A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-12-19 / 51. szám
Prandl S. felvétele A Caehsilováktat Magyar Dolgozók KaltóragyaiOletónak hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. FOssarkasztfi Major Ágoston Sserkasztóblzottaág: Egri Viktor, Oáljr Iván, Gyúróik József, Lfetncz Gyula, Mács Józsaf, Ozsvald Árpád, dr. Szabó Rezsó. Szerkesstóság: Bratislava, Jesenského 9. Pnataflók C 398, talatón 533-04 Terjeszti a Posta HIrlapazolgálata, alóflsetósekat elfogad minden postahivatal és levélkézbeeltfl. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ostradná azpadlola tlaóe. Bratislava, Gottwaldovc nám. 48-V1I. Nyomja a PRAVDA nyo;mdavállelat, Bratli lava, Stárova 4. Előfizetési díj negyed évre 19.50 Köz, fél évre 39.— Kfis, egész évre 78.— Kés. Kéziratokat nem Örsünk meg és nem küldünk vissza. K-13*5f782 A Téli Stadion tükörfényes Jegén vidáman korcsolyáznak a fiatalok, kipirult arccal élvezik az egyik legszebb téli sportot. Mindegyiken csinos sportruha, a magasszárá cipőre szerelt korcsolya könnyen siklik a sima felületen. S amint elnézem ezt a szlvet-lelket gyönyörködtető, képet, egy pillanatra felvillan Ifjúságom. Valamikor nékem Is volt egy korcsolyám. Szándékosan nem Írok párat hiszen a korcsolya egy darab volt. Az egyik oldalára Jő vastag drótot húztam, amelynek két végét kalapáccsal belevertem a fadarab két sarkába. A fára kőt lyukat fúrtam, amin madzagot húztam keresztül. Az így elkészült „korcsolyát“ a cipőm talpáhcz illesztettem és Jó erősen megkötöttem a madzagot, bár éreztem, hogy a zilnór vágja a lábamat. A fakorcsolya kitünően csúszott a Jégen, aminél különb téli mulatságot a gazdag gyerekek se tudtak kitalálni. Megvallom nem én találtam fel ezt a korcsolyakészltést, hanem az Idősebb gyerektől tanultam, akikkel egy házban laktam. Még ma Is büszkeséggel tölt el annak a tudata, hogy én Is éppen olyan korcsolyát tudtam csinálni, Boldog mint a többiek és a korcsolyámra gondolva azt érzem, hogy csináltam valamit életemben. Városunk határában terült el a Tarnay-puszta, ahol volt egy llbaúsZtatő tavacska, mely télen befagyott és a szegény gyerekek Idejártak korcsolyázni. Én a ballábamra kötöttem a korcsolyát a jobbal sántikáltam mellette, toltam, lendítettem magam előre a havas jégen, amelyen finom, hosszú vonalakat húzott a fakorcsolya drótja. Egy pár lépés után felemeltem a dolgozó Jobb lábat a „mulató“ bal mellé és vígan iramlottam egy darabig. A többi gyerek a Jobb lábára kötötte a fakorcsolyát és a ballal segítette magát előre. Nem értettem miért tesznek így, nekem a ballal való korcsolyázás esett könnyebben. Később, amikor már gimnáziumba Jártam, kimentem a Városligeti — Jégpályára, de nem volt kedvem az „úrigyerekek“ közé menni, hiszen nem ismertem őket személyesen, féltem, nem fogadnak be maguk közé. így csak bámultam a vidáman sikló gyerekeket s valamit megsejtettem abból, amit a felnőttek úgy neveztek: társadalmi különbség. W. }. ifjúság Nagymama — Apu, hozd kt a kocsit — mondja az asszony. Apu lemegy a garázsba. Közben eszébe jut, hogy ma még nem öntözte meg a virágokat. Előveszi a gumicsövet, megöntözi a virágágyakat. Szép ez a kert, szakember munkája, megért azt a pár száz koronát, amit évente fizet a kertésznek. Aztán szép lassan kigördül a fekete Stmca a ház elé. Az asszony közben a szobákat hozza rendbe. Sok a munkaügy Ilyen nagy háztartásban. Igaz, a gyérekek Is segítenek már. Helyesebben mondva, csak a kislány. Az már kész háziasszony, a szobáját maga hozza rendbe. Gyakran segít a főzésnél ts. Csak a Karcsi, azzal van sok baj. űrhajósnak készül, egész nap fúr-farag, rengeteg szerszáma és sok haszontalan holmija van. Igaz, már készített néhány remekbe sikerült repülőgép-modellt, most egy űrhajó kicsinyített példányán dolgozik. A verandának egy részét fallal kellett leválasztani, hogy neki külön műhelyt rendezhessenek be. A szenvedélye el ts vonja egy ktcstt a tanulástól, dehát megéri, ki tudja ,nem lesz-e híres ember belőle. Fogadtak ts hozzá házttanítót, mert az utóbbi Időben gyakran hoz rossz jegyet. Ez ts többletkiadást jelent, dehát mit ne tennének meg Karcsiért, a családszemefényéért. Az asszony közben már a konyhában készíti a csomagot. Vasárnap van, ma az egész család meglátogatja a nagymamát és csak aztán mennek a vtkendházba. Elvégre ennyit Igazán megérdemel a nagymama. Sok minden kerül a csomagba. A hullott almák csaknem mind jók, Igaz, a nagymamának nincsenek jó fogai, de tesz a csomagba almareszelőt ts. —Lám, milyen figyelmes meny 0, — nyugtatta meg magát. Tegnapról maradt még néhány sütemény — néhány percre beteszi a gázsütöbe, senkt sem mondja majd, hogy nem frissek. A kislányt utasítja, készítse elő régi pongyoláját, amtt már nem hord. A nagymamának még jó lesz. A háztartási pénzből lecsíp 25 koronát, jól jön mindig egy kts pénz, többet sajnos nem tud adni, mert holnap a varrónőt ts kt kell ftzetnl és nemsokára a bulgáriai nyaralásra Is be kell fizetni. Apu már sürgeti az Indulást, a Stmca ott duruzsol a ház előtt. Karost még a tévét nézi, nem lehet ezt a gyereket elhúzni a képernyő elől. Nagynehezen összeszedelőzködnek. Takarók, sportszatyor, hátizsák kerül a kocsiba, ma ktvtsztk az új, összerakható kerti bútort Is. Az asszony még ellenőrzi, hogy mindent jól bezártak-e, aztán végre elindul a család. Nem hosszú az út a nagymamához. Lassan fordul be a kocsi a kapun. Kerten át vezet az út a házhoz. Apu szakértő szemmel nézi a virágágyakat, a szépen nyírt bokrokat. Itt Is sok mindent lehetne még szépíteni, dehát jövőre talán erre Is sor kerül majd. Megállnak a ház előtt. Frtssen festett ajtók, ablakok. Mindenütt rend és tisztaság. Szép környezetben él a nagymama. A bejárat felett tábla függ: „Aggok otthon a“. LOÖSZ DEZSŐ
