A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)

1965-11-21 / 47. szám

CSONTOS VILMOS: Nem kár érte Azt az embert nézem, Akinek szivében Tavaszt nem találok, S rejtekén lelkének Sose érnek véget A nagy havazások. Azt az embert látom, Akit föld alá nyom Láthatatlan terhe, S ha mozdítja lábát. Útjának irányát Nem tudja, hogy merre? Bennem ez az ember Sajgó nagy sebet ver, — Nem sajnálom mégse! Minden akadálya: Önmaga vaksága, S tehetetlensége. Zárját ajtajának Adta a rozsdának, — Más előtt nem nyitja. Múltba temetkezve Fuldoklik — a veszte, Ez az önmagának Eszkábált kalitka. SZITASI FERENC: Hullámverésben JARMILA HAKLOVÁ: Fekete akt, linómetszet DÉNES GYÖRGY: Nem lesz már talpalatnyi hely Hogy ölitek a háborúval már most magatokat, hogy ölitek a szomorú őszi nappalokat, s az éjszakát is, a nehéz csillagtalan eget, s a Földet, melybe iszonyú jelet égettek. Hogy ölitek a háborúval már most magatokat, élettér lett a Végtelen, atomforrás a Nap, nem lesz már talpalatnyi hely égen, földön, sehol, megbújhatni előletek, ha epétek kiforr s bűzös nyálkával ellepi a termelő szép mezőt, s hol anyátok átka sikolt, a feldúlt temetőt. Hogy ölitek a háborúval már most magatokat, megfenyegetve védtelen, pucér országokat, s keltegetve a sok pohos bitang tábornokot, majd megverik, ne féljetek, az új halál-dobot, s hol vér és hamu egybe áll, ott ég el csontotok, s nem marad élő krónikás megírni sorsotok. Szivemre a csend puha lombja tapad kicserélem a szerelemmel a fájdalmadat Valóság hatalma fegyelmezi a fákat Kínjaim megvallom az éjszakának melyet a hó omló gyolcsa ölel s befed a sejtés fénylő gyöngyeivel Szigorúság ércpatakja a vérem gondhalaim ficánkolnak a hullámverésben mintha tüzes csillagokba lenne verve mindegyik keserve Szívemre a csend puha hamva tapad kicserélem a szerelemmel a fájdalmadat. MIHAIL BENIUC: Ha nem szeretsz Ha nem szeretsz, fáraó vagyok, ki némán figyeli a Vörös-tenger ádáz hullámát. Ha nem szeretsz, Sziszifusz vagyok, ki a csúcsról szomorúan nézi századszor visszaguruló kövét. Ha nem szeretsz, Tantalusz vagyok, ki eleped a szomjúságtól, bár ajka előtt csobog a tiszta viz. Ha nem szeretsz, Ulixesz vagyok, akit nem vár haza Pénelopé, szőve és szaggatva a szerelem vásznát, Ha nem szeretsz, Orfeusz vagyok, kinek meghalt Eurydikéje; ha nem szeretsz, legalább szánj meg, engedd, hogy szived legmélyén maradjak most és mindörökre. Ford. Veres János □ Az Európai Iróközösség októberi, ró­mai kongresszusán a Nobel-díjas Haldor Laxness és Salvatore Quasimodo, aztán Mb guel Angel Asturias, Pausztovszkij z '•■■'re, Robbe-Grillet, John Lehman, Angi:- A'il­­son, Szimonov és Tvardovszkij jelenléte, a vitákban való részvétele is biztosítottá a találkozó jelentőségét. □ A Propyläen Kiadó bejelentette, hogy újra megjelenteti híres művészettörténeti sorozatát. Az évtizedekkel ezelőtt megje­lent első kiadás ma már igen drága áron beszerezhető ritkaságszámba megy. Az új kiadás 18, hathovanként megjelenő kö­tetből áll majd: minden kötethez apró le­xikont mellékelnek, amely megmagyaráz­za az egyes szakkkifejezéseket. A fejeze­teket teljesen átdolgozzák, a műmellékle­teket részben kicserélik, ’ és valamennyit új eljárásokkal állítják elő, a technika leg­újabb vívmányainak megfelelően. Az új sorozat szerkesztésében a világ legjobb műtörténészei vesznek részt. Az első kö­tet 1966 őszén kerül a könyvpiacra. □ A moszkvai Kacsalov utca 6. szám alatti épületben, ahol Gorkij 1931 és 1936 között lakott, emlékmúzeumot rendeztek be az író egykori lakásában. A dolgozószo­bát az egykori rendjében és állapotában őrizték meg, Gorkij apró használati tárgyat mind az eredeti helyükön mqradtak. A la­kásban: a szobákban, folyosókon, kamrák­ban, sőt a lépcsőházban és mindenütt könyvállványok húzódnak a falak mentén; Gorkij utolsó 10 ezer kötetes könyvtárá­nak kötetei sorakoznak rajtuk. S a dol­gozószobában külön látható az utolsó könyv is, amit Gorkij elolvasott: Tarlé Napóleon­ja. □ A Letters Frangaises Somlyó György két versét közli, Pablo Neruda bevezető soraival, abból az alkalomból, hogy a Seg­­hers könyvkiadónál most jelent meg Som­lyó verseinek egy válogatása — Guillevie és Charles Dobzynski tolmácsolásában. □ A Német Demokratikus Köztársaság­ban megtartották a Liebknechtről szóló Amíg élek című film ősbemutatóját. A for­gatókönyvet Michael Tschesno-Hell irta, a rendező Gürter Reisch, a címszerepet Horst Schulze játssza. □ Silvana Mangano játssza Gino De Laurentis Boszorkák című filmjének mind­három női főszerepét. A három szerep a film három részének a központjában áll; mindegyik részt más-más világhírű rende­ző alkotja meg: Vittorio de Sica, Frederi­­co Feliint és Luchino Visconti. A sztár­parádék után — rendezők parádéja. □ A harmadik országos grafikai bien­­nálét november 7-én nyitották meg Mis­kolcon. A tárlaton 75 grafikusművész réz­karcait, fametszeteit, litográfiáit mutatják, be. □ Megnyitották az idegenforgalomnak a Dumas regényéből híressé vált Monte Christo-szigetet. Egy római ingatlanválla­lat bérelte ki a tíz négyzetkilométernyi te­rületet, s kiépíti az idegenforgalom céljai­ra. s □ Ifjúsági könyvkiállítást rendeztek a pozsonyi Mladé Letá és a prágai Státnt Nakiadatelství Détské Knlhy könyvkiadók műveiből október 27 és november 5 kö­zött a budapesti Könyvklubban. 13

Next

/
Thumbnails
Contents