A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-01-02 / 1. szám
Könyvesbál Debrődön Nyílt fórumon többször elhangzott már, hogy életünket kampányszurűség jellemzi. Van vadászat hónapja, könyv hónapja stb., amelyek keretében népszerűsítjük az egyes dolgokat, azután teljesen megfeledkezünk róluk. Pedig a könyveket nemcsak márciusban, a könyv hónapjában lehet propagálni, hanem az év minden napján. Példa erre a Csemadok debrűdl szervezetének megmozdulása, amely jól sikerült könyvesbállal járult a könyv népszerűsítéséhez. Kezdeményezésüket siker koronázta, mert a kb. 7S0 lelket számaié Debródön közel 400 korona értékben vásároltak könyvet a hazai és magyarországi írók müveiből. Ezt már csak azért Is eredménynek nevezhetjük, mert sok szó esik arról, hogy a falusi lakosok nem érdeklődnek eléggé a könyv Iránt. Persze a Csemadok vezetőségének ügyes szervezőkészségén múlik, fel tudja-e kelteni a polgárok érdeklődését. Ennek több módja van: ízlésesen elrendezett kis könyvklil- Iítás a könyvesboltban, a könyvek tartalmi Ismertetésével és árusításával egybekötve. Tombola, nyereménysorsjegyek árusítása és sorsolása is nagyban elősegíti az érdeklődés felcslgázását. Tehát levonhatjuk a végső következtetést: a Csemadok szervezet a kultúra terjesztésének alkalmas fóruma, csak ki kuli használnia a kínálkozó lehetőségeket. Az eredményes munka érdekében fontos, hogy a vezetőség a tagsággal karöltve dolgozzék, és Így fáradozásukat minden esetben siker koronázza. Bencslk Jenöné Csemadok évzáró gyűlés Buzitán A tél az évzáró gyűlések időszaka. Valamennyi tömegszervezet felméri egész évi munkáját. Az elnökök értékelnek, a vezetőség összehasonlít (vajon elértük-e a tavaly kitűzött célokat?), a pénztárosok összeadnak, szoroznak. Aztán a tagság is bevonul a kultúrházak nagytermeibe és meghallgatja a beszámolókat, hozzászól a vitához Buzitán is így történt mlndon, egy kicsit újszerűbb volt mégis a többinél. Egy nagyon szép tagavatöval kezdődött a gyűlés. Most az egyszer csupa egészen fiatal ember lépett a Csemadok-tagok sorába. Feketébe öltözötten, ünnepélyesen fogadták: mindent elkövetnek majd, hogy mint a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesttletének tagjai, a lehető legeredményesebb munkát fejtsék ki. Kmeczkó Mihály elnök beszámolója után Béres József, a kassal Csemadok járási vezetőségének kiküldötte és Mede István tett hasznos észrevételeket . Mindkét felszólaló nagyon tárgyilagosan látja a Csemadok-tagság problémáit. A vitában felszólalt még Bodnár András, a kilencéves Iskola Igazgatója és Bujanszky István, valamint Kovács Zoltán, ugyancsak a helyi Iskola pedagógusai. A vita tartalmas, értékes, magas színvonalú volt. Utána került sor az új vezetőség megválasztására. Az új elnök Máté László fiatal tanító lett. Ha sikerül az Idősebbek bölcsességét a fiatalok lelkesedésével párosítani, s ha a felmerülő akadályok nem szegik a tagság, s a vezetők kedvét, nem lesz semmi baj. ötlet bőven van. Most már csak dolgozni kell. Hisszük, hogy egy év múlva arról számolhatunk majd be, hogy a kitűzött célokat elérték és a Csemadok buzltal helyi szervezete a kassal járás élmezőnyébe küzdötte fel magát. Batta György Schlár Ede emlékének 1911-ben született, munkássziilök gyermekeként. Iskolái elvégzése után borbélytanonc lett. Emlékszem, már az iskolában érdekelték a politikai problémák. Schlár Ede tanonckorában is aktív tagja volt az akkori Komszomol ifjúsági mozgalomnak. Tüntetéseket szervezett, de az ilyen megmozdulásokat a felvonuló tömegeket kisérő rendőrök megzavarták. Schlár Ede sokat szenvedett meggyőződéséért. 1938-ban Prágába ment, ahonnan a párt — különféle feladatokkal megbízva — Komáromba küldötte. Hazaérkezése után nemsokkal elfogták és Kistarcsára internálták. Kiszabadulása után Sopronban telepedett le, ahol a Lövér szállóban kapott alkalmazást mint borbély. Utána még többször járt Komáromban, mig 1944 őszén újra elfogták és a komáromi Csillag-erődbe hurcolták. Innen 1944 telén Sopronkőhidára szállították, ahol több társával együtt kivégezték. így végződött a fiatal forradalmár élete, aki minden erejét a munkásosztály ügyének szentel te. Gyilkosok golyója tett pon tot nagyszerű, harcos életére. Sajnos, emlékét városunkban senki és semmi nem őrzi. Már csak mi emlékezünk rá, akikkel kapcsolata volt. Emlékét Sopronkőhidán (Magyarország} nagy emlékkő jelzi, ahol több kivégzett elvtárs között az ő nevét is olvashatjuk, Most ünnepeljük Komárom várossá nyilvánításának 700 éves évfordulóját, az ö helye is ott lett volna a többi kitüntetett elvtárs között. Mivel korai halála miatt ez nem vált lehetővé, megérdemolué legalább, ha városunkban egy utcát neveznének el róla. Ez az utca beszélne majd arról a jövő nemzedéknek, hogy Schlár Ede Komárom falai közt harcolt, s a komáromi dolgozók érdekeiért is áldozta fiatal életét. Holczer László Tavasszal lesz negyven esztendeié, hogy a milánói Scalában bemutatták Puccini hattyúdalát, a Turandotot, olyan előadásban, amilyen csak egy volt a Scala történetében. Az előadást A. Toscanini, a hűséges barát vezényelte, akit Pucdnt még életében megbízott a mü előadásával. A Scala közönsége olyan volt ezen az estén, mintha gyászszertartásra gyűlt volna össze. Az előadás megkezdődött. A harmadik felvonás közepén pedig, mikor Liu, a szerelmes kis rabszolga lány szíven szúrta magát, hogy megmentse Kalafot, Toscanini lekopogta a zenekart s elcsukló hangon suttogta a közönség jelé „Itt halt meg a maestro ..." A szereplők képtelenek voltak tovább énekelni, az előadás megszakadt. A közönség felállt és szótlanul, könnyes szemmel távozott az utolsó Puccini bemutatóról, a Turandot első előadásáról, mely tragikusan Llu halálával végződött, nem pedig Turandot és Kalaf diadalmas happy-endfével. A müvet már nem tudta befelezni Puccini. Életének utolsó éveiben sokat betegeskedett. Orvosai egyértelműen megállapították, hogy állandó rekedtségének és köhögésének oka — gégerák. Fiával együtt Brüsszelbe utazik, ahol Ledoux professzor magánklinikáján rádiummal kezelik. Közben minden percet kihasználva lázasan dolgozik, hogy a vérszomjas kínai császárlány htstórtálát be tudta fejezni. Először hetekért, később napokért könyörög orvosainak, de sajnos ebben az apokaliptikus versenyfutásban a halál diadalmaskodik. Llu haláláriáját még befelezi, de a vég — az ujjongó szerelmi kettős és a finálé csak vázlatokban marad, hogy baráttá, Alfáno fejezze be. Puccini utolsó müvében nem áriák sorozatát komponálja, — bár azok ts akadnak a műben, mint Kalaf híres áriája avagy Llu halála —, hanem megteremt egy speciális melodramatikus énekbeszédet, és a kórust, mely ebben az esetben a népet képvtsell. A Turandot utoljára a háború előtti években szerepelt a színház műsorán. Dicsérendő tett volt hát újra-feltámasztása. A mü előadása azonban rengeteg buktatót rejt magában. A legnagyobb probléma a félelmetesen nehéz címszerep megszólaltatása. Boiena Suchánková súlyos harcot folytat a szólammal, melyből végül ts győzelmesen kerül ki. Az igazi Turandot azonban a brnót vendég, Hana Svobodová. Hatalmas orgánuma, ragyogó megjelenése és színészi játéka szinte predesztinálják erre a nagy és nehéz szerepre. Nemzetközi mértékkel mérhető teljesítménye élményszámba megy. Dr. Papp Gusztáv, valamint jift Zahradníöek, az eddigi két Kalaf, más-más árnyalatú produkciót nyújt. A kis Ltu is — Anna Petíasková és Anna Martvotíová személyében — jó gazdára talált. Timurt, a vak tatár királyt Gejza Zelenay alakította megkapóan. Az előadást Tibor Fre- So vezényli. Sajnos, zenekara nem elég kidolgozott s Puccini szövevényes partitúrájának szépséget vaskos hangerőbe fulladnak. A nagyon fontos szerepet játszó énekkart fozef Petr és fán Valach tanította be, Ladislav Vychodtl — az idei Sao Paulo-l díszletverseny háromszoros győztese — díszletet tetszetősek, de túl szűk játékteret biztosítanak a hatalmas, tablószerű tömeqjeleneteknek. A rendezés és a jelmezek két kassat vendég, Branislav KriSka és Helena Bezáková ízlését dicsértk. VARGA JÖZSEF hét 17
