A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-10-03 / 40. szám
Cselényi László: Ä költészet népszerűsége, az érzésem, hogy Cselényi és Tőzsér kölhaidani buzdító, lelkesítő, tö- tői fejlődésének megrekedésében, sőt viszmegeket mozgósító szerepe szaesésében ez igen nagy szerepet játszott századunkban mintha háttérbe s Sat!zik még ma‘s; . . , S íme — most tudomásul vesszük, veszorult v°lna. Ha az embere Petjük az eredményt;!): Az Erők határoszabad Idejüket olvasásra szán- zottan mínuszt jelent a Keselylábú csikőják, akkor is inkább a prózai korommal szemben. Hogy mire lehet ezt alkotásokat választják, hiszen a megálíapítást alapozni? Elsősorban ezekben jobban fel lehet is- szembetűnő az érzelmi-gondolati-tartalmi merni hétköznapjaink sokrétű- skála elszegényedése, a „hogyan tovább?“ ségét, bonyolultságát. Tévedés diszharmóniává süllyedő tendenciája, ne essék! Nem a puszta, kéz- Az Erők verseinek motivációja, ihletbázelfogható valóság egyszerű zisa ugyanis többé-kevésbé három motfadagolását követelik s kívánják épü!: !. az aiomkor kiváltotta Jéa gyors élettempótól felzakla- g“' ke^redfL és nyüzsgése, vala tott idegeink, hanem az epikus mjnt a földönfutók kérdésef 3. a szerelem eseménybőség, az állandó tör- állhatatlansága és felületessége. A -három ténés több síkú hömpölygésé- motívumot egybefonja, magába olvasztja nek visszatükröztetését, adek- Einstein c. költeménye, amelyben a költő vát művészi megfogalmazását, a realitás elméletét igyekezett az élet Ez okozta, hogy a prózai műfa- törvényszerűségeire önkényesen ráerőszajok közül is az átalakított s kolaL , ■ „ „ • -sí*“ , i„tt Mar magában az a tény is, hogy Cselé„modernizált regeay lett az nyj költészetében a fentebb idézett első uralkodó műfaj, a 8 - motívum kevés versének ihletalapja, rész-16 A" költészet1 azonban nem ad- ben bizonyíték jelenlegi válságára, hiszen ta fel salát területeit s R.m- eddigl költészete éppen ebben érte el ta fel sajat termeteit s Rím csúcsfokát ,Nap.ének). a címadó Erők, a rnrkózik és küzd a kor adta f“TMa hamuszínü galambokról stb. Ä hogy*8 a ^ lírikus - ország ‘„épeinek keveredése nyüzsköltők szívesen nyúlnak olyan gese’ a ffalu, £ a parasztsors alakulasa ábrázolási eszközökhöz, ame- f'r,, h JV h 1° ‘ • (BaIad? lyek eladdig elsősorban az a fö‘dro1' Ballada f bodrogközi szélről, epikára voltak jellemzők. Ezt Gomor nepe stb ) így nem véletlen az bizonyítják Cselényi László ed- ?em> hogJ a f°ld szo taUönbtao szövegűig megjelent verskötetei is, környezetben „33-szor fordul elő kötete amelyek eseménydús epikai te- 'a,„a ’’a1.3®. P®dig 27-szer. Ez az egylítettségről tanúskodnak. A Ke- feru szóstatisztika akkor nyer ertelmet selylábú csikókuron, a fiatal költő énjé- ha összehasonlítjuk más szavak előfordu nek eposzi lendületű kitárulkozását jelen- lasi arányával. élet 8) madar (5), naj tette. Még a nyolcak antológiáját érté- >'^onne (J). ifjúság (5), ut (8) stb. kelve Fábry Zoltán a következőket álla- Az egzakt vizsgálat arra is fényt derít pította meg róla: ,,E kötet költői közül itt, hogy költészetében nem az első két mo nála érezzük a legjobban és jólesőn — tívum a központi, hanem éppen a harma hisz ezt vártuk! — az ifjúságot: a fiatal- dik. A szerelem és a szeret szó különbözt ság sodró lendületét, nőtakedvét, nyugta- származékaival együtt ugyanis nagyobi lan helykeresését, próbálkozásait.“ frekvenciájú: 41-szer szerepel. Tehát ver Valóban ezt vártuk, ezt hiányoltuk, s seinek túlnyomó része szerelmi tárgyú é: ezt is kaptuk. Akkor is, de még később beállítottságú. Azonban a szerelem filo is újdonságnak és líránk felfrissülésének zófiai és élettani értelmezésében meglehe számított, s ha első önálló kötetét kezünk- tősen egysíkú, nem elég árnyalt. A Szeret be vesszük, sok szépet és lenyűgözőt ta- kezükben pl. a szerelmet és a szeretke tálunk benne most is. A 38. költeményt zést azzal az egyszerű megoldással intéz egy Juhász Fereilc-1 méretű versciklus zár- el, hogy a szeretkezőknek .. . „csak egy i ta —- a Napének. céljuk: terhük átlökní a jövőnek.“ Ez £ A Keselylábú csikókorom kiadása óta vulgáris szerelmi felfogás végigvonul a2 eltelt négy év és Cselényi — ezúttal Erők egész köteten, de szerencsére — saját ér c. kötetével — újra jelentkezett. Az első zelmi világának megszólaltatására néhol meglepetést és gondokodásra késztető ér- (Piros madár) erre mégis rácáfol, zést a mennyiségi csökkenés szolgáltatja. Cselényi első kötetét mérlegelve s ér A kötet csupán 24 verset tartalmaz, s ha tékelve, Turczel Lajos a következő figye az adott számot elosztjuk néggyel, pon- lemreméltó sorokat írta költészetéről: „f tosan hatot kapunk! Tehát minden évre legjellemzőbb vonás a nagyfokú képtelí hat vers esik, ha nem számítjuk azokat, tettség, képtobzódás, a merész s szokatlar amelyek esetleg kimaradtak a kötetből. képzettársítás. Cselényi képei a szürreális Ez lenne a kisebbik baj, hiszen a világ- táktól elsajátított gondolatritmusos asszo irodalom nem egy olyan költőt tart szá- ciációk formájában zsúfoltan, egymásre mon, aki egy vagy két kötettel vívta ki a torlódva ömlenek, hullámzanak“. Igen ám halhatatlanságot. Cselényi esetében azon- csakhogy az Erők ilyen szempontból visz ban kétséget kizáróan stagnálásról van szaesés és visszafejlődés. ■ Néhány versé szó, Srnit az Erők színvonala, a művészi ben szóképek nélkül fejezi ki hosszan értékeinek vizsgálata is igazol. Mielőtt gondolatait, ami a mondanivaló költői ki elememéin verseit, le kell szögeznem: a nyilatkoztatásának, expresszivitásának ro költő — Tőzsérrel s más fiatalabb köl- vására megy. Ezért válik „költőietlenné" tökkel együtt — így is az új nemzedék Einsten c. programadó verse is. Ezzel koélvonalbeli tagjainak egyik legtehetsége- rántsem azt állítom, hogy költészetének sebbike. A szomorú itt csupán az, hogy ilynemű értékei nincsenek. E kétsoros idéa csehszlovákiai magyar irodalomban még zet is elegendő a metonímia és a hasonlínem alakultak ki olyan egységes kritériu- tás használatának ecsetelésére: „Osztrava mok, amelyek alapján legalább hozzáve- Kassa Prága Moszt megindultak a földek tolegesen fel lehetne mérni egy-egy mű / s mint megbolygatott hangyaboly futkos igazi művészi értékeit. Márpedig ez sem- nyüzsög az ország“. (Gömör népe). A2 miképpen sem használ irodalmunknak, s az Erők, mégis Inkább zenei hatású ritmika elemekre épül, amelyek közül a legnagyobb szerepe az ismétlésnek és halmozásnak jut. Ezeknek az alakzatoknak nagyfokú s egyoldalú túlburjánzása okozza minden bizonnyal — a már említett — gondolati-érzelml-tartalmi skála elszegényedése mellett vagy éppen ennek eredményeképpen az egyhangúságot, monoton önismétlést. Ez még viszaütéseket s újramondásokat is eredményez más-más költeményben. A Dombokban pl. „zúgnak a fehér hegyi orgonák“, és a Hold románcában ismét olvashatjuk ugyanazt: „zúg az orgona“. Az ismétlés sokszor a gondolatritmust szolgálja: Kalitka, Aranyföld, stb. A Piros virágban szintén jóhatású zenei elemmé válik, A vonat este Prága felé indul c. versciklus VII. versében pedig a költő a „fehér“ jelző 9-szeri használatával az ártatlanságot akarja kihangsúlyozni. Ez így és itt rendjén is lenne, ha e zeneiségre való törekvés a tartalmi gazdagság megfelelő és több formai elemmel váltakozó kinyilatkoztatási formáját jelentené, csakhogy nehéz szabadulni attól az érzéstől, hogy mindez legtöbbször a költői ihleterő válság-fázisának természetes velejárója, mintsem igazi formai kellék. A szóhalmozásra talált példák is ezt látszanak igazolni. A Dombokban egy helyütt így indít a költő: „Dombok hegyek rétek vizek erdők mezők völgyek folyók ...“ A Ki látta őket 3. versszakában mintha majdnem ugyanez ismétlődne: „Erdő mező bokor liget rét rengeteg ...“ Felsorolhatnék még példákat, de úgy vélem — ez is elég. Cselényit eddig úgy kezeltük, mint a csehszlovákiai magyar irodalomban az útkeresés, az újatakarás és mondás egyik leg tehetségesebb költőjét. Kísérletező ambíciói s törekvései az Erőkben is megnyit-, vánulnak, de nem tanúskodnak olyan egészséges és tartalmas alapról, előremutató és fejlődőképes tendenciáról, mint amilyent joggal elvárhatnánk. Költészetének évek óta tartó megalapozatlan elutasítása az egyik részről, kritikátlan elfogadása a másikról :•— válságba juttatta a költőt, s még a mai napig nem tudjuk, hol a helye a csehszlovákiai magyar irodalomban. A mostoha bánásmód helyett ideje lenne már rendet teremteni saját portánkon, s megállapítani egzaktabb és tudományosabb módszerekkel, hogy mi is az igazi érték költőink és íróink műveiben. Akkor és csakis akkor érhetjük el azt, hogy fiataljaink fejlődése nem reked meg. Cselényi esete intő példa. Okuljunk rajta! ZSILKA TIBUK T ÖT H ISTVÁN Románia Azt kutatom Most azt kutatom egyre jobban, amihez őszinte vagyok, aminek kerek önmagambái pótolhatatlant adhatok; aminek léte úgy mutat jel, mint a fűéi a harmatot; ami úgy ragyogtat fel engem, hogy önmaga is felragyog. Erős lábbal és tiszta fejjel érkezem egyre közelébb egy tájhoz, mely maga a táj csak, de önmagánál nem egyéb: hol föld a föld, ember az ember; hol fű a fű, és fák a fák, Kicsoda tudna többet adni, mint maga helyett — önmagát?!
