A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-10-10 / 41. szám
SZABÓ LŐRINC , Őszi fák Láttalak, lomb, mikor születtél, ftatalont Mint kívül a gesztenyefák, ép oly magas az ablakom: az ablakot a kék tavaszban zöld uffongásod lengte be s még ráncos volt minden kis leveled, mint az ufszülöttek keze. Ráncos vagy most Is, gesztenyelomb, ráncos megint, mint bőr vagy öreg papír zörögsz, ha a szél megráz odakint, de ha fele kincsed lent röpül is a földön Ide-oda, még beragyogsz az ablakomon, gesztenyefáim aranya. Beragyogsz: ha ktsüt a nap, ezer meg ezer kis kezed egyenktnt markolja a fát és fölgyúftla a végső perceket: gyönyörű vagyl S akármilyen reménytelen, K ez a tékozló szépség, ez a dac tetszik nekem. Örökké kellene élni, de ha nem lehet, küzdi bátran és búcsúzz vígan: így veszni szebb; küzdI és örüli, s hogy buksz, nyugodt büszkén bele, .— arany voltál, szemét leszel, szépség szemete. Küzdi s tékozolll Arany levél, halál lepkéje, gyűlj kt, szálljl Most ég el a nyár, és nem Is szomorú ez a szép halál. Küzdi s tékozoljl Ne bánd, milyen sírt ígér a szél s az út sara: ragyogj, Oszt lombl — Bárcsak én Is így pusztulnék el valaha. Az üzemben vagy a lakóhelyen? Egy bét hét napból, azaz 188 érébél éli. A törvényszabta munkáidé nálunk hall 48 éra. A munkábamenatre éx onnan vtsxxa számolhatunk átlagosan napi 2 érát, ex agy munkahéten 12 érát tesx ki. Marad tehát kérfllbelfll heti 110 éra, amit egy alkalmaxott a lakóhelyén tölt. Ax ember életét axonban nemcsak a munka ét ax alvás töltl/kl. A ketté kBxOtt marad még épp elég szabad idé, aminek a basxnosftása ax egyén magánügye. A szabad ldével la tudni kell azonban gazdálkodni; (elosztani a család, az Onmfivalés (tanulás), szórakozás, sport — valamint as aktív pihenés kttzétt. A szabad ldé célszerű, a társadalom szempontjából Is hasznos kihasználásában ttfbb társadalmi szervezet nyfi|t segltékezet. A (elszabadulásunk utáni elsé években, de léleg a reakció (OlOtt aratott (ebruárl győzelem után, a társadalmi szervezetek tevékenységét üzemi alapon szerveztük. Akkor erre megvoltak a komoly okaink. Kétségtelen, hogy a pártszervezetek és a szakszervezeti csoportok, de lényegében az KJűságl szervezetek tevékenységének lt sélypontja az üzem, a munkahely kell, hogy legyen. De ugyanakkor miért kell a munkahelyen lenniük a sport- és testnevelést, a szovjetbarátsági, va lamlnt a társadalmi, és kulturális szervezeteknek, ha nincs lehetőség a fejlődésükre? Gyakran hallottam a mnnkások elmére intézett szemrehányást, hogy az üzemi szakszervezeti bizottság üzemi klubot rendezett be a számukra, de ezt az alkalmazottak közül vajmi kevesen látogatják, és hogy a klub keretén belül működé különbőzé érdekkörökben is többségükben olyanok tevékenykednek, akiknek legtöbbször semmi közük sincs az üzemhez. Hisz közismert tény, hogy a zenekarok esetében az üzemi klub lényegében csak (edénévként szerepel, a zenekarba való (elvételnél ugyanis az a döntö, ki hogyan Játszik a klarinéton, vagy a szárnykürtön, és teljesen mellékes, hogy az Illaté az üzemben dolgozlk-e vagy sem. Ismert tény az Is, hogy ha az üzemi sportklub erősítésre szorul, keres egy Jé (utballlstát vagy Jégkorongozút, akinek rendszerint semmi köze tincs az üzemhez. Dehát lehetséges az a gyakorlatban, hogy azok az alkalmazottak, akik az üzemtől távol laknak, az üzemben maradjanak munkaidő után szórakozni, vagy pedig este visszatérjenek oda? „Ezt télem nem követelheti senki.“ Ilyen és ehhez hasonló válaszokat kaptam a szemrehányásokra, amelyeknek valóban semmi értelmük sem volt, mivel nem vették (igyelembe a való életet, a gyakorlattól. Ellenvetésként (elemllthetnék, hogy egyes társadalmi szervezetek, mindezek ellenére Is, eredményes munkát végeztek. Senki sem ellenőrizte azonban, hogy mennyiben ment ez a munkaidő rovására. Ha |él emlékszem, egyedül a plzenlek próbálták meg ezt (elmérni — és alaposan leégtek. A lenti kérdéseken töprengve Jutottak őszembe azok a tapasztalatok, amelyeket annak Idején a munkás szervezetek központjaiban gyűjtöttünk — Ilyenek voltak a munkásklubok, Illetve a népbázak, vagy egyes vendéglők. Ezek voltak az akkori munkéstxervexetek központtal, itt tartották gyűléseiket, Itt Játszottak a műkedvelők színdarabokat, a tornászok Itt gyakoroltak, lljútágl önképző és egyéb körök működtek, a gyermekeknek bábszínházuk volt, de ugyanitt rendezték a mulatságokat is, amelyeken a házastársak együtt vehettek részt, mert ezek a helyiségek nem voltak messze a lakásuktól. A szervezeti és társasélet a falvakon Is szépen fejlődött, műkedvelők színdarabokat Játszottak, a fiatalok tornaegyletekben sportoltak, bálokat, különféle táncmulatságokat rendeztek. Nálunk — főként Csehörszágban — az Jellemzi á falvakat, hogy az ott lakék nagy részének nem tok köze van a mezőgazdasághoz, mert közeli, vagy távolabbi városba Jár dolgozni. Elképzelhetetlen azonban, hogy ugyanaz nap még visszatérjen e városba, csak azért, hogy munkahelyén részt vegyen valamilyen gyűlésen, a testnevelő, vagy a kulturális munkában. fis még egy tapasztalat, amit nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Nem lenne helyes, ha a család minden egyes tagja a többiektől külön töltené el szabad Idejét. Ebben az esetben ugyanis a család csak vacsorázni és aludni Járna haza. Mindez és még sok más arra ösztönös, bogy a tásadalml szervezetek munkáját az etetek többségében a lakóhelyek szerint szervezzük meg, Agy, ahogy az hagyományainknak és lehetőségeinknek a legjobban megfelel. Ez kiküszöböli az egészségtelen formális megoldásokat, a fölölsleges gyülésesésekét, elősegíti a szabad Idő lényegesen Jobb kihasználását, felélénkíti a kulturális és társadalmi tevékenységet. S ezt már érdemes megfontolni. V. D. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultűregyesfiletének hetilapja. Megjelenik minden vasárnep. Főszerkesztő Major Ágoston Sxarkesstőbtxettság: Egri Viktor, Góly Ivón, Cyareslk József, Lórin ez Gyula. Mása József, 0savaid Árpád, dr. Szabó kazsó. Szerkesztőség: Bratislava, Jaseaskákp 9. Postailók C-39B, telefon »33-04 Terjeszti a Pasta Hfrlapszolgálata, eiótlsstéaekat alfogad minden postahivatal ás lavétkózbosltó. szóló előfizetéseket elintéz: PN8 ezpedlcia tlaöe, Bratislava, Gott, nőm. 48/Vrt. Külföldre a - Üstredná waldovo nő Nyomja a PRAVDA nyomdaválUlat, Bratislava, Btűrova 4. Előfizetési dlf Begyed Óvva 18.50 Ró., fél évre »9.— Kös, egóea évre 7»-— Kőé. Kéziratokat aem órátok mag óa nem küldtük viasza. K-13‘5l62fl E. Pavlaőka felvétele
