A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-11-07 / 45. szám
Tovább a megkezdett úton Szombaton délután, előzetes bejelentés nélkül érkeztem Tardoskeddrc. Arra voltam kiváncsi, vajon milyen lehet a kultúráiét ebben a községben. Tóth Vendel Csemadok-elnüköt nem leltem otthon, így Keve Lajos titkárral beszélgettem: — Községünkben az 1957—61-es években szünetelt a színjátszás. Először 1961-ben szerepeltünk nyilvánosan a Járási Cseenadok Napon. Megalakult egy 16 tagú tánccsoport is, melynek Irányítását Mlavicska István vette kézbe. Gjvárbél járt ki tanítani a táncosokat. A fiatalok nagy lelkesedéssel kapcsolódnak be a kulturális mozgalomba. De az Idősebbek sem tétlenkedtek. A vezetőségi tagok kezdeményezésére ,,A tizenegyedik parancsolat" című színdarabot tanulták be. A jól sikerült előadást a hazai közönség hálás tapssal jutalmazta. A darabbal ellátogattak Sókszelőcére és Nagykérre. Mindkét helyen sikerrel szerepeltek. Megtudtam még, hogy az év tavaszán Is készen álltak egy színdarabbal, amelyet a járványos száj- és körömfájás miatt nem tudtak előadni. Ezzel szemben a tánccsoport két helyen Is fellépett, Surányban és a Járási Csemadok Napon. Bogyó Géza, az EFSZ enöke lehetővé tette a tánccsoport tagjai számára, hogy megtekinthessék a gombaszögi dal- és táncönnepélyt. Örvendetes dolog, hogy a rendezvények egyik kezdeményezője Czuczor István Iskolaigazgató, aki mindenben támogatja a község kulturális éleiét. Szorosan együtt működik a Csemadok vezetőségével. A fiatalok közül különösen dicséretet érdemel Tóth Katalin, Borboly Éva, Ványa Izabella, Ványa István, Bogdány István, és Varga Anna. Terveikről a következőket mondotta a Csemadok tardoskeddi helyi szervezetének titkára: — A vezetőség célkitűzése az, hogy még jobban megszervezze a tánccsoportok munkáját. Nem feledkezünk meg a nagy magyar költőkről sem. Petőfi és Arany János estet akarunk rendezni. ANDRISKIN JÖZSEF A deáki együttes Magyarországon A galántai Járási Népművészeti Együttes a múlt év augusztus havában vendégszerepeit Győr—Sopron megyében. Hogy múlt évi vendégszereplésük valóban nagysikerű volt, annak legfényesebb bizonyítéka, hogy a vendéglátó Győr—Sopron megyei Földműves Szövetkezet vezetői ez évben is eljöttek Deákira, hogy személyesen hívják meg a járási együttest kölcsönös vendégszereplésre. Az együttes tagjai kellemes emlékekkel és szép emléktárgyakkal tértek vissza a négynapos kirándulásról. KISS FLORIAN, Deáki A vezetőség és a tánccsoport tagjai Sikeres évzáró Káván A Csemadok kávát helyi szervezete a komáromi járásban elsőként tartotta meg évzáró közgyűlését. A szervezet az elmúlt esztendőben gazdag kulturális tevékenységet jeltett ki a falu lakót között, annak ellenére, hogy a kultúrház hiánya nagyon hátráltatta munkáját. A csaknem öt éve épülő kultúrház felépítése lényegesen elősegítené a község kulturális életének fellendülését. Elismerést érdemel a helyi szervezet vezetősége, amely a nehéz körülmények ellenére ts aktivizálni tudta a tagságot, főleg a falu fiatalságát. jó munkáját bizonyítja az a tény is, hogy a tagság újra a régi vezetőség mellett szavazott. Az évzáró után bemutatott kultúrműsorért dicséret illeti Czafrangó Imrénét, aki helyesen válogatta ki és tanította be a mai falu problémáit boncolgató és egyben jó szórakozást nyújtó jeleneteket. A műsort táncmulatság követte. MÄCZA MIHÁLY, Komárom Berencsi tudósítás Berencsen a Csemadok 70 állandó taggal rendelkezik. A szervezet keretében egy színjátszó- és két tánccsoport működik. A színjátszó csoport vezetője Kónya Miklós igazgató-tanító. A közeljövőben Gárdonyi Géza „Bor“ című színmüvét mutatják be a berencsi közönségnek. A táncosok Is sokat hallatnak magukról. A felnőttek csoportjának 20 tagja van. Vezetőjük Gyurián Mária tanítónő, aki már hat éve foglalkozik az együttessel. Szorgalmas munkájáért a nyttrat járás Csemadok titkársága oklevéllel tüntette ki. A csoport nagy sikerrel szerepelt a körzeti dal- és táncünnepélyeken. Különösen az Üveges tánc tetszett a közönségnek. A helybelieknek négyszer tartottak előadást. A másik tánccsoport, amelynek 12 tagja van, a magyar tannyelvű AKI mellett működik. Vezetője Bencsó Margit tanítónő. Műsorukkal mindig elnyerték a közönség tetszését. Legjobban sikerült számuk a Cigánytánc, LŰRINCZ L., Berencs Sült libák Léván Ősszel, amikor az újbor forr, sült libát áruló asszonyok teszik híressé a lévai piacot. A környező falvak — Kelecsény, Csejkő, Podluzsany, Gondovo, Koslhy — máig népviseletben járó asszonynépe hosszú sorban egymás mellett állva kínálja a fonott kosarakba rakott Ínyenc falatot, a piros-ropogósra sült lúdfertályt. Léva egyik nevezetessége, idegent csalogató specialitása a lúdfertály. Tradíciója van és etnográfiai szempontból is érdekesség. Az elkészítés különös művészetét nemzedékről nemzedékre öröklik Itt, mert a lévai libasült jó hírneve nem kopott meg mindmáig. A régi vásárok s a szerdai, szombati piaci napok meg igazán nevezetesek voltak. Messziről jöttek idegenek a városba a lúdfertály Izének csodájára. így tört/ént aztán, hogy 1928-ban a lévai mészárosok testületet alapítottak a lúdfertály árusításának betiltására. Követelésüket azonban a hivatalok visszautasították azzal az Indokkal, hogy a lévai lúdfertálynak tradíciója van. Nem tehettek hát egyebet, minthogy leszállították a hús árát. Mert nyersen kapható ma is lúdfertály. de az igazi, a specialitás elsősorban az elkészítés utánozhatatlanságában rejlik, SÁNDOR KAROLY
