A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-02-06 / 6. szám
«I I Beszélő muH. A galóntai járás Irodalmi, történelmi, kulturális és politikai hagyományai az 5—14 oldalon Fürdőruhák a moszkvai télben. Képes beszámolónk a 18. oldalon Jöttem a Gangesz partjairól. Jonkovich Imre színes útiriportja Indiáról a 19. oldalon Megjelenik mindé A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók KnltéregyesMetének hetilapja, leáll len vasárnap. Féazorkeaatö Major Ágoston Szerkeszt« bizottság: Egri Viktor, Gály Iván, Gyareslk Jűzsat, Lérlnei Gyula, Máct JAssel, 0savaid Árpád, dr. Szabd KazsS. SsarkesztOság: Bratislava, jesanskáho 9. Postattdk C 39«, telefon 533 04. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal ás lávái kézbesítő. Külföldre szál« előfizetéseket elintéz: PNS - Ostradná szpedleta tlaőe. Bratislava, Gottwaldovo nám. 48-VlI. Nyomja a PRAVDA nyomdavállalat, Bratislava, S tő róva é. Előfizetési díj negyed évre 19JŐ Kés, tél évre 39.— Kés, egész évre 71.— Kés. Kéziratokét nem őrzőnk meg és nem kőldőnk viasszá. K-ZTB1077 az űj irányítási rendszerről Féléves kísérletezés után, 1966. január 1-ével nemzetgazdaságunk néhány ágában részben életbe léptek a tervgazdálkodás tökéletesített irányításának új elvei. Szerte az országban sokat beszéltek és beszélnek az új Irányítási rendszerről. Mindjárt az elején le kell szögeznünk egy alapvető tényt: az új irányítási rendszer nem valami varázspálca vagy csodaszer, mely egyszeriben megszünteti az öszes hibát és nehézséget. Az új irányítási rendszer módszereinek és elveinek realizálása hosszú folyamat, melynek keretén belül ökonómiai szempontokból ítéljük meg a termelés és gazdasági élet jelenségeit és a problémákat a modern gazdaságtudomány ismereteinek segítségével próbáljuk megoldani. Az új irányítási rendszer lényegében a fejlődési tendenciák tudományos színtű felismerését és kihasználását jelenti. Hatékonysága fokozatos és a tudatosan irányított fejlődésen alapszik. Azt mondtuk, napjainkban sokat beszélnek az új irányítási rendszerről. Beszélt róla Lenárt elvtárs, miniszterelnökünk, a Nová mysl című folyóiratnak adott Interjújában, beszélt M. Sabolcík elvtárs, az SZKP KB titkára, Holeoky elvtárs, a Központi Tervhivatal elnökének első helyettese és Vojócek elvtárs, a Tervhivatal dolgozója a bratislavai újságírókkal rendezett sajtóértekezleteken. Ez alkalommal beszéljünk róla mi, magunknak adva fel a kérdéseket és az országban járva a hallottak, látottak és tapasztaltak, meg az említett elvtársak által elmondottak alapján, magunk adjuk meg a kérdésekre a feleleteket! Milyen objektív körülmények tették szükségessé az új irányítási rendszer bevezetését? Ennek a kérdésnek a megválaszolásánál figyelembe kell vennünk iparunk jellegét. Iparunk feldolgozó ipar, munkájához nyersanyagra, termékei számára piacra van szüksége. A gyakorlat azt mutatta, hogy a világpiacon egyre erősödő konkurenciával a régi, adminisztratív módszerekkel irányított termelés nem veheti fel a versenyt. Az adminisztratív módon történő, központi Irányítás mellett a társadalmi munkatermelékenység és az egy főre eső nemzeti jövedelem alatta marad a világátlagnak. Készítményeink sok esetben nem érték el a világszínvonal minőségi Iránymutatóit. Mi az új irányítási rendszer célja? Mindenekelőtt elérni nemzetgazdaságunk stabilitását és konszolidálódását. Megszüntetni a termelésben fennálló jelenlegi aránytalanságokat. Biztosítani termelő üzemeink rentobilitását azáltal, hogy annyit fordítsanak beruházásra és fizessenek ki bérként, amennyit termelnek. Meg kell szüntetni az „állam zsebére" történő, felelőtlen és ráfizetéses termelést, az ezzel összefüggő irányítási anonimitást és a termeléssel összefüggő előírások és jogi normák „inflációját". Mindenekelőtt milyen téren hoz változást az új irányítási rendszer? A tervezés és a beruházások, a személyes felelősség és hatáskör viszonya, az anyagi érdekeltség a piac a központi szervek, üzemek és nemzeti bizottságok hatásköre, valamint ezek feladatai és kölcsönös viszonya terén, Milyen feladata lesz a banknak a jövőben? Az új irányítási rendszerben a bank a szocialista társadalom érdekeinek az „őre”. Feladatköre mindenekelőtt a beruházások finanszírozása terén változik meg. Az eddigi gyakorlat szerint a bank az üzemek beruházásait az állami tartalékokból biztosította. A jövőben az üzemek befektetéseiket a saját eszközeikből fedezik, melyre a banktól kölcsönöket, részleteket és hiteleket kaphatnak. Ezzel mindenekelőtt a befektetési gyakorlat korszerűsítését és rentabilitását akarjuk elérni. Az üzemeknek elsőrendű érdeke lesz, hogy csak kifizetődő, és lehetőleg minél hamarább visszatérülő befektetéseket eszközöljenek és kerüljék e téren a felelőtlen pazarlást és ésszerűtlenségeket. Olyan építkezésekre, melyek nem látszanak ésszerűeknek, indokoltaknak és gazdaságosaknak, a banktól nem kopnak pénzt. Mi lesz a nem gazdaságos, ráfizetéssel dolgozó üzemekkel? Elképzelhetetlenek lesznek olyan üzemek, melyek a társadalmi tartalékokra támaszkodva és belőlük élve, állandó ráfizetéssel dolgoznak. Ezekre az üzemekre rendszeres és fokozódó nyomást gyakorolunk, hogy emeljék munkatermelékenységüket s ezáltal váljanak rentábilisakká, ellenkező esetben a megszüntetésükre kerül sor. Lenért elvtárs szavaival élve, ésszerűbb ilyen esetekben „konfliktust idézni elő“, mint elkendőzni a való helyzetet. Ilyen esetekben az egyedüli megoldásnak tűnik, hogy a bank a ráfizető üzemek munkáját anyagilag nem támogatja. Milyen változások történnek a tervezés terén? A központi szervek mindenekelőtt a távlati, a nemzetgazdaság egészét érintő tervezéssel foglalkoznak és jelentősen csökkentik kötelező mutatóik számát (eddig 1370-ről 67-re csökkentették). Ez azt jelenti, hogy a köz.vetlen tervezés oz üzemek, a termelési igazgatóságok és nemzeti tanácsok hatáskörébe megy át. Ezzel együtt az operatív jellegű problémák megoldása is a termelő egységek igazgatósága és az üzemek feladata lesz, megszűnik a felső szervek, minisztériumok „bajlódása" a közvetlen termelési feladatokkal. Mi a termelés terén a legelső feladat? Mindenekelőtt rendezni az üzemeken belüli termelőviszonyokat. Az új irányítási rendszer feltételezi az igazatóságok és gazdasági vezetők hatáskörének jelentős ővülését és ezzel együtt anyagi felelősségük növekedését. A jövőben elképzelhetetlen lesz az anonim jellegű intézkedés és az olyan esetek, melyekben hiába keresnénk a felelőst, megengeáhetetlenek. Mindez fokozott követelményeket ró gazdasági vezetőinkre! Igen. Az új Irányítási rendszer vezető-eszménye az olyan szakember, aki ismeri a termelés problémáit, tud bánni az emberekkel és bizonyos értelemben „üzletember". (Természetesen szocialista üzletemberi) A jövő gazdasági vezetőjének elengedhetlen tulajdonsága a szakképzettség és kezdeményezőkészség. Sabolcík elvtárs szavaival élve, olyan embernek és szervezőnek kell lennie, aki „jó szakemberekkel tudja magát körülvenni és embereit meg is tudja fizetni I" Milyen tartalékokkal számol az új irányítási rendszer, amelyek a termelés intenzitásának növelését lehetővé teszik? Számol mindenekelőtt a társadalmi alaptőke (épületek, gépek) gazdaságosabb kihasználásával. Egész termelői gyakorlatunk azt bizonyítja, hogy az alaptőkét nem használják ki gazdaságosan. A jövőben ezen többműszakos termeléssel, a technológiai folyamatok modernizálásával és a gépi berendezés korszerűsítésével segíthetünk. Nem új beruházásokra és építésre kell a fő hangsúlyt fektetni, de a már meglévő termelőeszközök gazdaságosabb kihasználására és modernizálására. A másik tartalék a kezdeményező-készségnek a jutalmazással történő felszabadításában rejlik. Az új irányítási módszerben a jutalmazás alapja a szakképzettség, az elvégzett munka társadalmi értéke és a munkaeredmények. Meg kell szüntetni a munkabérek nívellizálását és a prémizálás mai, elavult gyakorlatát. A mozgó alapból történő jutalmazásban az részesüljön, aki megérdemli. Ennek az elgondolásnak az a lényege, hogy mindenki annyit kereshessen, amennyi képességeiből kitelik. Milyen szerepe lesz az áraknak? Az új irányítási rendszer háromfajta árral számol: központilag megszabott, szilárd árakkal, limit árakkal és szabad árakkal. Az árpolitikának a szocialista kereskedés fellendülését, az eladó-vevő viszony, kínálat és kereslet viszonya ökonómiai hajtóereje kihasználását és a termelő üzemek kezdeményezésének kialakulását kell elősegítenie. Az üzemeknek lehetőségük lesz saját üzlethálózat, áruházak építésére, hogy a piac terén szerzett tapasztalataik jobban befolyásolhassák termelésük összetételét és közvetlenül kiépíthessék külkereskedelmi kapcsolataikat. így lesz a vevő, a fogyasztó szocialista termelésünk „uro“. S így valósulhat majd meg az egyes üzemek közötti termékeny és szolid konkurencia. Milyen változást hoz az új irányítási rendszer a mezőgazdaság területén? Mindenekelőtt szabad kezet ad a termelőegységeknek a tervezésben, termékeik összetételének megválasztásában és az ipari jellegű mellékfoglalkozás terén tett kezdeményezéseikben. Lehetővé teszi, hogy felesleges árujukat számukra minél kedvezőbb felt&elek mellett adják el, és azt termeljenek, ami a legtöbb hasznot biztosítja számukra. DUBA GYULA
