A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-10-10 / 41. szám
Itt az új évad, a nyári holt szezon után színházaink és klállítúcsarnokalnk egymás után nyitják meg kapuikat. Egyszerre mindjárt két helyen Is Picasso neve mutat az új évad szlnvonalemelkedése télé. A Szlovák Nemzeti Galéria Picasso rajzainak egyedül álló gyűjteményét mutatja be, míg a Dosztojevszkij sori klállítöteremben Picasso és a kóréje csoportosult „párizsi Iskola“ alkotóinak művészi plakátjai állanak a figyelem középpontjában. Pablo Picasso 1881-ben született a spanyolországi Malagában. 1900-ban átköltözik Franciaországba, ,második hazájába, ahol rövidesen efcy új művészeti Irány vezető egyénisége lesz. A párizsi Montmartre egyik mfiteremházában gyűjti maga köré azokat az Írókat, zenészeket, festőket, szobrászokat, akik tehetsége megnyilvánulása előtt meghajtják fejűket s mintegy elismerik ót vezérüknek. Picasso kezdeti szakaszában nagy áhítattal csüng híres elődei Cézanne, Van Gogh és Toulouse- Lautrec alkotásain, de Csakhamar ú] utakra tér s lassan kikristályosodnak azok az újifó elvek, amelyek megalapozzák századunk legmaradandóbb Izmusának, a kublzmusnak alapjait. A kublzmus — mely tulajdonképpen egyet jelent Picasso nevével — lényege a formák leegyszerűsítése és a tárgyaknak a legegyszerűbb geometriai alakzatok: a kocka, gúla és gömb formájában való ábrázolása. Ez az irányzat kezdetben csak a csendélet és a téjfestészet tárgykörében mozgott. Picasso mindig újra vágyó fantáziája azonban tovább halad a megkezdett úton. Megfesti az Avlgnonl kisasszonyok című aktkompozlclóját, s ezzel megszületik az első kép, ahol a geometriai szerkesztés az emberi test ábrázolásában Is érvényre Jutott. Ettől kezdve —■ egészen napjainkig — a kubista problematika kikísérletezései váltak Picasso életcéljává. Picasso sokoldalúságának tanújele a mostani két — különböző kifejező eszközöket Igénylő stílus-kategóriába tartozó kiállítás is. A művészi plakát rendeltetése lényegesen elfér a hlrdetőoszlopok közhasználatú és rövldéletfl plakátjaitól, annak ellenére^ hogy az utcai plakátoknak Is megvan a művészi esztétikája, amit manapság különösen a lengyel plakátok bizonyítanak. A művészi plakátoknak mégis más a rendeltetésük. Tekintettel arra, hogy a művészi plakát nem mindennapi események utcai közlésére szolgál, hanem egyes tárlatok vagy más művészeti rendezvények szükebbkörű híradására, élettartama Is más Időegységgel mérendő. Kevés, számozott példányban készül, a művész sajátkezű aláírásával van ellátva, s mint Ilyen a gyűjtők körében nagy értéket képvisel. E plakátok fő alkotó eleme a betű, mely szerves egységben a képpel hivatott kifejezni a rendezvény eszmei tartalmát. Ez az egység különösen Picasso azon plakátjainak fő Jellemzője, melyek az évente ismétlődő vallaurlsl fazekas vásárokat propagálták. A kiállítás gerincét éppen ezek a plakátok alkotják fényesen bizonyítva alkotójuk választékosságát, leleményességét, mellyel egy megadott, Ismétlődő témára a variációk hosszú sorát komponálja. A Galéria termeiben a grafikus Picasso művészetét Ismerhetjük meg. Mintegy hat évtized alkotásaiból láthatunk Itt tömör válogatást. Picasso kezdeti műveitől egészen napjainkig, hogy újra dokumentálják alkotójuk kiapadhatatlan művészi érzékét, a grafika lehetőségeinek merész és változatos kihasználását, valamint az élet apró, mindennapi Jelenségeinek művészi megörökítését. E tárlat rendkívüli értéke az, hogy — mivel a nagyrészt magántulajdonban lévő anyag, még nem szerepelt Ilyen szerves egységben a nyilvánosság előtt — Így a mostani kiállítás a grafikus Plcassot szinte teljességében mutatja be.. A két kiállítás megtekintése után bizonyára sokakban felébred a vágy, a teljes plcassol életmű megismerésére, melynek súlypontját és legtágabb terét festményei képezik. Reméljük, hogy ezután a ragyogó kezdet után következik a folytatás. VARGA JÓZSEF Banderillák (linóleum-metszet 1959) Alvó és ülő nő (litográfia 1947) Poloma bábával (litográfia 1992) Ifjfiaág (litográfia 1800)
