A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-01-30 / 5. szám
A világ legjobb gépkocsijai A „Car and Driver“ című, amerikai folyóirat ezerkasztbsége megvalósította hat olyan gépkocsi reiste* tea ttiisehaionlitú tesztjét, melyeket különféle alkalmakkor „a világ legtöbb gépkocsijainak" neveztek. A következő gépkocsikról van azé: Cadillac Fleetwood Broegham, Lincoln Contlaentél, Imperial le Baron, Mercedes-Benz 600, Rolls-Royce Silver Cloud III., és Jaguar Sedan Mark X. A különleges vizsgákat Long Islandon, agy zárt pályán csinálták meg a kocsik, az üti vizsgálatok pedig tBbb, mint bat hónapig tartottak, a legnehezeob közlekedési teltételek mellett. A versenyből a Mercedes 600 kerOlt ki győztesen. Az 540 elérhető pontbél 466-ot szerzett meg. 1. Ennek a luxuskocsinak, a nyugatnémet Dalmler- Benz autógyár gyártmányának nyolchengeres V 8 motorja van, 6329 köbcentiméteres űrtartalommal és 4000 percenkénti fordulatszám mellett 250 lóerős teljesítménnyel. Emellett automatikus sebességváltója van és 200 kilométeres maximális sebességet érhet el óránként. Üzemanyag szükséglete 100 kilométerre 18—25 liter. Kétféle változatban gyártják: mint hátüléses Limuzint, vagy nyolcüléses Pullman-Llmuzmt. 2. A második helyen, 427 ponttal a Cadillac Fleetwood Brougham helyezkedett el. A kocsi az amerikai autókonszern, a General Motors csúcsteljesítménye, nyolchengeres V 8 motorral. A motor köbtartalma 7030 köbcentiméter, teljesítménye 4800 percenkénti fordulatszám mellett 345 lóerő. Automatikus sebességváltóval van ellátva, maximális sebessége 180 kilométer óránként. Üzemanyag szükséglete 20—24 llter/100 km. 3. Lincoln Contlnentél, mely a harmadik helyet foglalta el, nyolchengeres V 8 motorral van ellátva, melynek köbtartalma 7045 köbcentiméter, teljesítménye 4800 fordulat mellett 270 lóerő. Max. sebessége 190 kilométer óránként, üzemanyag szükséglete 100 kilométerre 20— 24 liter. 4. Rolls-Royce Silver Cloud III a negyedik helyezett. A koronás fejek ezen tradicionális gépkocsijának V 8 motorja van, 8230 köbcentiméteres űrtartalommal. Gyártól teljesítményét elvből nem tüntetik fel. El van látva automatikus sebességváltó berendezéssel, maximális sebessége 190 kilométer óránként, 19-23 literes fogyasztás mellett. 5. A Chrysler Imperial le Baron konszern luxuskocsija 333 pontot kapott. Nyolchengeres V 8 motorja van, 8748 köbcentiméterrel, és 4800 percenkénti fordulat mellett 345 lóerőt fejt ki. 20-24 literes fogyasztás mellett maximális sebessége 180 kilométer óránként. 8. A hatodik helyen 319 ponttal az angol Jaguar Sedan Mark X végzett. A kiválasztott kocsik közül az egyedüli, melvnek közönséges hathengeres motorig van. A hengerek köbtartalma 2350 köbcentiméter. teljesítménye 5500 percenkénti fordulat mellett maximálisan 203 kilométeres óránkénti sebességet érhet el. iskolája 18. HGtéi Vezeti: Milan Chodás, a bratislavai Autóiskola veaetű|e A robbanókeverók égése közben a hengerekben magas bö keletkezik. A motornak azok a részei, amelyek érintkezésbe kerülnek az égő gázokkal, vagyis a hengerfalak, a szelepek, különösen a kipufogószelep, a hengerfej és a dugattyúk rövid ldö alatt annyira felmelegednének, hogy a súrlódó felületekről leégne az egész olaj, a hő hatására az egyes alkatrészek aránytalanul kitágulnának, megsérülnének és besülnének. Ezt a káros meleget el kell vezetni, a motort hűteni kell. A motor hűtése vízzel, vagy levegővel történik. VlZHOTfiS Ez ideig a vlzhűtés a leggyakoribb megoldási mód. A hűtő közeg víz, vagy más hűtő folyadék, mely a motor hűtőpalástján átfolyva elvezeti a felmelegedett motorrészek melegét és a külső levegőrétegnek adja át. Minden motorfajtának a hűtővíz bizonyos hőfoka felel meg a legjobban. Ez kb. 80 °C lehet. Korunkban az új gépkocsiknál már túlnyomásos hűtőrendszert Is alkalmaznak, melynél ez a hőfok magasabb Is lehet. A vlzhütósnek két fajtája van: 1. Szivattyús hűtés; 2. Termoszifon-hűtés. A szivattyús hűtésnél a szivattyú kiszívja a hűtőből a lehűtött vizet, a hengerblokk körül lévő hűtöpalástba nyomja, melyből átmegy a hengerfej hűtőpalástjába é3 Innen felmelegedve újra a hűtőbe kerül, a hűtőtesten ót az alsó kamrába, miközben lehűl. A víz lehűlését menet közben a hűtőn keresztül áramló levegő Idézi elő. A levegő áramlását ventillátor Is erősíti. Termoszifon-hűtés. Itt a motor hűtése pumpa nélkül történik. A hűtőberendezés többi része olyan, mint a szivattyús hűtésnél. A hűtőben a motor hfltőpalóstjóban a víz körforgása annak a fizikai elvnek az alapján történik, hogy a melegvíz könnyebb mint a hideg s ezért felfelé igyekszik (a hengerek hűtőpalóstjóban), a lehűtött víz nehezebb, s ezért lesüllyed [a hűtőben). Lényegében tehát a meleg és hideg víz specifikus súlya különbségéről van szó. Ahhoz, hogy a termoszlfonos hűtés hatásos legyen, a hűtőnek és a motor hfltőpalástjának elég nagynak kell lennie, a víz szabad folyása nem ütközhet komolyabb ellenállásokba. A hűtőnek állandóan teli kell lennie, egészen a vlzbefolyó tetejéig, hogy a vízoszlop ne legyen megszakítva. A hűtőberendezés hőfokának szabályozása A motor gazdaságos és szabályos üzemeltettése érdekében a hűtővizet az előirt bőfokon kell tartani. Különösen érvényes ez télen, amikor a víz lehűlése különösen intenzív. Ilyenkor a hűtőit kisebb vagy nagyobb mértékben be kell fedni és Így csökkenteni hfltöterületét . A hűtő leltöltése A hűtővíznek tisztának kell lennie. Jobb a lágy víz, mint a kemény, mert nem okoz vlzkövet. Forró motorba sosem szabad önteni hideg vizet, mert a hengerblokkban repedések keletkezhetnének. Hasonló lehetőség állna fenn akkor, ha nagyon hideg motorba túlságosan forró vizet öntenénk. A motor akkor forró, ha a blokkra, vagy a hengerfejre nem tehetjük rá a kezünket... Ha nincs tiszta vizünk, a hűtővizet tiszta rongyon át megszűrjük. Nagyon fontos, hogy a hűtő mindig eléggé fel legyen töltve vízzel, azaz egészen az átfolyócső felső széléig. Különösen a termoszifon hűtésnél fontos ez, ahol a kevés viz a cirkuláció megszakadását s Így a motor túlmelegedését okozná. A legújabb motoroknál termoszlfonhűtés már nem Is fordul elő. A szivattyús — de nem túlnyomásos! — hűtési rendszereknél a víz elpárolog s így felszíne süllyed, ezért időnként utána kell önteni. A túlnyomásos hűtőrendszereknél a víz később kezd forrni s a párolgás minimális, ezért nem igényel oly gyakori utánöntést. (Ma már az összes új személykocsik ezzel a hűtési rendszerrel vannak ellátva.) Ha a hűtőben forrni kezdene a víz, leállítjuk a motort és megvárjuk, amíg kihűl. Hideg víz utáDöntésével nem szabad lehűtenünk. A hűtősapkát sem csavarjuk le, mert a forró víz lefecskendezhetne. Télen a gépkocsivezető legfontosabb feladata Időben történő kleresztéssel megakadályozni, hogy a víz befagyhasson a hűtőberendezésben. Ettől a feladattól megszabadulunk, ha a hűtőt fagyálló folyadékkal töltjük fel. Fagyálló folyadékul glicerint, szeszt vagy űn „antifrlz“-t használhatunk. mm*