A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)

1965-10-31 / 44. szám

Az irodalmi körökről A Csemadok lévai járási vezetősége már több alkalommal foglalkozott az Irodalmi körök megszervezésével, t.éván és Ipolysá­gon az Irodalmi Színpad keretébeu eddig is nagyon szép munkát végezlek a kör tagjai. Az idén a vezetőség mieden községbe plkiild­­te az előadások pontos tervét. Nyolc-nyolc előadást dolgoztak ki az első és második év­folyam számára. A tervet eddig már az Ipoly­­szakállasi magyar szakos tanítók megvitatták: a járási vezetőséggel közösen akarják meg­szervezni az Irodalmi kört. Az előadásokat is ők tartanák, fleméntfen Is sző volt már az irodalmi kör megszervezéséről. Huszár Sán dór elnök megígérte, hogy mindent megtesz a siker érdekében. A Csemadok helyi szerve­zetének vezetőit oktőber 3-án megbeszélésre hívták össze. Itt leszögezték: ahhoz, hogy az Irodalmi körök minél jobban működjenek, szükség lesz a tagság nagyobb aktivitására. Sétányt János Uj tervek — új feladatok Üjra itt az őszi időszak, ami természetesen hozza magával a kulturális élet és a népneve­lő munka ájjáéledését, faivalnkon a színját­szó csoportok, honismereti és önképzőkörök munkájának megindulását — kulturális életei. A Csemadok galántai járási bizottságán a na­pokban kidolgozták az 1985/68-os őszi, téli és tavaszi idényre vonatkozó nnunkatervot. A népművelési munka szakaszára irányúié tervek főleg az Irodalmi Önképzőkörök, poli­tikai, tudományos ás egészségügyi előadások megszervezésére fektethet nagyobb súlyt. Kü­lön keli kiemelni, hogy a CSKP XIII. kongress­zusa előkészületeinek anyagából a galántai járás területén összesen 33 előadást tarta­nak majd a szervezett előadók. Az Irodalom népszerűsítése érdekében egy eredményesnek Ígérkező főrumot, az irodalmi Ki mit tud? vétclkedőt rendezik meg Felsőszelln, Pere­den, Dlőszegen, Galántán és Vágsellyén. Utána járási méretben kerül sor a győztesek vetél­kedőjére. A járási bizottság az idény folyamán al­kalomszerűen rendez majd tanfolyamokat és szemináriumokat az előadók részére. A já­rási vezetőség a vágsellyei vzfnjátszékbél él­csoportot akar kialakítani, hiszen a vágsely­lyeleknek minden feltételük megvan ahhoz, hagy 1966-ban részt vegyenek és jó eredményt érjenek el a komáromi Jókai Napokon. Ezen­kívül még mintegy 26 küzségben vár újjászer­vezésre, illetve elindításra a színjátszó cso­portok munkája. Mivel a táncrauzgalom terén a galántai járás országos méretben is Igen gyenge, jókén, Felszőszelin és Nagyfödémesen újjászervezik a tánccsoportokat. A tervben sze­repel még a járás képzőművészei baráti kö­rének a létrehozása és az őszi tárlat1 meg­szervezése. Es végül egy nemes feladat, amely kétszer aláhúzott pontként szerepel a szervezet mun­katervében: tovább keli folytatni és kibővíte­ni az árvízkárosultaknak nyújtandó segítsé­get. Ám, hogy a felsorolt terveket maradékta­lanul teljesíteni lehessen, sokkai szorosabb kapcsolatot kell teremteni a Nemzeti Front szerveivel, a Tudományos Ismeretterjesztő Társasággal, a CSISZ-szel és nem utolsósor, ban a helyi nemzeti bizottságokkal, hogy segítsenek, támogassanak minden olyan meg mozdulást, amely a magyar dolgozók fejlődé­sét segíti elő. Készéit Ferenc Ismerkedés Michal Tillnerrel Október elsején nyílt meg a Oosztojevszkfj­­sorl kiállítási teremben Michal Tillnor festő­művész tárlata. A ma már 60 éves mester Ma­lackán született. Az elszegényedett or­szág és családi körülményei kevés lehető­­téget nyújtanak a fiú tehetségének ki­bontakozásához, alkotó hajlamainak letté válásához. Mint sokan mások akkoriban, Tillner Is küföldön tanul. Tizennégy éves korában Bécset választja Mekkájául. Az el­ső világháború a szerb és az olasz frontra sodorja. A háború után a Bécsi Holbein Ga­lériában állít ki először, mad ismét baran­golni kezd. Svájc, Németország, Belgium, Hol­landia, Franciaország, Anglia és Olaszország u.'án egy időre Németországban, majd végül is Pozsonyban köt ki. A fasiszta megszállás Tillner magánéletére is rányomta bélyegét. Ha egyáltalán volt valaha ennek az embernek magánélete. Rohantak az évek, és szinte ész­re se vette, hogy lassan fölötte Is elmúlt a tavasz, a nyár, éppoly ridegen és napsütés nélkül, akár az idei volt, nyomat hagyva al­kotásaiban is, melyeket alapjában véve, a de­­korativizmus, konkrét felfogás és látásmód jellemez. Tillner tájképfestő. Munkájának jelentős ré­sze Kelet-Szlovókla tájaihoz fűződik. Szereti a fákat, az erdőt, a mezőt és a mogorva he­gyeket; bár ezek nem Is mogorvák csak ő Ebédszünet — olaj látja ilyeneknek — és talán ogy kicsit ilyen­nek láiija az életet is. Ez azonban csak lát szat, mert Ttllnernek alapjában váve egészen más a felfogása az életről. Szápnek és örök­ké valónak tartja. A szépet azonban, mint mondja, keresnünk kell, keresni és nemcsak mindig közvetlen magunk körül. Az idei Tiller kiállításon talán szentünkbe tűnik az a változás, amit Az én városom cí­mű ciklusban is tapasztalhatunk. Egy pilla­natra azt hihetnfik, hogy e képsorozat abszt­rakt, de az csak az első benyomás. Vaiú­­jában a kopár falak, a városi fény és árnyék változatossága, ha meglátásban és felfogás­ban újinak Is tűnnek, mégis a szigorúan meg­batározott, dimenziúkra felosztott kép könnyen érthető, közvetlen és nem túlkonsiruált. Michal Tillner azonban azok közé az alko tők közé tartozik, akik képtelenek egy hely­ben megállni. Ma Is új utakat keros, más és más szemszögből igyekszik elmondani meg­látásait a világról, az igazságról. Amint vall­ja, „most tanul festeni , pedig szerintem ezt a „mesterséget" már egyszer kitanulta, a ré­gi törzs azonban új virágot hozott. Hogy gyü­mölcse milyenné érik, ágai hová fejlődnek, ma még nem könnyű megmondani. Mint ahogy ezt maga a mester sem tudja meghatározni új alkotó periódusáról. Gerstner István Béres Tibor és Bélák Geriioda az anyakönyv­­vezetfi előtt Hír a nagykaposi járásból Örömmel állapítható meg, hogy a nagy­kaposi HNB bizottságát egyre szebb mun­kát végeznek. A polgárt ügyekkel foglal­kozó bizottság munkájának köszönhető például, hogy a közelmúltban megkétsze­reződött a polgári esküvők száma. A mel­lékelt felvételen bemutatunk egyet az utób­bi hetekben megtartott polgári esküvők közül. KERTÉSZ PÁL, Nagykapos „A dudor“ felújítása Milan Sládek népszerű pantomim együt­tese az új évadban Ismét bemutatja „A du­dor“ című pantomtm-kamédtát. Sikeres klagenfurti fellépése után az együttes most háromhetes bécsi vendégszereplésre készül. A bratislavat közönség ezt az elő­adást 1965. november 18-án tekintheti meg a Szlovák Nemzett Színház ktsszínpadán. NAGY 17

Next

/
Thumbnails
Contents