A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-02-06 / 6. szám
Mottó: A Jövőt a jelen valósága alakítja« és ez a Jelen térben és időben csak a nyűit és a Jövő vissza- és előrelátó vonalán Igazolhatja saját realitását Aki a múlt Bszszekötői vonalát elmetszi, sose érhet el a Jövőbe. FÄBRY ZOLTÁN Az anyagot gyűjtötte és feldolgozta: Záreczíky László, Szónk Sándor, Mórocz Ká roly, Pék Lajos, Fodor András és Kiss Flórián. Szakbirálók: Kiszling Eleonóra és Dr. Csanda Sándor, a nyitrai Pedagógiai Fakultás tanárai A galántai járás története A galántai. Járás a Kisalföldön, helyesebben a Duna menti síkságon a Csallóköztől északra, nagyfából a Klsduna, Dudvág, illetve a Vág folyó által alkotott háromszögben fekszik. Már a honfoglalás előtt Is voltak a járás területén állandó települések. Lekéiről a régi feljegyzések, oklevelek tanúskodnak, tObbek kOzfltt U. Béla király Lőrinc nevű udvari káplánjának feljegyzései Is. I. István király pannonhalmi apátságot alapító függelékében Deákit, mint az apátság birtokát említi — Wag néven. Sejnos alighogy a települések létrejöttek, e tatárok az utolsó kis tanyát is elpusztították. Általában a XIII. század eseménydás a kornyék életében, hiszen Frigyes osztrák főherceg, majd II. Ottokár cseh király, később IV. László király hadai pusztítják a kornyéket. Később Csák Máté foglalja el a vidéket és ebből a korból származik a környék ma Is használt elnevezése: Métyusföld. A XIII. század végén a békesség korszaka virrad az egész kornyékre. Az évszázadok folyamán az egyes települések nemesi birtokokká váltak s a vidék legnagyobb ura Ivánka, Berencsl VOrOs Adám, Woskok, Fuggerek, Bessenyeink, Borsaiak, Battkák, Baloghok, Feketék, Pálffyak, Farkasok, Bezuryk és Eszterházyak lettek. A XVI. században a protestantizmus elterjedésével fellángoltak a vallási ellentétek, melyek rányomták bélyegüket a gazdasági fejlődésre, valamint a szellemi és erkölcsi életre is. A protestantizmus főleg Szenei Molnár Albert sikeres tevékenysége folytán hódított s majdnem az egész vidék áttért erre a vallásra. Kálvin kOvetől 1592-ben Galántán tartották első zsinatjukat. 1618-ban azonban Eszterházy Miklós vissaztért a katolikus hitre és Pázmány Péter oldalán az ellenreformáció vezére lett. Példáját csakhamar az egész kOrnyék nemessége kOvette és az 1047. évi országgyűlés határozata alapján a templomok Is újra a katolikusok kezére Jutottak. II. Rákóczi Ferenc felkelésében az Eszterházyak a Habsburgok oldalán szerepeltek, Eszterházy Antel azonban behódolt Rákóczinak s így Galánta és kOrnyéke kurucerősséggé vált. Eszterházy Antalon kívül Galánthai Balogh István visz nagy szerepet a felkelésben, aki huszárezredével többször kitünteti magát és egy télen át Galántán táborozott. Az 1848—49-es magyar szabadságharcban Galánta és kOrnyéke közvetlen hadszíntérré változott, hiszen 1849 nyarán Itt zajlott le a nevezetes zslgárdi, majd peredi csata, melyek sikertelensége rányomta bélyegét a szabadságharc további menetére. A XIX. század második fele és a XX. század eleje eseménytelenül telt el a kOrnyék felett. Az első világháború viszont óriási áldozatokat követelt a kOrnyék lakosságától. Az Osztrák—Magyar Monarch*1« Összeomlása után a Csehszlovák Köztársasághoz csatolták az egész Dunamenti síkságot, benne a galántai Járás egész területét is. A világháborút kOvető esztendőkben nagyobb erővel Indult meg a fejlődés. A gazdasági válság Idején a járás dolgozói Is élenjáró szerepet vállaltak a kizsákmányolás elleni harcban. Az egyre bokrosodó sztrájk-mozgalom bástyája lett a járás. A harc a kosúti véres eseményekben csúcsosodott kf, melyek folytán járásunk, főleg Kosút község örökre beírta nevét a csehszlovák munkás-mozgalom és a Csehszlovák Kommunista Párt történetébe. 1938 novemberében az Ismeretes bécsi dOntös értelmében a járás majdnem egész területe Magyarországhoz tartozott. A Járás haladó dolgozói nagyon nehéz körülmények közOtt —, az Illegalitásba kényszerítőt! Kommunista Párt vezetésével vívták harcukat a Horthy fasiszta, majd pedig a nyilas rendszer eJJen. 1945 után a Járás gazdasági fejlődése szép eredményeket mutatott. Ennek a harcnak az eredményei az 1948 februári eseményekben, de főleg a szocialista fejlődés korszakában mutatkoztak meg. Minden járásbeli dolgozó büszke arra, hogy a Csehszlovák Köztársaság első szocialista Járása a galántai volt. Amint látjuk a történelem folyamén — az elmúlt ezer év alatt annak a területnek a lakói, amely ma a galántai Járást képezi — szomorú és kegyetlen körülmények kflzött éltek. Dúlta a kornyéket a tatár, török, német s a földesurak Is sanyargatták a lakosságot. Szenvedésből, kOnnyből, nyomorból és éhínségből annyi jutott osztályrészül, hogy betelt vele a pohár. A felszabadulás munkát és becsületes kenyeret, jólétet és megbecsülést hozott a sokat szenvedett népnek. A métyusfOldi paraszt nem szántja többé a grófok földjét — nem nOvell a paraszt és munkás az Eszterházyak és Kuffnerek amúgy Is nagy vagyonát, övé lett minden, amit egy ezredéven át csak a kiváltságosok élvezhettek, övé lett a hatalom! Az Eszterházyak kastélya ma eltörpül a kilencemeletes toronyházak tOvében nemcsak Galántán, de a járás többi városában és falujában is. Z. U
