A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-08-22 / 34. szám
0tSlÁfWtjíU*l’ az 1000 MB-ig Az első Mladá Baleslav-i autó a Voitureta fázisa és a kész autó még 15—20 kilométeres futópróbát tart a kerekek alatt helyben forgó hengeren, ami az országutak körülményeit teremti meg. Megállók egy csontszürke kocsi előtt, amelynek elbűvölt vadonatúj ragyogása. — Mondja kedves 1000 MB, mikor is kezdték gyártani? Barátságosan néz rám reflektorszemeivel és szívesen válaszol. — Születési évem után érdeklődik? 1964. Alig egyéves múltam, de nővéreimet, Octáviát és Feliciát, már teljesen kiszorítottam a gyártásból. — Naponta hány példányban hagyja el a gyárat? — Kétszáznegyvenben. Megírhatja, hogy ötféle toalettem van: Ez a csontszürke, aztán egérszürke, paprikapiros, tompakék és krém színű. Egyik szebb, mint a másik. Úgy tervezik, hogy a jövő évben harminc százalékkal többet gyártanak belőlem, hiszen a gyár új üzemrészlegét, ahol pillanatnyilag is vagyunk, legkésőbb az év végéig befejezik. A torkomat köszörültem, kényes kérdést készültem feltenni. — A fáma és az ironikus vicc szerint nem mindig teszi gazdáját tökéletesen boldoggá. Nevét — 1000 MB — így magyarázzák: „1000 maié bolesti“ — azaz: ezer apró bosszúság. Mit tud erre felelni? Kissé mintha elkomorodott volna, de lehet, hogy csak a tetőablakon át beragyogó nap elé szállt felhő. — Alapjában kitünően vagyok megkonstruálva, de minden új típusnak vannak bizonyos gyermekbetegségei, ez teljes egészében vonatkozik a külföldi gyártmányokra is. Nyugodtan állíthatom, hogy most, egyéves koromra, ezeken a gyermekbetegségeken A legutúbbi gyártmány a világpiacon mindenben versenyképes túlestem. Tökéletesítésemmel, korszerűsítésemmel sohasem állnak meg. Hol a motorom teljesítményét emelik, hol külsőmön hajtanak végre apróbb kozmetikai műveleteket. Szó van arról is, hogy néhány új színárnyalatú ruhát is kapok. A tervezők nem tétlenkednek. Megköszöntem a megnyugtató és kimerítő feleletet. Még csak egyet szerettem volna tudni. — Octávia, Felicia... Ki adja önöknek ezeket a szép neveket? — Prágában a Motokov mindig nyílt pályázatot hirdet. Az elnevezés nem lehet ötletszerű, csupán szép hangzása miatt elfogadott, kell hogy találó is legyen, kifejezzen valamit a kocsi tulajdonságaiból stb. Például Octávia nővéremet azért nevezték el éppen így, mert nyolc olyan konstrukciós előnnyel született, ami az előző típusoknál hiányzott. S ha már a latin neveknél kötöttek ki, a következő típus a Felicia nevet kapta, hiszen ennek a sportkocsinak nagyszerű teljesítőképességében, levehető tetőzetében minden sportkedvelőnek valóban öröme, boldogsága telik. Jómagam pedig 1000 köbös motorom és szülőhelyem kezdőbetűi után kaptam elnevezést. A beszélgetést be kellett fejezni, mert egy csinos, vörösszőke kislány jött puha törlőruhával, hogy az amúgy Is ragyogó kocsiról még a láthatatlan porszemeket is letörölje. Az 1000 MB azonban még utánam szólt: — Kérem azt is írja meg, hogy állandó munkaerőhiánnyal küzdünk. Pedig minél nagyobb példányszámban hagyom el a gyárat, a megfelelő arányban annál több példányban jutok itthoni gazdák kezére is. Búcsúzóban megkérdeztem a fiatal munkáslányt, szeret-e itt dolgozni. — Ö, igen — bólintott. — A fizetésem sem a legrosszabb, meg aztán... — Meg aztán? — A fényesítésnél még álmodozni is lehet. — Miről szokott álmodozni? — Hogy egyszer majd a saját kocsimat fogom fényesíteni, törölgetni. Erről nagyon sokan álmodoznak. Közben a kocsi tovagördül a futószalagon és jön egy másik. Utánanézek a csontszürke szépségnek. Valahol már gondolnak rá, valahol már várják, s akár a hazai, akár távoli országok útjain rója majd sebesen és ruganyosán a kilométereket, egyaránt autóiparunk jó hírnevét fogja öregbíteni. ORDÓDY KATALIN Az autógyár mintaszerű új részlege Vonulnak a karosszériák a felső futószalagon
