A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)

1965-10-31 / 44. szám

tm tm m u s iskolája 8. Vezeti: Milan Chodás, a bratislavai Autúiskola vezetője A kétütemű robbanómotor A kétütemű motor abban különbözik a négyüteműtől, hogy egész munkafolyama­ta a dugattyú két, egymás után következő lökete, illetve a főtengely egy fordulata alatt megy végbe. A dugattyún lévő speciális öntött csúcs — deflektor — a keverék áramlását sza­bályozza. A gyújtást szolgáló gyertya a hengerfejben van. A hajtómű hasonló a négyütemű motoréhoz, de nincsenek szele­pei. A kétütemű motor működésének vázlata A — szívótorok B — kipufogótorok C — Összekötő csatorna (a hengert köti össze a hengerfeniék térségével). mott keverék áramlanl kezd a henger munkaterébe. A keverék a hengerben a deflektorba ütközik, amely az áramlását a hengerfenék felé irányítja és visszatérése­kor kinyomja maga előtt a még bennma­radt égéstermékeket. A dugattyún lévő deflektor biztosítja a henger tökéletes te­lítődését friss keverékkel és megakadá­lyozza, hogy az egyenesen a kipufogó to­rokba kerüljön és távozzon a szabadba. Amikor a dugattyú felfelé mozog, felső széle előbb az összekötő csatornát, majd a kipufogó csatornát zárja el. Kétütemű motor visszatérő öblítéssel Ennél' a motornál a hengernek két ösz­­szekötő csatornája (A) van, mely egymás­hoz képest 180 fokos szögben és felfelé ferdén torkollik a hengerbe. A csator­nák torkoilásának iránya irányítja a ke­verék két sugarának útját a hengerbe. A kipufogó csatorna (B) ugyancsak fer­dén, a két csatorna között torkollik a hengerbe. A hengernek tehát négy csator­nája van, ezért ezt a típust négye satornás­­vagy az öblítés módja szerint: visszatérő öblítésű motornak hívjuk. A négycsator­nás motor lényegében ugyanúgy dolgozik, mint a háromcsatornás, dugattyúján a de­­flektorral, de a csatornák elhelyezése jobb öblítést és a henger jobb telítődését teszi lehetővé, emellett a kipufogó csatornán elillanó veszteség is kisebb, így a motor teljesítményének növekedése mellett, csök­ken az üzemanyag szükséglete. Mindebből arra következtethetnénk, hogy a kétütemű motornak ugyanolyan henger-űrtartalom mellett kétszer olyan teljesítménye van, mint a négyüteműnek Ez azonban nincs így, mert a kétütemű motor, tekintettel a rövid szívó- ós kipu fogó ütemre, nincs olyan jól ellátva friss keverékkel, mint a négyütemű motor és a kipufogó gázokat sem lehet hengeréből olyan tökéletesen eltávolítani. Ezért a jól megoldott kétütemű motor egy literre eső teljesítménye csak kevéssel múlja felül a négyüteműét. A kétütemű motornak az olajfogyasztása Is nagyobb. Két-háromszo­­rosa a négyüteműének. A kétütemű motor másik hátránya az, hogy alacsony fordu­latszám mellett vagy üresjáratnál a járása szabálytalan és a sebesség gyakoribb át­kapcsolását Igényli. Mégis egész sor előnye van a négyüte­mű motorral szemben: egyszerű konstrukció, s ezzel egyszerűbb a javítás és a karbantartás; kisebb súly és méretek; normális fordulatszámnál egyenletesebb a járása, mert minden fordulatra esik egy munkaütem, s így egy kéthengeres két­ütemű motornak olyan egyenletes a járása, mint egy négyhengeres négyüteműnek; közepes fordulatszám mellett aránylag nagyobb a teljesítménye, mely fokozza a jármű gyorsulását és húzóerejét. A kétütemű motorokat rendszerint mo torkerékpárok vagy kisebb autók meghaj­táséra használják. A legtöbb kétütemű mo­torral ellátott autónak első kerék meghaj­tása van. A kétütemű robbanómotor működése Major Ágoston felvétele A hengert keverék tölti meg. A dugaty­­tyú felfelé mozog, összenyomja a keve­réket (sűrítő löket). A dugattyú felfelé való mozgása egyidejűleg légritka teret Idéz elő a hengerfenék térségében, itt a nyomás atmoszféra alá csökken. Ahogy a dugattyú alsó széle túlhalad az A szívóto­rok alsó szélén, a külső légnyomás hatá­sára a karburátorból friss keverék áram­lik a főtengelyházba, addig, amíg a hen­gerházban lévő keverék nyomása kiegyen­lítődik a külső atmoszférikus nyomással. Közben a dugattyú a felső holtpontba ér, bekövetkezik a gyújtás és az összenyomott keverék a koppresszlós térben elég. Nyo­más keletkezet, mely a dugattyút lefelé nyomja, a felrobbant keverék kiterjed és létrehozza a munkalöketet. Amikor a dugattyú alsó széle túlhalad az A szívó­torok alsó szélén, megszűnik a keverék áramlása a főtengelyházba. A dugattyú további mozgása során összesűrítődik a főtengelyházba beszívott keverék. Az alső holtpont előtt a dugattyú felső széle sza­baddá teszi a B kipufogótorok felső szélét és az égéstermékek eltávoznak j szabadba. Nem sokkal utána a hengerben csökken a gázok nyomása, a dugattyú felső széle túlhalad a C összekötő csatorna felső szé­­lAn és a főtengelyházban lévő, összenyo-8

Next

/
Thumbnails
Contents