A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-11-28 / 48. szám
kiport o Lenin atomjégtörő fedélzetéről „Atom, emberek, jégtáblák“ — as salt a «lma V. Nyikolajev szovjet frö két évvel ezelőtt megjelent könyvének, amelyben be* számolt a világ első atomjégtőrő hajójának útjáról. Az író most ájnbb átázáson vett részt a Lenin jégtörő fedélzetén, s további élméqyanyngot gyűjtött a sarkvidék tengerészeiről. A Hét kérésére, e Novosztyl sajtóiroda közvetítésével a Lenin atomjégtörő, fedélzetéről irta alábbi riportját. A Lenin atomjégtőrő hatodik északi-sarki útja,.. Mér több mint két és fél ezer mérföldnyi utat tett meg, ebből több mint másfél ezret jégtáblák között, hajőkaravánokkaL Karszklje Vorota. Itt kaptuk a parancsot,, hogy a jégmezőn át utat törjünk egy négy hajúból álló karavánnak. A jégtáblák azonban ellepték a csatornát, ezért Időnként vissza kellett térnünk, hogy átvezessük a hajókat A karaván úticélja, a Jenyiszej-öböl felé közeledve, mind gyakrabban találkoztunk Jégtorlaszokkal. Az Eszaki-sark nemsokára bemutatkozott ■szeszélyeivel. Sűrű felhők lepték el a fehéres égboltot, áthatolhatatlan köd ereszkedett le. Az ügyeletes fedélzetmesterek napokon át ezt Írták a hajónaplóba: „Látótávolság egy-két kábelhossz“. Egy kábelhossz «185,2 méter. Elég gyakran előfordultak Ilyen bejegyzések Is: „Látótávolság nulla, a lokátor szerint halafkmk.“ A fedélzetmestereink fiatalok, de B. Szokat ov kapitány és helyettese, j. Kucsijev teljesen megbíznak bennük. Ónálló munkára szoktatják ókét. ugyanakkor átadják hajózási tapasztalataikat. 19B1 ószán hosszú utazást tettem a Lenin atomjégtórőn az Északi-jeges-tenger legészakibb részén, -s azóta a fiatal tengerészek sokat fejlődtek, megférfiasodtak, towébb haladtak a szolgálati lépcsőfokon. Az északi jégvilág hőse ötéves szolgálata alatt hozzájárult a sarkvidéki hajózás határidejének meghosszabbításéhoz. Bármilyen báj érte a kereskedelmi hajőkat a sarkkört vizeken, a Lenin atomjégtörő mindig kimentette a bajba Jutottakat. A Lena diesel-elektromos bajó most például nem tudott áthatolni az erős jégtorlaszon és teherrakományát eljuttatni a sarkkutatókhoz. Ezért a második hajókaraván átvezetése után azt a parancsot kaptuk, bogy siessünk a Lene segítségére. Jégtáblák kősóit Alpári felvételei. A Xarsxkl-tenger északi részén a Lenin jégtörő a jégtáblák úgyszólván végtelenül összefüggő mezőin tört magának utat. Ismét kőd, korlátozott látási viszonyok. Erős vihar támadt záporesővel, ami a sarkvidéken nagyon ritka jelenség. Az égyúlövésre emlékeztető mennydörgés és a jégtáblákról vakítóan visszaverődő villámok félelmetes hatást keltették. A közel hat Arán át tartó vihar Izgalmas perceket szerzett a fedélzetmestereknek és a rádlótávfrászoknak. Gátolta a rádiólokációs műszerek munkáját, megnehezítette az összeköttetést. A vihar megtisztította az égboltot... Ismét felragyogott a soha le nem áldozó sarkvidéki nap. A Barents-tengeren a jéghegyek egész hada tűnt fel. A hajó Irányt változtatott, hogy az úszó jéghegyek között a legveszélytelenebb folyosókon jusson kérésztől. A Lena közelében súlyossá vált a helyzet. Erős jégpáncél lepte be a sarkvidéki településhez vezető vízi utat. A Lenin atOmjégtúrönek több mint hét mérföldnyl rést kellett vágnia a jégtorlaszba, hogy a Lena célba érjen és partra tehesse rakományát Micsoda hét mérföld volt ezl Elég volt egy pillantást vetni az egyetlen rés nélküli, összefüggő jégmezőre, az ósszetapadt jégtorlaszokra, a sok helyen kiemelkedő jéghegyekre, hogy tisztában legyünk vele, nagyon lassan fogjuk számolni a mérföldeket. Az „ellenfelet“ többször kikémleltük a magasból. Nemegyszer szélit fel helikopter a jégtörő fedélzetőről. Ott volt B. Szokolov kapitány és O. Vllkov hldrológus mérnök, a jég titkainak megfejtője. Az atomóriás több mint harminc óra alatt A fogak romlása Ez éo szeptemberében a J. E. Purktné csehszlovák orvostársaság jogászati szakosztálya és a prágai Fogászati Kutató Intézet nemzetközt szimpóziumot rendezett a fog romlásáról és ennek megelőzéséről. A szimpóziumra négyszáz vendéget hívtak meg: a Szovjetunió, az USA, Anglia, Francia, Svédország az NSZK, Dánta és Csehszlovákia legkiválóbb tudományos dolgozóit, aktknek már ezidátg ts Igen sokat köszönhet az emberiség. A fogak romlása — mivel az emberiség ktlencvenkét százalékát érinti — a legelterjedtebb betegségnek számít a földön. Az egyén egészsége szempontjából Igen nagy jelentősége van az egészséges fogsornak. A fog romlása erősen összefügg a különféle földrajzi és alkatt tényezőkkel, tehát a kutatások során mindezeket tekintetbe kell venni egyenként és együtt Is. A tudósok világszerte keresik a módját, hogyan lehetne megelőzni a fog romlását és megakadályozni terjedését a gyermekek és fiatalkorúak között, hiszen éppen náluk jár ez a legveszélyesebb következményekkel. A Jogromlás a fogak tdó előtti elvesztését, a rágást készség csökkenését Idézi elő, mely végül ts Igen negatívan hat az egész szervezetre, mely rendszeresen össze nem rágott táplálékhoz fut. A romlott és ki nem kezelt fogak fertőzést gócok lehetnek. A müfogak és fogsorok, melyek okvetlenül szükségesek a hiányzó fogak pótlására, az államnak és az egyénnek Igen nagy kiadást
