A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-08-08 / 32. szám
Szeretettel N agymegyerről Platón Lescsen ko mérnöknek Bem lengyel volt, te orosz ... Újra lapozgatom a negyvennyolcas évek történetét, nézem Petőfi Bemről rajzolt képét — egyszerre megejt a bűvölet s szeretném ide, e sorok mellé iktatni rajzomat, melyet rólad mintáztam egy riadt éjszakén őrrg barátom: L-’scsenko Platon. Zúgott az utca. Kétéltőek csiszolták ki a megyeri utakat, az asszonyok batyukkal kapaszkodtak fel az autóbuszokra, melyek közömbösen álltak a téren — knrmánykerekükre borulva aludtak a vezetők ... rohantunk erre, Túléltünk amarra, hallgattuk a hangszórók rekedt trombitahangiát s öreg barátom Te ott voltál mindenütt) Egy délutánon teherautók gördültek be. Segíteni... Te a gátakon álltéi... Helyetted volt más, ki parancsolt. S bizony a „parancs az parancs!“ Tíz perc. — S tíz percig álltak a gépek, mert — bocsánat — nincs még itt az idő! S ekkor láttam meg benned Bem apót! Űsz hajad fénylett a tűző napban. Parancsod pattogott, rendelkeztél. szeretettel szóltál mindenkihez — , s az autók elindultak a gátak felé Vitték a szántóföldeket, a szántóföldek kitépett húsából lelankadó odadással ' hanyatlott le a kerekekre, utcákra, terekre, vízre, sárra, lövőnknek elvesztett reményére a búzakalászok bölcsen megnehezült fele, mint koporsóból aláhulló csipkés szemfedelek S te, Bem apó, ott voltál. Nemi Nem parancsoltál! Vult ott «lég Görget, Mészáros. Klapka s Kossuth is. (Akadt pár Petőfi is a csatában!) Te csak — voltál. Mikor meghívtalak, hogy aludd ki magadat, s izürcsöltttk a kávét: elhárítottad a neked szóló dicséretet — Nicsevo! Ja nyics! ja vas :izluga! S a szabadságharc, mely egyszer elveszett, most győzött: a megyeri magyarok s a többi magyarok a szlávokkal s Bem apóval örülnek, hogy kivívták a nagy diadalt amikor nem parancsra léptek a gátra, de: emberszeretetböl! FARKAS JENŐ Aratási gondok és gondolatok Talán a legöregebb emberek sem emlékeznek olyan hűvös és esős nyárro mint az Idei. Mintha a hűvös és nedves légrétegek mind Közép-Európa felett adtak volna egymásnak találkozót, hogy tengernyi gondot okozzanak szövetkezeti elnöknek, Járási mezőgazdasági szervezőknek, Járási és kerületi bizottságoknak és szövetkezett tagoknak egyaránt. Ragyogó napsütésben fut velem a vonat Léva felé. Ablakából nézve kutatom a mezőt, az érett gabonatáblákon keresem a kombájnokat, a traktor vontatta kévekötő gépeket és a porfelhőbe burkolózó cséplőgépeket, melyek Ilyenkor, Július végén Jellemzik a határ képét és arculatát. Nem találom őket. S az ok ts azonnal Jelentkezik, ott csillog a barázdákban, a dűlők végén húzódó árkokban, sőt néhol rátelepedik a szántóföldekre, ledönti és bőven áztatja a gabonát, megsárgítja a kukoricát és iszappal, sárral hordja be a répát, paprtkapailántákat, lóherét. Víz, mindenütt víz a határban Elvétve látok csak néhány kombájnt a dombosabb részeken, egy-két kévekötőt, ellenben a határ arca egy új, Illetve a feledésből útra előkerült színfolttal gazdagodott; ttt-ott kéztkaszások hosszú sora lépt egyenletes, ritmikus léptekkel a .mezőt. Augusztus eleje van s az aratás éppen r'.ak, hogy megkezdődött; Más éveken ilyenkor sok helyen már befejezték A mezőgazdasági munkák soha nem tnvasztalt mértékben összetorlódtak az Időben. Mindez rengeteg problémát Jelent. Lupták mérnökkel, a lévai Járási Mezőgazdasági Termelő Igazgatóság dolgozójával beszélgettem a Járás aratási,gondjairól; A termés nagyon Jónak ígérkezett, búzából és árpából a Járás területének nagy részén átlagon felüli hektárhozamákra számítottak. A fakóvezekényl szövetkezetnek egy tábláról sikerült kicsépelni az árpát, mely 45 mázsás termést adott. Felkészültek az aratásra,, a Járás saját kombájnjai mellett a segítségül hívott, Idegen gépek Is várják, hogy munkába állhassanak. Csakhát az Idő .. J Lupták mérnök szerint még így is meg lehet birkózni a feladatokkal, de jelentős szemveszteséggel kell számolni és az aratást munkák megszervezése végtelen rugalmasságot, hozzáértést és felelősségtudatot Igényel. Az első és legfontosabb szempont az, hogy minden alkalmas időt teljes erőbevetéssel kell kihasználni. A módszer a lehetőségek szerint a legmegfelelőbb legyen: egyenesen, cséplökombájnnal aratni, kétmenetesen (sok helyen csak így lehet az árpa közé vetett és nagyra nőtt gombosherék miatti, és ahol szükség van rá, feltétlenül elő kell venni a kézlka-, szát. A kévekötő gépek, melyeket a kombájnok már kezdtek kiszorítani az utóbbi években, most nagyszerű szolgálatot tehetnek. Lám, milyen helyzeteket teremt az elévült és elfelejtett dolgok újraéledése; Hontfüzesgyarmaton, de általában az egész Járásban problémaként merült fel, hogyan Jutalmazzák a kéztkaszásokat. A szövetkezetek normát között Ilyen Jutalmazásra nem találunk megfelelő előírásokat, az elmúlt évtized elfeledtette velünk a kéztkaszát. Hontfüzesgyarmaton húsztagú kaszáscsoportokat szerveztek,. melyek néhol bokáig érő vízben rendre vágták az árpát, s most a további probléma az, hogy mikor lehet felkötni és kihordani a felázott földről. További problémát Jelent majd a kt csépelt gabona szárítása. Már most nyíl vánvaló, hogy az Időbeni torlódás miatt a szövetkezetek nem tudnak egyedül megbirkózni ezzel a problémával, s hogy megoldhassák, a felvásárló szerveknek kell segítségükre sietniük. Meg kell oldani, hogy a szövetkezetek a kicsépelt gabonát a cséplögepktöl és kombájnoktól egyenesen a felvásárló szervek magtáraiba szállíthassák és az utószárítást Itt végezzék el, mert erre a szövetkezeteknek sem idejük, sem lehetőségük nincs az Ideihez hasonló körülmények között. Az időjárás a takarmányok termesztése terén ts Jelentős károkat okozott Ez a tény arra figyelmeztet, hogy fokozottabb gondoskodást kell fordítani a szalmára, pelyvára és törekre, melyek más években sok esetben kint maradtak a mezőn. Nincs Jogunk rá, hogy a múlt gyakorlatának szellemében lelkes optimizmussal beszéljünk az Idei aratásról, és ezzel eltereljük a figyelmet a problémák Igazi nagyságáról. A Csallóköz nagy részén nem lesz aratás, ott az árvíz aratott és zölden semmisítette meg a vetést. Ez a terület, nemhogy kenyeret adna, de kenyeret vár az országtól. Ilyen körülmények között minden gabonaszem értéke többszörösére emelkedett. Minden elhulló búzaszem többszörös veszteség. A természettel vívott harcban nem segítenek csodák, Itt csak az embert akarat arathat diadalt. Azoknak az akarata, akiknek verítékéből születik a kenyér. DUBA GYULA A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap Főszerkesztő Major Ágoston Szerkesztő bizottság: Egri Viktor, Gály Iván, Gyurcsik József, LOrincz Gyula, Mács József, Ozsvald Árpád, dr. Szabó Rezső. Szerkesztőség: Bratislava, Jesenského 9. Postafiók C-398, telefón 533 04 Terjeszti a Posta Hlrlapszolgálata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesltő. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná ezpedlcia tlaöe. Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a PRAVDA nyomdavállalat, Bratislava, Stúrova 4. Előfizetési díj negyedévre 19.50 Kős, félévre 39.— Kös, egész évre 79.— Kós. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. K-13*51428
