyűlt 6izze ilyen nagy létszámú közönség. Szilviát kicsi gyermekkorától Ismerik a komáromiak. Itt tette meg els6 csetlö-botlá lépéseit. Édesanyja, az erdélyi származásé Tamás leány másokat tanított a zongora művészetére, s észrevette, hogy kislánya a leütött billentyűk nyomán felzengé hangokban gyönyörködik, ötéves sem volt, amikor megkezdte a zongoratannlást édesanyja Irányítása mellett. Jél emlékszem, amikor még óvodás korában a csöppnyi gyermeket ügy kellett feltenni a zongoraszékre egy műsoros esten. A testvére is tehetséges volt. Felfigyeltek rájuk. Lakner és Hrdlna tanárok lentaztak Komáromba, hogy meggyőződjenek Gyöngyi ás Szilvia tehetségéről. A két kislányra Prágában Is felfigyeltek és az Állami Konzervatérlnm 1966. Június 27 én kelt ajánlása rendkívüli zenei és zongorái adottságukról nyilvánított véleményt. A felsőbb szervek nem elégedtek meg az édesanya odaadó nevelésével s Így kerül a két kislány a pozsonyi zeneiskolába, ahol Kafendáné tanítónő veszt őket szárnyal alá. Később Kafendáné a a Konzervatérlnm tanárnője lesz. Gyöngyi és Szilvia a tanítványa. A Csemadok szó dót helyi szervezetének színjátszót a tél folyamán színre vitték Szőllősl Gyula — Somlat Pál: ,ßikavtadal“ c. háromfelvonásos bohózatát, mellyel a körriuező falvakban is vendégszerepeitek. A. L., Szódó Tanárnőjüket előbb az „Érdemes tanító", majd a „Kitűnő munkáért" kitüntetésben részesítették és így történt az, hogy Szilvia most a Zeneművészeti Főiskola hallgatójaként ismét Kafanda tanárnő tanítványa. Szilvia a napi tananyag elvégzése ntán 4—5 érát gyakorol. Nagy bánatára olvasásra kevés Idő Jnt, különösen, hogyha a napi tornájáról sem hajlandó lemondani. Szorgalmával és tudásával érte el azt, hogy tavaly Welmarban és Münchenben léphetett fel és ugyancsak 1965 decemberében Prágában első lett az országos zongoraversenyen és ezzel mindjárt biztosította magának a helyet az ez évi moszkvai Csajkovszkij versenyre, hogy ott a világ legjobb zongoristáival mérje össze tudását. Blznnk benne, hogy ott is dicsőséget szerez nemcsak magának, hanem nekünk mindannylnnknak la. Az első önálló, egész estét betöltő hangversenyén a komáromi közönségnek éppen azokból a számokból adott elő, amelyekkel a moszkvai versenyre készül. Büszkén valljuk Szilviát a magunkénak s boldogan emlékezünk vissza a fiatal tehetség indulására. Cséplő László A tardoskeddl Iskolások farsangi műsorából Kolompár Lajos arcképe Jelenet a Bikaviadal c. bohózatból Csáp Szilvia 17
