A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)

1965-11-14 / 46. szám

Mác< József 4.

Szőlő mindenütt terem. Görögország a bor hazája. S a borok fejedelme a világhírű korlnthoszi... Ez azárt jut eszembe, mert a korlnthoszi csatornához árttlnk. Földrajzból Ismert, hogy ott, ahol a Korlnthoszl- 6s az Aglna-öböl között 8—10 kilométerre szűkül össze a görög föld, ahol a Peloponnészosz-félszlget kapcsolódik a szárazföldhöz, ott a földszorost a múlt század végén Türr István kezdeményezésére, Gerster Béla magyar mérnök tervei alapján csatornával vágták át.

A csatorna kb. hat kilométer hosszú, huszonhárom méter széles és a vize nyolc mér tor mély. A csatomén híd ível, s a másik oldalon vendéglő, ugyanis Itt mindenki megpihen, elszív egy cigarettát, vagy készít néhány felvételt. A csatorna fölött átívelő hídon a nap minden órájában rengetegen állnak.

Mindjárt a csatorna után, a Peloponnészosz félszigeten fekszik a régi és az új Korinthosz. Kereskedelmi és kikötőváros, a földrengés többször lerombolta. Dór telepesek alapították az 1. e. 9. században. Híresek voltak kerámiai készítményeik. A rómaiak 1. e. 146-ban elpusztították a várost, 1. e. 44-ben Julius Caesar építtette újjá. Sokáig volt török kézen Is. Korinthosz csendes kisváros, tenyérnyi főterén üzletek sorakoznak. Dlogenészben, a filozófusban, Itt teremtek a gondolatok.

Az út mentén szőlőt szárítanak. Nem kell félni az esőtől, nyugodtan kiteregethetik, az eső Itt olyan ritka tünemény, mint nálunk télen a sivatagi homok. Jobb helyen bizony Dlonüszosz sem verhette volna le a sátorát. Ezen a vidéken a vizet borrá lehet változtatni. Fent a sziklán Venus és szüzei, lent a tüzes, fantáziát csiholó nedű, nagyon megértem, miért nem tudták a régi hajósok elkerülni Korlnthoszt. Itt minden kéznél volt, a bor Is, a nő Is. Valahonnan a történelmi Időkből hordozza magában a kisváros amoralltásátl

A régi gBrtigék »«hadiért axinpadán matatták ba a drámaírók tragédiáit éa vtgjitékalt

Néhány oszlop és néhány kiásott szentély, meg a tökéletességével bámulatot keltő kanallzáció. Ennyi maradt a régi Korlnthaszból. A kutakban még most Is csörög a víz. Mintha több mint egy évezrede dicsérné azt az elmét, amely ezt a csodálatos vízvezetékrendszert megalkotta.

Korlnthoszból Mükénébe háromnegyed óra az út. Görögország legtermékenyebb táján, a Lakonlal-medencén robogunk végig. Mükéné alapításának Ideje az 1. e. harmadik évezredre nyúlik vissza. A görög mondák mint Agamemnon király székhelyét említik. A görög-perzsa háború idején a város elpusztult. Kultúrájának értékes maradványait Schllemann német régész hozta felszínre múlt századi ásatásai során.

Paloták, templomok, síremlékek, domborművel díszített mükénéi kapu, slrtábla, falfestmény töredék, festett agyag vázák stb. Ennyi a látnivaló Mükénében. Meg Agamemnon király sírja. A hegy oldalába vájt sir bejárata fölött tizenöt tonnás kő, az ember önkéntelen Is nyakába húzza a fejét. Mint egy leborltott kaptár, olyan a sir belülről, csak a bélése más. Kő és szikla. Agamemnon, a Tróját ostromló görög sereg fővezére állítólag nem Itt piheni a nagy harcok fáradalmait. Ezt a feltevést azzal okolják, hogy Agamemnon előtt 300 évvel épült a sir.

Mükénéből Indulunk vissza Athénbe. A romvárost már soha nem tudod elhagyni. Jönnek veled a szikla-csonkok, elkísér Agamemnon, s te képtelen vagy szabadulni a gondolattól. Valamikor a görögök fegyverrel, félelmeles erejű hajóhaddal akarták térdre kényszeríteni a világot, Afrika és Ázsia partivldékét.

Ma ml a helyzet? Ha Iróniával élünk, Így Idézünk Jó öreg Vörösmartynktól: „Görög dicsőség, hol késel az éji homályban“. Agamemnon is király volt, Konstantin Is király. Odalett a nagy elődök, a bátrak és a szabadok vetése.

Sxdldt ne vennének ax emberek GBrügoraxégben?

A álltét ruhát görög Idegenvexeté élénken magyaréi