A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)

1965-08-01 / 31. szám

Irving Stone:

Matróz lóháton

Több mint negyven könyvet írt írói munkásságának két évtizede alatt, közöttük jó néhány olyan remekművet, amely kihatott az egész észak ameril^ai regényirodalom további fejlődésére, megváltoztatta milliók gondolkodását, s alapjaiban foszlatta szét azokat az illúziókat, amelyek a kivénhedt szentimentalizmusból táplálkoztak. Irodalmi munkássága hagyományteremtő erővel bontakozott ki, pátosszal bearanyozott nyers realizmusa új iskolát teremtett és sok követőre talált, jack London irodalmi hatása ma is élő és eleven, nemzedékek nőttek fel művein, nemzedékek küzdöttek filozófiájának jegyében. jack London könyvekben, előadásokban hirdette a szocializmus jövendőjét, amelynek győznie kell a kapitalizmus felett, s nemesebb célokkal vértezi fel az elembertelenedett társadalmat.

Halála után élettörténetét sokan megirták, többek között özvegye is, de a legsikerültebb talán az a könyv, amelyet Irving Stone Irt róla Matróz lóháton címmel. A könyvet 1938- ban adták ki angol nyelven, de magyarul csak nemrégiben látott napvilágot. Irving Stone, az amerikai irodalom kiváló művelője jól megkomponált életrajz-regényeinek köszönheti világhírnevét, Van GoghróX írt regénye magyarul is megjelent s méltó elismerésben részesült az olvasók körében. A Jack Londonról szóló életregénye sokféle forrásból táplálkozik, nemcsak Jack London művei, cikkei és róla szóló egykori tudósítások szolgálnak alapul, hanem az író családjának élő hozzátartozói, barátai, ishierősei, akiket Irving Stone felkeresett S akik felidézték a Jack Londonhoz fűződő kapcsolatuk emlékeit.

A könyv első fejezete Jack London szüleinek családi körülményeivel foglalkozik, bemutatja az egzaltált szülőket, az anyát, (Flora Welmant, s az állítólagos apát, VJ. H. Chaney-t, aki bár együtt élt Jack London anyjával, de nem vette feleségül, fos arra sem volt hajlandó, hogy törvényesítse fiát. W. H. Chaney még évtizedek múlva is tagadta, hogy Jack London az 6 fia lenne. A törvénytelen származás leverő érzése gyakran hatalmába kerítette Jack Londont és lelki komplikációkat fokozott nála. Miután W. H. Chaney elhagyta Flora Welmant, az asszony öngyilkos _ akart lenni, azonban megmentették. Később vigasztalódott és férjhezment John BLondonhcz, egy tüdőbajos, de becsületes pzvegy emberhez. így jutott Jack a Lon- Bon névhez.

A család változó szerencsével tengette életét, tartós létalapot azonban nem tudtak teremteni. Vállalkozásaikba Saz asszony hibájából mindig belebuktak. Jack ebben a zilált környezetben serdült tel s tanítója jóvoltából korán megszerette a könyveket. Olvasásra azonban kevés ideje maradt, mert neki is dolgoznia kellett, hogy hozzájáruljon a család anyagi szükségleteihez.

Gyermekkorában sokat csavargóit a tengerparton, az -Oakland- -folyó torkolatánál-14

épült kiköiőben. A könyveken kivül a tenger volt a szerelme, amely vonzotta, csábította végtelen messzeségével. Két dollárért ladikot vásárolt és ezzel szántotta a tenger vizét. Közben mindenfajta alkalmi munkát végzett. Később egy rozzant dereglyéhez jutott és. beállt az osztrigatelepeket dézsmáló alkalmi kalózok sorába. Pénzhez, sok pénzhez akart jutni, hogy a család kilábolhasson a nyomorból.

„Egy este Flora, aki nem feleltette el, hogy lack apja írogatott, elébe tette a San Franciscó i Call egyik számát és nógatta, hogy vegyen részt az ott meghirdetett novellapályázaton. lack csak egy pillanatig habozott ... leült a konyhaasztalhoz és írni kezdett. Gyorsan és egyenletesen rótta a sorokat, könnyen ment neki az írás. Másnap éjjel fejezte be a történetet, átnézte, kicsiszolta, ahogy tudta és beküldte a Call szerkesztőségébe. Az első díjat kapta: huszonöt dollárt. A második és harmadik díj egyetemek — a California és a Stanford Egyetem — pályázóinak futott ..."

Ekkor jegyezte el magát az írással még egészen fiatalon. A negyedszáz dollár azonban hamar elfogyott, és Jacknak kemény munkát kellett vállalnia. Szenet lapátolt a Városi Villamosvasutak telepén. Az embertelen munkával azonban nem tudott megbarátkozni, otthagyta. Fiatal csavargók bandájához, később munkanélküliek seregéhez csatlakozott. Ebben az esztendőben, 1894 tavaszán, óriási arányokat öltött a munkanélküliség az Egyesült Államokban. A munkanélküliek seregekbo tömörültek s elhatározták, hogy- Washingtonba indulnak és segélyt követelnek a kormánytól. Jack London is egy ilyen sereghez csatlakozott s járta a munkanélküliek, a csavargók útját, tehervagonokban, expressz szerelvények tetején. A Nagy Úton hallott először Marxról, egy vándor filozófus ismerteti meg Jackot a Kommunista Kiáltvánnyal. „Jack megszerezte a Kommunista Kiáltványt és amint mohón olvasta, úgy érezte, mintha saját szíve és agya szólalt volna meg hirtelen, nagyszerűen. Az utolsó betűig elfogadta Marx okfejtését...“ — írja róia Irving Stone.

Jack London később eljár munkásgyűlésekre, kapcsolatba kerül az amerikai szocialistákkal, s maga is szónokol a kapitalizmus ellen. Közben vlzsgaelőkészítő tanfolyamra jár, mert be akar Iratkozni az egyetemre. Az iskolából szocialista elvei miatt eltanácsolják, s rövid idő múlva Alaszkába indul aranyat ásni. Bár aranyat nem talál, de annál több kalandos történettel tér haza. Otthon újra beleveti magát az írásba, tanul, dolgozik, megismerkedik Spencer filozófiájával, rendszerezi magában a tanultakat, s most már összefüggéseiben kezdi látni a világot. Közben ír, ír, s egyre többen figyelnek írásaira. Egyszerre több lap hozza alaszkai történeteit. Ogy érzi, írásaiból is meg tudna élni és kényszeríti saját magát, hogy naponta 1500 szót vessen papírra, ezt a fogadalmát egyébként haláláig megtartja. Nagy .örömére könyvalakban is megjelenik A farkas fia című munkája. Megnősül és még hatalmasabb tempóban dolgozik. Megírja A havasok leányát, a legtekintélyesebb lapok hozzák írásait, ünnepelt író lesz, százezrek lelkesednek érte, de vádolják és ócsárolják is. „fack London igazi proletáríró — írják a korabeli lapok. — Ha a munkások olvasnak, Jack Londont olvassák... ő az amerikai munkásosztály legnépszerűbb írója."

A lapok egyre nagyobb honoráriumot fizetnek- Jack London írásaiért. Sorra meg-->

Jelennek világhírű könyvei: A vadon szava, Az éneklő kutya, A sárga sátán, Áddm előtt, A vaspata, amelyben a feltörekvő fasizmust jósolta meg. Topábbá: A mélység lakói, amelyben a londoni nyomornegyedről rajzol megrázó képet, önéletrajzi regénye, a Martin Eden és más művei, ömlik hozzá a pénz, kedvelik, szeretik megnyerő egyénisége miatt, házában művészek, filozófusok, írók, tengerészek, csavargók találkoznak, mert házának ajtaja minden ember előtt nyitva áll. Saját hajóján kalandozza be a Csendes-óceán szigeteit, majd birtokot vásárol, mintagazdaságot akar létesíteni, hogy bebizonyítsa, mennyire elavult a régi gazdasági módszer. Birtokán csodálatosan szép házat kezd építtetni, de mire felépül, valaki felgyújtja — és porig ég vele Jack London álma is. Ekkor döbben rá, milyen baleknak nézték őt az emberek, akik százával élősködtek a nyakán. Csalódik barátaiban, feleségében, lelkileg összeroppan, úgy érzi, elvesztette az emberekben való hitét, s életét nem válthatja meg csak a halál. Jack London végül is öngyilkos lesz.

Halála megdöbbenti Amerikát: „A világ ifjúságának és hősi bátorságának egy része volt, távozásával a világ egyik fáklyája hunyt ki" — írják róla.

Valóban. Jack London az élet szerelmese volt, ragyogó egyéniség, bátor önfeláldozó lélek. S mert szerette az embereket, tudott hinni a jobb, emberibb világ eljövetelében. Ez a hit adott kezébe tollat, s ez táplálta tűzzel, akaraterővel munkájában.

Irving Stone könyve ezt az életet építi fel mozaikszerűen könyvében, amíg pompás színhatásával előttünk áll az a kép, ami Jack Londont ábrázolja, a férfit, az írót, aki az élet legaljáról küzdötte fel magát a halhatatlanok sorába, s alakja legendássá nemesült az utókor emlékezetében. DÉNES GYÖRGY,

f.íVlach felvétele -