A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-08-29 / 35. szám
A hlllerOdl Frederiksborg kastély telje» látképe A Frederlksborg kastély udvara 21 SE IS SS SE 21 ki hsin/ liraSSE2l£*2IÍll2lll Dániában elképzelhetetlen, hogy — a pékségektől eltekintve — valami kenyérfélét megvajazatlanul, hideg hús vagy hal, sonka vagy csirke nélkül áruljanak. A Tivoli legizgalmasabb látnivalója a játékautomaták sokasága. Annyiféle változatban csábítják a szerencse-játékosokat, hogy elképedtem. Közismert, egyszerű automaták mellett láttam olyanokat, amelyek a legkörmönfontabb módon működtek, és csak sajátos technikai trükkök elsajátítása után, vagy Inkább véletlenül juttatták kétesértékű nyereménytárgyakhoz a szerencsés próbálkozókat. Az egyik rulett-automatánál egy éltesebb, szUrkckosztümös asszony próbálta ki szerencséjét. Gyors egymásutánban vagy tíz darab huszonöt örejét vesztette el. Lehet, hogy ennyit szánt a játékra, de talán inkább csodálkozó szemünk hajtotta tovább, hogy egy másik bódéban, vizslató szemektől nem háborgatva újból kísérletet tegyen. Az enyhe nyári alkonyatban, a friss fényekben és színekben, amelyek délles Jelleget adtak a parknak, szomorú látvány volt ez a rulettező öregasszony, akiről egy céltalan, üres élet minden kopottsága és keserűsége lerlt és talán legsúlyosabb terhe: a magány, a szívszorongató magány, amelyet semmiféle játékszenvedély nem tud jóra fordítani. Az automaták körül ténfergő gyerekek sem nyújtottak megnyugtató látványt. Nem a kalandvágyuk, Játékkeresésük hangolt le, hiszen ez a ml gyermekeinknél ugyanúgy fellelhető, hanem a fásultság, az ajkbiggyesztő, kesernyés unottság, amely öreggé tette a vékonycsontú, sovány szőke fiúkat. Szívesebben láttam volna őket. valahol egy füves mezőn labdát rúgni vagy valami egészséges sportot űzni. A Frederiksborg kastély Az út Hlllerőd felé — első felében —, az Öre-Sund partja mellett kanyarog. Dánia Riviérájának nevezik ezt a nyaralókkal, kényelmes kis szállodákkal és üdülőházakkal telerakott partvidéket. Egy pillanatra felbukkan a tenger páráiban Tycho Brahe szigete — a nagy dán tudós és humanista csillagvizsgálóját köd takarja — és emlékezetemben felrévül a prágai Tyn-templomban eltemetett tudós prémtaláros alakja, ahogy Max Brod híres regényében: Tycho Braches Weg zu Gott •«-. Tycho Brache útja az Istenhez — oly vonzóan és mesterien ecseteli s újra átélem, miként veszett ösZ- sze Keresztély királlyal, és száműzetése után hogyan lelt menedéket Habsburg Rut dolf prágai udvarában, a Hradzslnban. — Hillerődben beszélnek a legszebben dánul, akár Oxfordban angolul — ébreszt fel merengésemből kísérőnk szava. — Én is azzal élek. . ‘ ' Hamarjában nem tudnám rávágni, miféle nyelvjárást: részesítenék otthon előnyben: a csallóközlt-e,- a nógrádi vagy Rozsnyó vidéki palócot, nem beszélve a szögedl vagy debreceni, a székelyföldi tájszolásról: mindnek van bőven Irodalma, nemes művelője és mindegyiknek a magáé a legszebb, a leg- Izesebb és mind abban a hitben használja és védi, hogy a legmagyarabb. Egyébként — ha a boltok és útjelzések feliratait meg Is értettem — képtelen voltam felfedezni a hillerődí klasszikus dán yelv szépségeit. Hlllerőd tlsnrta és takaros, de valójában jellegtelen kisváros, és nem érdemelné meg, hogy Ilyen napsugaras nyári Időben ezrek keressék fel, ha északi sarkában nem állna Dánia egyik legnevezetesebb építészeti remeke, a Frederiksborg Slot. A királyi várkastély páratlan szépsége és monumentalitása csak akkor tűnik fel, ha áthaladunk a külső kőhldon, a várkapun és belső udvarába lépünk. A palota sárgésfehér homokkővel csíkozott vöröstéglás fala, zöldpatinás tetőzete, sok tornya és cirádája pompás harmóniába olvad, és látványossá teszi a hillerődl tó Ms szigetein emelkedő, formájukban a sziklás földdarabokhoz alkalmazkodó épületeket. A Frederiksborgot — ahogy a neve Is elárulja — II. Frigyes dán király 1560-ban kezdte építtetni, de fia, a fényt kedvelő, s mérnöki tudományokhoz értő IV. Keresztély, egyik szárnya kivételével lebontatta és holland mesterekkel, a Stennwlckel testvéreikkel barokkos elemekkel kevert holland reneszánsz stílusban újjáépítette. A várkastély nagy udvarában álló Neptunkút mása az eredetinek, amelyet még a XVII. században a svédek hadizsákmányként elvittek Stockholmba, ahol most a drottingholmi királyi kastély kertjét díszíti. Százegynéhány évvel ezelőtt, 1859-ben temploma kivételével leégett a kastély, a századforduló Idején azonban egy nagy dán tőkés alapítványa lehetővé tette, hogy eredeti formájában felépítsék, és ma Dánia legértékesebb történelmi emlékeit, őrzi. Van még egy nevezetessége a Frederiksborg Slotnak, de ez már a várkastélyon kívül fekszik. A francia műveltségű, s a francia királyi udvart majmoló IV. Keresztély nemcsak a szép kastélyok építője és szerelmese volt, hanem hódolója a szép nemnek Is. A tó egyik nyúlványában, alig ötszáz lépésre a várkastélytól, hölgyeinek egy stílusos, de szerény külsejű házat építtetett. A Bourbonok Jóval bőkezűbben jutalmazták meg metresszelket, élveteg életük megédesltőit, viszont jóval kevesebb hercegi és grófi rangra emelt fattyúval ajándékozták meg szeretett adófizetőiket, mint a bővérű dán uralkodó, akiről az udvari krónika és a dán történelem szavahihetően, okmányokkal igazolhatóan megállapítja, hogy harmincnyolc fattyú-utódot hagyott országára. . Vége A kastély egyik brontkapuja
