A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-07-25 / 30. szám
A Gondolln-vendéglö a kikötőben Kilátás a Riddarsholmunra. A bal sarokban a Nemesek Há*a Egri Viktor skandináviai útinaplója (III.) « 21 SE I! SS SE 21 ki llSIiy lll'SSSS2B»*2IÍIS2lll Gustav négyszáz évvel ezelőtti trónralépé bóluma, a Mälar-tö királynőjének legendás sét. Látványosak velencei stílusú árkádjai, alakja keresetten bizánci stílusával inkább a tóparton állő szobrai, köztük a táncot és lehangol, mint gyönyörködtet. A többi moéneket jelképező két lágy Ívelésű női akt, zaik-kép sem dicséri a tervező művész Carl Eldh alkotásai, akit Miiles halála óta nagyságát és pallérozott ízlését; rossz a legnagyobb élő svéd szobrásznak monda- utánzatként hat és híján van minden erenak. detiségnek. épült ferences-templom gótikáját barokkos díszítések bontják meg, de még a múlt század szecessziója is rajta hagyta bélyegét a hozzá toldott kápolnáján. Űtikalauzomban olvasom, hogy ez Svédország Pantheonja; az angolok a londoni Westminsterhez hasonlítják. Hogy mennyi az igazság ebben, felesleges kutatni. Más mint a tiszta gótikáját megőrzött Westminster, és más mint Párizs kupolás Pantheonjo Puvis de Chavannes felejthetetlenül szép képeivel. Pöffeszkedő gazdagság Aki az újkori svéd gazdagság méreteiről meg akar győződni, ne mulassza el meglátogatni a Központi pályaudvarral szemben, a Málar-tó partján épült Stadthusetet, a barnatéglás városházát, melynek hatalmas négyszögű tornya Stockholm egyik jellegzetessége. Ragnar östberg, a legkiválóbb svéd építészek egyike építette 1911-től 1923-ig. Lehet, hogy hosszabb ideig is eltartott az építkezés, de a svédek városházuk ünnepi felavatásával akarták megünnepelni Vasa A svéd parlament A lépcsőfeljárat arról nevezetes, hogy azoknak a munkásoknak szobrai díszítik, akik a palotát építették. A városatyák karri katúrái nekünk édeskeveset mondanak, annál többet mond az épület impozáns Kék terme, amely arról nevezetes, hogy nem kék, hanem vörösbarna. Építője az eredetileg tervezett kék színről lemondott, amikor látta, milyen pompás összhangban áll a vakolatlanul hagyott, csiszolt kövek színe a padlózat erezett, zöld fényben csillogó márványkockáival. Ebben a Kék teremben nyújtja át a svéd király minden esztendőben a Nobel dijakat, és itt tartják beszédeiket a kitüntetettek. Ebből a teremből jutunk az Aranyterembe, melynek falait az ország történelmét ábrázoló mozaikok díszítik. A bejárattal szemközti falon Stockholm városának szim-Ettől függetlenül lenyűgöz a falak vakító fényessége. Az első pillanatban a szemlélő alig látja, hogy arany okozza ezt a sugaras fényességet. Kísérőnk magyarázza, hogy a falakon a mozaikok közt, alattuk és felettük egy centiméternyi hely sem maradt csupasz, vagy hatmillió — mások szerint tizenkilenc millió — aranykockával van kirakva, akár a velencei Szent Márk bazilika fala Évszázadokkal ezelőtt a mérhetetlenül gazdag Velence patriárchái bizonyították ezzel a hivalkodó pompával az egyház hatalmát, itt a dúsan adózó svéd acélgyárosok, bankárok és hajőtulajdonosok hivalkodnak vagyonukkal. Hogy miféle célokat szolgál ez a hivalkodó terem? Díszebédeket tartanak benne; bármely közület, társaság vagy polgár bérbe veheti és akár 750 vendégét jóllakathatja a svéd konyha Ínyencségeivel — amelyekről még külön kell szólnom. Ebben az Arany-teremben érzi a legjobban az ember, hogy Svédországban több mint másfél évszázada nem dúlt háború, a világ öldökléséből csak hasznot húztak, polgárainak volt bőven alkalma vagyont gyűjteniük. Tudjuk, hogy a békés élet mellett az ország gazdaságának fő forrásai a fa és a kirunai vas, a svéd acél, a golyóscsapágyak, a vegyipar, a gyufa és nem utolsósorban óriási hajóparkja. Hatalmas hajtómotor ez a gazdagság, ugyanakkor különösképpen bénító erő is. A világstatisztika szerint Svédországban legnagyobb az öngyilkosok száma. Amikor oka felől érdeklődöm, ezt a magyarázatot kapom: — Minden fiatal egy nagyra törő célt tűz ki maga elé. Ha nem éri el, értelmetlennek találja az életet, és ezért feladja a harcot, végez magával. * q