A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-10-24 / 43. szám
Ismeretlen emberfajták Szinte Uheteti ennek tűnik, hogy míg manapság fa lehet a világon áj, mind ex Ideig Ismeretlen emberfajtákat felfedezni. így nemrégiben Lott a Hernbeck ausztráliai etnográfus Madagaszkár úgyszólván hozzáférhetetlen begyei közéit felfedezte a vacimbAk mindmáig teljesen Ismeretlen törpe törzsét. A vacimbálc bizalmatlanul, sőt egyenesen ellenségesen fogadták látogatójukat. Bizalmukat csak akkor sikerült megnyerőié, mikor meggyógyított egy már-már halálán levő gyereket. Az etnográfusnö több hetet töltött as újonnan felfedezett törzs körében és csak a várható esés időszak alól távozott, amely kilenc hónapra elzárja a vacimbák területére vezető utat. Lotta Hernbeck megállapította, hegy' a vacimbák gyermekei magasabb termetnek szüleiknél, i hogy az ilyen Irányú fejlődés folytatódhat. A vacimbák fegyvere a bambuszból készölt lándzsa, amellyel vaddisznóra vádiéinak az erdőkben. Ezenkívül háziállatokat la tenyésztenek, főként kecskét, amelyet a szomszéd törzs tagjainál dohányért, ruhaanyagért és egyéb áruért cserélnek el. A vacimbák törzséből kereskedéssel csupán néhány férfi foglalkozik, míg a többiek elkerülik a környezd világot. A törzs alaposan ráfizetett a francia gyarmatosítókkal veié Ismeretségre. A franciák tönkreverték ás kiűzték őket termékeny szálláshelyükről, míg csak fc JtVJII. században el nem vonullak Madagaszkár mély erdeibe, ahol idővel megfeledkeztek róluk. A melbourne-i egyetem tudományos expedíciója KÖZÉP-ADSZ THALIA sivatagában további Ismeretlen törzsre lelt. A sivatag először . lakatlannak látszott. A tudósok axonbsn egy alkalommal völgyből felszálló (üstoszlopra lettek figyelmesek. Mikor megközelítették a völgyet, egy forrást találtak ás körülötte a bidinbu türza tagjait. A bidinbuk mindmáig kőkoriunkban álnak. Tápláláknk gyökerekből, madaraikból és gylkokbúl áll. Ruházatot sem e férfiak sem a nők nem Ismernek. A törzs tagjai estéról-estére ösxsxegyfilmek a forrás körűi, arcukat a vízbe mártják ál hosszan Isznak. Vadászatra a bidinbuk botokat, költéseket áe kezdetleges pajzsokat használnak. A magvakat és gyökereket fűből szőtt tarisznyába gyűjtik. A bldinbunak nem kevesebb, mint egy hétre van szüksége ahhoz, hogy egy vadászatra szolgáié botot készítsen. A bot végére kenguru-inakkal hegyes köveit erősít, amelyet egy több mint száz kilométerre fekvő lelőhelyről szerez be. Az expedíció azt Is megállapította, hogy a bidinbnk nyelve semmlnó rokonságban nem áll Ansztrália eredeti lakosainak Ismert nyelvjárásaival. A bidinbnk nem Ismernek törxsfónököt. Valamennyien egyformán kiveszik részüket a munkából ós sosem különböznek össze. BRAZÍLIA őserdőiben Is felfedeztek egy mindmáig Ismeretlen emberfajtát. A Kuluene folyó mentén egy fiatal indiánt találtak, aki nyilvánvalóan eltévedt. A fiatalembertől megtudták, hogy 1B éves ás egy nagy törzs tagja. Mikor megmérték, kitűnt, hogy 2 méter 3 centiméter magas és állítása szerint törzsének, a Kremakorore törzsnek felnőtt tagjai Jóval magasabbak nála. A szakemberek most arra készülnek, hogy felkutassák ezt az eddig imeretien törzset Is. —av— Kiigazodott sorban ... Egy, kettő ... A női lépés semmiben sem marad el a férfiaké mögött ... A. kis hír Jelent meg a napisajtóban: A Nővé Mesto nad Váhom-i Híradástechnikai Technikumban megkezdődött a tanfolyam a hadseregben dolgozni szándékozó lányok számára, akik híradástechnikai oktatáson kívül katonai kiképzést is kapnak. Katonalőnyok? Valljuk csak be, mennyi bizalmatlanság és gyanú rejlik e kérdésben. Melyik lány és miért választ Ilyen foglalkozást? A nagymegyeri Földes Erzsiké, amikor feltesszük a kérdést, előbb elpirul, zavartan teszi át egyik kezéből a másikba a géppisztolyt, és lassú szóval kezdi: — Amikor a tizenkétéves Iskolába eljöttek a hadkiegészítő parancsnokságról a tisztek és távgépírónöl tanfolyamra toboroztak, rászántam magam. Ma nem sajnálom, hogy így tettem ,bár nem könnyű a dolgom. De érdekel ez a szakma, azt hiszem kedvemre való foglalkozást választottam magamnak. És hogy látja a dolgot a bratlslaval Tatjana VISftovcové? — Én még Komáromban döntöttem — mondja. — Ott jártam az árvíz előtt iskolába. Állandó mozgás, a rádiótechnika titkainak megismerése az, ami érdekel engem. Gond akad bőven, ám nem hinné, hogy mindezek ellenére meghíztunk. Ez ellen tennünk kell valamit. A női gondok az egyenruhában is gondok maradnak. Tehát minden tetszik nekik, ám két dologra mégis panaszkodnak a lányok. Az első az éjszakai riadók ügye. — Nem gondolják — kérdezték —, éjszakánként három riadó nem sok egy kicsit? A második „fájdalmunk“ pedig a kimenő ruha. A Kras vállalat, amely a katonai egyenruhákat varrja, megfeledkezett a iányokról, ós Így ők az Iskolában, utcán, sőt szabadságuk Idején Is mindmáig a szolgálati ruhát kénytelenek viselni. Nem csoda, hogy ebben a szokatlan, barna és fekete cslkozású zöld egyenruhában feltűnést keltenek, mindenféle kérdések feltevését váltják ki az embereidből: Mik vagytok, ejtőernyősök, HESZ- tagok vagy önkéntes vöröskeresztes nővérek? A lányok pirulnak, rosszul esnek nekik az efféle megjegyzések. Még sírni is szoktak. Amikor kaszárnya! tartózkodásuk ötödik vagy hatodik napján eljött látogatóba VISftovcová édesanyja, valamennyi lány sírva fakadt, annyira elfogta őket a vágy szüleik után. Ne csodálkozzanak, n női nem érzékenyebb. Azt hiszik tán, hogy az újonckatonák nem ejtenek könnyeket? Csakhogy ezt senki se látja. A lányok nem rejtik el a könnyeiket. De ez már régen történt, a csaknem három hónap úgy elfolyt, mint a viz a Vágón. Vissza kell azonban térnünk 1965. augusz-Utolsó simítások sorakozú előtt 18
