A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)

1965-08-22 / 34. szám

Dr. Havas Imre A Szlovák Tanítók Énekkara negyvennégy éves múltra tekint­het vissza. Működését már államdíjjal is jutalmazták és több­ször kitüntették. Hazánknak csaknem minden városában hangversenyezett már és sikeresen szerepelt a Szovjetunió­ban, Angliában, Ausztriában, Görög-, Lengyel- és Magyarországon, meg Bulgáriában is. Világsikert aratott doc. dr. Juraj Haluzicky vezénylete és prof. Ján Strelec vezetése alatt. Első ízben az 1961-ben megtartott debreceni nemzetközi Bartók Béla dalnokversenyen ara­tott sikert. A negyedik díjat’ szerezte meg. Először az elmúlt évben vett nászt a llangolleni versenyen és akkor a harmadik hellyel jött haza. Ez évben ismét ez az énekkar képviselte Szlovákiát' és a világ tizenhat legjobb férfi énekkarával kiérte össze tudását. Nem csalód­tunk benne, a második díjat szerezte meg. Pedig igen komoly el­lenfelei voltak, a szófiai Kaval, azután három amerikai énekkar, melyek egyike már kétszer került ki győztesként a llangolleni dal­nokversenyből. A verseny győztese a bulgár Kaval énekkar lett. A pilzeni ,,Ceská písen‘‘ a hatodik helyen végzett. A Szlovák Tanítók Énekkarának hetvenkét tagja van. Műsorukban szerepel a szlovák és cseh zeneszerzők művein kívül Bartók és Kodály több müve is. Szükségesnek tartom, hogy a llangolleni dalverseny megszervezé­séről is beszéljek. A verseny minden évben egy hatalmas sátorban zajlik le, melyben a modern technika minden szükséges vívmánya megtalálható. A sátor befogadóképessége tízezer fő és /még többen nézik végig a versenyt a sátor körül felállított televíziós készülékek képernyőiről. A BBC csaknem egész héten közvetíti a verseny műso­rát (VII. 5. —11.) Tavaly végignézte a versenyt Margaréta hercegnő, a fesztivál díszelnőke pedig maga a miniszterelnök volt. A tisztelet­beli alelnökök évente minden benevezett ország nagykövetei. Az ez évi fesztiválra körülbelül 200 000 ember érkezett a világ min­den részéből. Márcsak azért is figyelemreméltó ez a nagy szám, mivel Llangollen kis városka, alig 3000 lakosa van. Mégsem okozott gondot a száznyolcvan együttes elszállásolása. Pedig ez körülbelül 8000 személyt jelent. A vendégek a szállodákban kaptak helyet, de a város polgárainak segítsége nélkül, bizony sokan te£fil nélkül maradnak volna. Llangollenben és a környékén csak­nem minden család vendégül látott néhány versenyzőt. A dalver­seny szervezését a fesztivál rendezősége és több albizottsága irá­nyítja, melynek szívesen és díjgnentesen segít a városka és a kör­nyék minden polgája. Minden résztvevő útján Londonból Llangollen­­be (ez körülbelül 190 kilométeres távolság), továbbá az étkezésüket A walesi bárdok földjén... és elszállásolásukat is három napon keresztül a rendezőség fizette. M|ág így is marad annyi a befolyt összegből, hogy évről-évre szépít­hessék városukat és közvetlen környékét. Az elszállásoláson kívül még a versenyzők közös déli étkezését is meg kellett szervezniük. Ez szintén sátorokban zajlott le. (Reggelit és vacsorát mindenki a szállásadójánál kapott.) Egyszóval minden a lehető legnagyobb rendben menj. A llangolleni dalnokverseny már nagyon régi hagyomány. Réges­­régen is itt találkoztak minden évben Wales legjobb népi énekesei, hogy összemérjék tudásukat. Ezért aztán bányász és munkás, hiva­talnok és kereskedő, orvos és lord egyaránt lelkes híve az évente megismétlődő énekfesztiváloknak. És »most még elmondanék egyet-mást vendéglátóinkról. Például nagyon meglepett bennünket az ottaniak bizalma. Nyitva hagyták előttünk egrász lakásukat, nem zárták el a pénzüket, de még az ékszereiket sem. Ebben az országban (a hivatásos nagy tolvajokon kívül) senki nem lop. Az itteni étlap kitűnő, bár az angolok sokkal kevesebbet esznek, mint mi. Nagyon finom vajat ettünk és tejet ittunk. Kövér embert/ ritkán láttunk, meg ízléstelenül öltözött' embereket is. De valahogy kevés itt a szép nő. Igaz, hogy a szépek, azok nagyon szépek. Nem fáradtunk hiába, hazánknak dicsőséget (és sok önzetlen jó barátot szereztünk. Reméljük, hogy jövőre a Szlovák Tanítók Ének­kara ismét megállja helyét az erős mezőnyben. f Táborozó ifjúság Július 25-től augusztus 1-ig szo­katlan forgalom uralkodott a Rozsnyó melletti kőröst hegyol­dalban. A bratislaval József At­tila Ifjúsági Klub kezdeményezé­sére kb. 100 fiatal főiskolás tá­borozott le az Egres-tisztáson, hogy a nyári szünidő egy hetét hagyományaink jegyében töltse el. A prágai Ady Endre Diák- Klub, a kassai Dj Nemzedék és a nyitrai Diák-Klub tagjai estéről­­estére a tábortűz körül vitatkoz­tak korunk problémáiról. A mai fiatal értelmiség feladatairól Gyurcsó István költő tartott be­számolót. A tábor kolozsvári ven­dége, a magyar szakos Szabó Zsolt a romániai fiatalság életlé­ről beszélt, Kardos István a Nyit­rai Pedagógiai Főiskola marxista tanszékének adjunktusa pedig szociológiai előadást tartott. Ér­dekes volt Tőzsér Árpád beszámo­lója a környék etnográfiai, törté­neti és kultúrpolitikai múltjáról 4 és jelenéről, valamint Duray Mik­lós előadása a környék geológiai és földrajzi jellegéről. A fiatalok kirándulásokat szer­veztek a pelsőci és szilicei fenn­síkra, megnézték Krasznahorka várát, a betléri kastélyt s ellá­togatták Jászéra. A legnagyobb és a legmaradandóbb élményt a stószi kirándulás nyújtotta: Fab­ry Zoltán fogadta a fiatalokat, s hosszasan és szívélyesen elbe­szélgetett velük. A tábor vezetősége és Kőrös la­kossága mindené megtett, bogy a fiatalok jól érezzék magukat. Az esti tábortüzhöz gyakran elláto­gatták a faluból is, a tábor lakói pedig kis kultúrműsort állítottak össze a községbelieknek „ki mit tud" alapon. A nyári táborozás egyik legfon­tosabb pontja a csallóközi árvíz­­károsultak megsegítése. A cseh­szlovákiai magyar főiskolásak 70%-a vesz rjészt a József A. Klub által szervezett egyhónapos csal­lóközi társadalmi munkában. Néhány kilométernyire Kőröstől fekszik egy völgy — ismeri min­dek!; itt tartja meg a Csemadok évente az Országos Dal- és Tánc­ünnepélyt. Igen, Gombaszög! De Gombaszög nemcsak a Csemadok­­napokról híres, hanem arról is, hogy innen, ebből a völgyből in­dult útjára az első Csehszlovák Köztársaság magyar haladó szelle­mű mozgalma, a Sarló. E mozga­lom tagjai széleskörű politikai és kulturális munkát fejtettek ki. Nem véletlen hát, hogy a fia­talok ezen a környéken táboroz­tak le. Tisztelik a hagyományokat, — megbecsülik a múltlat. Az egyhetes táborozás idején megtartott kirándulások, sport­­rendezvények az egész évi mun­ka után felüdülést, kikapcsoló­dást jelentettek a tábor résztve­vőinek, akik elhatározták, hogy a jövőben is szerveznek hasonló ta­lálkozásokat. Természetesen, min­dig más helyen, mert hiszen a kirándulások egyik fő célja: ha­zánk megismerése. —df— Fábry Zoltán a fiatalok körében

Next

/
Thumbnails
Contents