A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-10-31 / 44. szám
I. Scscdrov szovjet újságíró nemrőg Dél-Víetnam felszabadított területein járt és megörö kitette a betolakodók ellen kfizdú hazafiak életének néhány mozzanatát. Képönkön: Partizánjárflr a dzsungel mélyén. Vietnami lányok fegyverrel Őrzik falujukat Saigontól alig 40 kilométerre. A harc tovább Washington kíméletlenül tovább fokozza a vietnami háborút, már közel másfélszázezer legkorszerűbb felszerelt katonája harcol Dél-Vietnamban, az einbnrtelen bombázásokat .tovább folynak, a lakosság elleni terror soha nem látott méreteket ölt, az annyira várt katonai győzelem azonban egyre késik. Egyes amerikai politikusok kétségbeesetten bizonygatják, hogy még tovább ki kell szélesíteni a háborút és akor sikerül térdre kényszeríteni a hazafiakat. Walter Llppmann neves amerikai kommentátor azonban megállapítja, hogy lényegében az amerikai kormány is beismerte, hogy nem rendelkezik olyan erővel, amely elegendő lenne a katonai győzelem kicsikarásához. Ez a megállapítás első pillanatra talán hihetetlennnk tűnik, a tények azonban igazolják. Az Egyesült A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesflieténak hetilapja. '■ Megjelenik minden vasárnap. Ffiszerkesztfi Major Ágoston Szerkesztfibizottság: Egri Viktor, GtUy Iván, Oynrcslk József, LOrlncz Gyula, Mács József, Ozsvald Árpád, dr. Szabd Rézsű. Szerkesztőség: Bratislava, Jesenského 9. Pcetaflók C 398, telefon 533-04 Terjeszti a Posta Hfrlapezolgálata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal ás lavélkézbesftdL Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ostredná ezpedlcla tlate. Bratislava, Gottwaldovo nám. 48-VII. Nyomja a PRAVDA nyo.ptdavállalaf, Bratislava, Stúrova 4. Előfizetést díj negyed évre 19.50 KCa, tál évre 39.— Kfis, egész évre 78.— KCs. Kéziratokat nem érzőnk meg és nem küldőnk vissza. K-21*51876 Állomok a világon szétszórt több szúz támaszpontjairól nem meri kivonni egységeit, mert attól tart, hogy a nemzeti felszabadító mozgalmak letörésére bármelyik pillanatban, bárhol szükség lehet rájuk. Ezért kénytelenek behívásokkal katonákat szerezni a Vietnami „húsdarálóba“. Természetesen az amerikai ifjúság tiltakozik ez ellen. Éppen az elmúlt hetekben széleskörű mozgalom bontakozott ki Amerikában a vietnami háború olien. Akadtak fiatalok, akik az ötévi börtönbüntetés és tízezer dollár birságtól sem rettentek vissza és nyilvánosan elégették katonai behívójukat. A hosszú hallgatás után végre megmozdult az amerikai közvélemény. Az utóbbi időben egymásnak adják a kilincset Saigonban a különféle amerikai „szakértők“ különleges szakértők, és „nltraszakértők,“ Természetesen a kormány azért küldi őket oda, hogy valami „csoda tanácsot“ adjanak a győzelemre. Ezek az emberek sok mlndnet összebeszélnek, de azért szavaikból ki lehet hámozni a kegyetlen valóságot. Egyik például elbeszélte, hogy megtekintetta az amerikai szőnyegbombázás után azt a területet, ahol az amerikai hadvezetés a partizánok táborát sejtette. Kiirtott falvak helyét, halottakat ős sebesülteket találtak, a partizánoknak nyoma sem volt. Volt olyan falu ahol csak egyetlen gyerek maradt élve. — Hiába a háború áldozatokat követel — sóhajtott fel az amerikai szakértő. Az ilyesmit egyszerűen népirtásnak hívják. Nemrég ellátogatott Dél-Vletnambn Edward Landsdal nyugalmazott tábornok is, aki tfz évvel ezelőtt mint a CIA embere Ngo Dinh Diem diktátornak egyengette az útat. Amerikába visszatérve n generális kijelentette, hogy „ha bombákat és napalmot szórunk az emberekre, ezzel még nem lehet megnyerni a partizánhábnrút, mert ezeknek az embereknek, rokonsága,, hozzátartozói és az egész helyi lakosság ellenünk fordul.“ A tábornok zseniális recepfolyik! tét ajánl. A kommunistáktól jobb, elfogadhatóbb eszmét kell adni a népnek és akkor az amerikaiakat fogja támogatni. Az elgondolás nem rossz, csak éppon az a baj, bogy honnan venne Washington ilyen eszméket és a tanács kicsit elkésett. Az Egyesült Államok már annyi szenvedést és borzalmat zúdított erre a népre, hogy az amerikaiak elleni gyűlöletet harcra tüzel minden vietnamit. Washingtonban napjainkban igen sokan törik a fejüket azon, hogyan lehetne útját állni a forradalmaknak, a nemzeti felszabadító mozgalmaknak. Még mindig igen sokan úgy képzelik, hogy tegyvarrel, nyers erőszakkal. Azonban egyre többen rádöbbennek a számukra igen kellemetlen valóságra. hogy a forradalmi változásokat a világban sem az Egyesült Államok, sem más nagyhatalom nem tudja megállítani. Vietnamot egyszer talán ennek történelmi bizonyítására fogják tanítani az Egyesült Államokban is. Sz. B. Az amerikaiak egyra gyakrabban alkalmaznak mérges gázt Dél-Vietnamban. Képünkön a gázálarcé* járőr felderíti és kljeiül! a veszélyes terBleteket.
