A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)

1965-11-07 / 45. szám

Beszélgetés a Lumumba Népek Barátsága Egyetem rektorával, Sz. V. Rumjancev professzorral Úgy tűnik, mintha tegnap történt volna: a világ különböző országaiból fiatalok ér­keztek Moszkvába, először nyújtottak kezet egymásnak, töltötték meg az előadóterme­ket, bizonytalanul próbálgatták az első orosz szavakat. Minden új volt ebben a valóban egyedülállónak nevezhető tanin­tézményben. A Lumumba Egyetemet 1960-ban alapí­tották. Legfőbb célkitűzése: támogatni Ázsia, Afrika és Latin-Amerika országait, hogy nemzetgazdaságuk, kulturális életük sikeres fejlődése, új életük kialakítása érdekében képezhessék a szükséges szak­embereket. Ez az egyetem nem állami in­tézmény, alapitól: a Szovjet Afroázslal Szo­lidaritási Bizottság, a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa, a Szovjet Baráti és Kulturá­lis Társaságok Szövetségének Tanácsa. A moszkvai Népek Barátsága Egyetem ma már az egész világon ismert, nemré­giben felvették az egyetemek nemzetközi szövetségébe is. Az egyetemen több mint 3000 diák és száznál több aspiráns tanul, 82 ország képviselője, köztük 500 szovjet Ifjú és leány. Még néhány évvel ezelőtt az ázsiai, afri­kai, latin-amerikai Ifjúságnak az a része, amely Párizsban, Londonban vagy New Yorkban akarta tanulmányait folytatni, csak saját lehetőségeire, vagy a különböző alapítványok jótékonykodására számítha­tott. Ez azonban akár egyik, akár a másik esetben főleg az anyagi jólétben élőknek jutott osztályrészül. Nálunk ilyen privilégi­um nincs. A jelöltek utazásának költségeit az egyetem viseli, a hallgatók nemcsak havi ösztöndíjat kapnak, de ingyen hasz­nálhatják a tanszereket, orvosi ellátásban részesülnek, kollégiumban laknak. A hall­gatók szanatóriumi vagy üldülői beutalójá­nak költségeiből szintén részt vállal az egyetem. Az idei év különösen nevezetes számunk­ra. Ma már beszélhetünk eredményekről. A Lumumba Egyetemről kikerült az első 228 diplomás, közülük 184-en Ázsia, Afrika, Latin-Amerika 46 országát, 44-en pedig a Szovjetuniót képviselik. Izgalmas dolog megvédeni a diplomamunkát. A nigériai Segun Olumuywa Odunuga (jobbra) magiszteri fokozatot kapott a joruba nyelvről szélé munkájáért. Opponense P. O. Obugovale professzor, az afrikai nyelvek szakértője volt. Moszkvai é'pfom Az uruguayi Francisco Cabot érdekes témát választott diplomamunkájához: elkészítette a Lumumba Egyetem új épülettömbjének terveit. A Lumumba Egyetem első hallgatói között volt jasuko Tanaka (japán) és Marina Kiszta­­nova (Szovjetunió). Mindketten a nyelvtudo­mányi fakultáson végeztek. Ez alatt az idő alatt elsőrendű taninté­zetté fejlődött egyetemünk. Hét fakultá­sunk van: mérnöki, fizika-matematikai és természettudományi, orvosi, mezőgazdasá­gi, közgazdasági, jogi, történelmi és nyelv­­tudományi, valamint az előkészítő (az or­vosi fakultáson hosszabb a tanülmányi Idő, ezért innen csak jövőre kerülnek ki az el­ső diplomások). A mostani végzősöknek 79 tanszék, 112 laboratórium, 55 tanulószoba állt rendel­kezésükre, továbbá az egyetem 300 000 kü­lönböző nyelvű szak- és tankönyvvel fel­szerelt könyvtára. Professzoraink és tanáraink, köztük a legkiválóbb szovjet tudósok adták át tudá­sukat és tapasztalatukat a hallgatóknak. A tanári kar 52 professzorból és 296 do­censből áll. Végzőseink olyan neves kül­földi tudósok, professzorok előadásait Is hallgatták, mint az indiai Mahalanobls és S. Kllpadi, az argentin E. Palermo, az ame­rikai dr. J. Stekol és P. Foner. Az első végzősök számára véget értek a diákévek. Érdekes évek voltak ezek, teli örömökkel, sikerekkel és nehézségekkel. Az egykor Moszkvába érkezett fiatalok kü­lönböző nyelveken beszéltek, nem tudtak oroszul és eltérő alapfelkészültséggel ren­delkeztek. „Kezdetben nagyon nehéz volt — emlékezik vissza a dahomeyi Augustin Ayigbede a számomra Ismeretlen be­szédet megérteni. Ogy éreztem, sohasem tudom megtanulni. De néhány hónap múlva már ki tudtam fejezni gondolataimat orosz nyelven és jól értettem az orosz beszédet." Ez az előkészítő fakultásnak köszönhető, ahol a diákok elsajátították az orosz nyel­vet és a középiskolai tananyaggal foglal­koztak. A határtalan tudásvágy, amely az első végzőseinknek szinte minden cselekedeté­ben megnyilvánult, komolyan fellendítette az egész munkát. Késő éjjelig dolgoztak a laboratóriumokban, a tudományos kísérleti tanműhelyekben, melyek lényegében minia­tűr gépgyárak. Mindent elkövettünk, hogy hallgatóink ne csak egy szakma szűk keretében belül maradjanak, hiszen a fejlő­dő országoknak különösen nagy szükségük van sokoldalú szakemberekre. Nincs lehe­tőségünk arra, hogy valamennyi megvédett diplomamunka témáját felsoroljuk, de van közös vonásuk: a tudomány, a gazdasági és kulturális élet legkorszerűbb és legkonkré­­tebb problémáit érintik.

Next

/
Thumbnails
Contents