A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)

1965-12-12 / 50. szám

Ä slavkovi csatatértől a pozsonyi békéig Százhatvan éve zajlott le a történelem egyik legvéresebb csatája A vidék legmagasabb pontján állok. Fölöttem már csak a bé­­keemlékmü zömök, 26 méter magas tornya, alattam, a dérlepte prated domboki, a dombok alján megbúvó falvak: Telnloe, So­­kolcice, Tvaro2ná, Kfenovlce. Hideg, csípős szél fúj — az Imént szállt fel a köd, és a felhőkből előbukkant a téli nap sápadt korongja. Ilyen lehetett az idő azon a decemberi napon Is, száz­hatvan évvel ezelőtt. Itt Jobboldalt sorakozott fel az orosz Bag­­ration lovasszázadalval, a középen tanyáztak Lichtenstein her­ceg dragonyosal, velük szemben, a domb túlsó oldalán Legrand divíziója Salrt Hlllalre lovasai, Bernadotte gránátosai néztek farkasszemet az ellenséggel. Az austerlltzl (ma Slavkov] csata Napoleon egyik legragyogóbb fegyverténye. A szövetségesek 1805. december 1-én megkezd­ték előnyomulásukat Brünn felé és 2-án 85 700 emberrel meg­támadták az időközben 71000 emberre felszaporodott francia seregeit. Napóleon, aki maga veztítte az ütközetet, feliismerte • hogy a Kutuzov vezette egyesült orosz—osztrák hadak el akar­ják vágni visszavonulási útját Bécs és a Duna felé, hogy körül­kerítsék, vagy csapatait észak felé, a hegyekbe szorítsák. Csel­hez folyamodott. Szándékosan „fedezetlenül“ hagyta frontjá­nak ezt a részét és teljesen visszavonta balszárnyát, Amikor azonban Kutuzov csapatai odaértek — a prated dombokon el­rejtett seregeivel, a tulajdonképpeni derékhadával legázolta, szétmorzsolta és a befagyott mocsarak felé szorította a szövet­séges csapatokat. A Napoleon-ellenl koalíció megsemmisítő vereséget szenve­dett. I. Sándor cár és I. Ferenc osztrák császár már Jóval a katasztrófa előtt elmenekült. A cár teljesen elvesztette ön­uralmát: remegett, hangosan zokogott. Ogy meg volt Ijedve, hogy még napokig céltalanul bolyongott. Mire beesteledett, az ütközet véget ért. Napoleon tábornagyai­nak, szárnysegédeinek kíséretében bejárta a hatalmas csata­teret. Lova minduntalan belebotlott a holttestekbe. Huszonhét­­ezer osztrák és orosz, valamint hétezer francia katona vére áztatta a morva földet... A Béke-emlékművet a slavkovi csata emlékére — ős főleg az útókor okulására emel­ték 1911-ben, a legmagasabb prated dombon — ami azt illeti: az utókor néni sokat okult: 1945-ben MalinovszkiJ marsall csa­patai Brünn felé nyomulva nagy csatét vívtak a slavkovi dom­bokon a végóráit élő német hadigépezet makacs egységeivel... Az emlékmű mögötti földszintes épületben múzeumot rendez­tek be. Itt láthatók a nagy csata emlékei: korabeli fegyverek, egyenruhák, a katonák használati tárgyai, az austerlltzl csatá­val foglalkozó könyvek gyűjteménye. — Az emlékeket a környékbeli földművesszövetkezet tagjai gyűjtötték össze. Ha a mezei munkák közben találnak valamit, Főzzarkeixtö Major Agoxton SxerkazxtfiblxotUtg: Egri Viktor, Gály Ivén, Gyurcxlk JŐzzef, lőrinci Gyula, Máct jéxiaf, Oxxvald Árpád, dr. Szabd Raxsd. SxarkasxtSiég: Bratislava, jexanakého 9. Poatatlök C 398, telefon 533-04 Terfeaxtl a Poita Hirlapixolgélata, eldftse tévékét elfogad minden postahivatal és le­­vélkáxbasltO. Külföldre sxálő előfizetéseket elintéz: PNS — Ostredné expedfcia tlafie. Bratislava, Gott­­waldovo ném. 48-V1I. Nyomja a PRAVDA nyo.mdavéllalat, Brail» jgva, Stűrova 4. Előfizetési díj negyed évre 19.30 Kés, föl évre 39.— Kés, egész évre 79.— KCs. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem kül­dőnk vissza. K-21'51755 A Csehszlovákiai Magyar Dolgozdk Kultéregyesőletének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Az austerlltzl csata helyén emelt Béke-emlékmű £ kastély nagytermében Írták alá a fegyverszünetet Idehozzák és előbb Prágába küldjük, a hadtörténeti intézetbe, ahol véleményezik, konzerválják. Ogy kerülnek aztán a mú­zeumba— mondja Mária Táborská, a múzeum vezetője. A fegyverszünetet december 6-én az austerlltzl Kaunitz kastély nagytermében kö­tötték meg. Napoleon itt pihent meg a csata után: egy hétig tartózkodott falai között. Éppen egy látogatócsoportba botlottam, amin a nagy posztó­papucsokban csúszkáltak a tötőnelmi teremben. Dr. Josef Lu­­káéek, a kastély gondnoka, tölcsért formál a kezével és elki­áltja magát. A hang olyan, mint az orgona búgésa: a különös visszhang lenyűgözi az embert. — A termet Kaunitz herceg, Mária Terézia kancellárja, a monarchia külügyminisztere építette — hallgatom a magyará­zatot. Hosszú, 45 éves kancellársága alatt Itt tartották az oszt­rák államtanács üléseit. Mivel a megvitatott kérdéseket szigo­rúan titokban kelllett tartani), fontos volt, hogy a terem akuszti­kai szempontból Is megfeleljen a követelménynek. Bármilyen halkan Is beszéltek, a terem másik végében Is Jól ki lehetett venni a szavakat, de minél hangosabb a beszéd, annál nehezebb kihámozni a szavak értelmét. Minél szárazabb a levegő a terem­ben és kint Is, annál szebb, teljesebb a visszhang. A pozsonyi békekötés pecsételte meg az austerlltzl kastélyban aláirt fegyverszünetet. 1805. december 28-án került erre sor — több mint három hét­tel az austerlltzl csata után. A tárgyaló felek francia részről Talleyrand külügyminiszter, osztrák részről Lichtenstein her­ceg és Gyulai Ignác gróf voltak. A röviden megfogalmazott feltételeket Talleyrand olvasta fel a Prlmáspalota tükörtermé­ben. E feltételek rendkívül súlyosak voltak: Ausztriának le kel­lető: mondania Isztriáról, Velencéről, Tirolról és Voralbergről. A bratislaval Prímáspalota (a mai régi városháza) kapuja alatt márványtábla emlékezik meg e Jelentős történelmi ese­ményről, de Danninger tanár, a város történetének régi kutató­ja felhívta figyelmemet a békekötés két párizsi emlékére Is: A Louvre előtti Napóleon-szobor alsó részén látható a császár legnagyobb sikereinek helye:: Wagram, Austerlitz és Pozsony város képe. Ugyancsak a pozsonyi béke emlékére neveztek el egy párizsi utcát Rue de Presbourg-nak. DELMÄR gAbor : '{f;

Next

/
Thumbnails
Contents