A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-24 / 4. szám

Ai Ifjú traktorosok A falu látképe Iff. Sxolnylk Pálné a baromfifarm goudoxófa Ml körünk nekünk, akik Itt élünk a fa­luiban ezer év éta — mondják az emberek. Hej, nem jé az, ha e feleség dirigál egy köztisztséget viselő férjet. Mert ihát Sándor mégis csak egy felüt vezet. öt kérdeztük ml is. Mondja már, elnök elvtárs, miért nem adnak építkezési enge­délyt, miért nincs kultúrház, miért lakol­­tatják ki ez embereket, miért likvidálják a községet? — Mit tudom én — válaszolja. — Ezt az utasítást kaptam a járásról s e szerint intézkedem. A parancs, parancs! — Szóval a Jáirás döntött Így — tesszük hozzá ml. De az embereknek még ez sem magyarázta meg, hogy miért lesz likvidálva Leléd. Állítólag azért, hogy az áirvlz el ne vigye a községet. — Hab aha ... hahaha — nevetnek a fia­talok s az öregek, hogy csak úgy reng belé az egész 'hegy. Hisz ezer éve itt áll a falu a domb tövében, s még árvíz nem vitte el, s most egyszerre elviszi? (El a ipaipír árvíz és a bürokrácia). Irónia ez, vagy csak Így akarják félrevezetni a népet, vagy tényleg instencsapása ez? Mert a járás, mely a falusi családoknak nem ad építkezési engedélyt lent a völgyiben, az Ipoly folyóhoz közel álló volt laktanyát háromszáznyolcvanezer korona 'költséggel tataroztatja. Nézzük csak meg közelebbről, hogy fest ez a kaszárnya. Valamikor a határőrök laktak benne. Am a jószomszédság következtében feleslegessé váltak a határőrök, s hét évvel ezelőtt a kaszárnyát kiürítették. Azóta ez lett Leléd társadalmi gócpontja. Itt volt a kultúrház, az orvosi rendelő, a HNB-hivatal, s hét család kapott lakást benne. De alig mele­gedtek meg, a nagyisten rátette kezét a kas­télyra. Az év végén a hét családot tizenkét gyerekkel kiköltöztették, megszüntették a kultúrotthon! s az orvosi rendelőt. A ka­szárnyából aggok héza lesz — határozták el a járáson. Az ország különböző vidékei­ről hoznak Ide öregeket, akiket kényelem­ben élő gyerekeik nem tűrnek meg maguk között. Miattuk tesznek 7 dolgos családot tizenkét apró gyerekkel hajléktalanná. Miat­tuk fektet az állam tatarozást munkálatok­ba 380 ezer koronát. Vajo.i miért? Nem félnek ettél, hogy az árvíz elviszi a ka­szárnyával együtt az öregeket? Mire jé sz az istencsapás, talán pogányák lakják a kézséget? Ezt csak az állíthatja, aki sosem látta Lelédet. Mert ha lakói nem is jártak főis­kolát, azért olvasottak Itt az emberek. Húsz televízió van a faluban, s rádió minden háznál. Újságok járnak a községbe, s gon­dosan rendezett könyvtára van kilencszáz kötet könyvvel. Havonta körülbelül három­száz könyvet kölcsönöznek. Vavrl bácsi maga elolvas öt-hat könyvet hetente, pedig már a nyolcvanhoz közeledik. Idős Szolnylk Pál aztán le Is vonja ebből a következtetést, mondván', hogy olvasottak minélunk az em­berek. Különösen a fiatalok. A tv-ben azt látják, vagy az újságból azt olvassák, hogy másutt is lehet élni, sőt még Jobban, mint Leléden. Aztán ök is olyan után vágynak. Új életet akarnak élni. Mert ki akarnia ma már vályogházban lakni, ba központi fűtés­sel meg az ég tudja még milyen egyéb berendezéssel osztogatják a lakásokat az embereknek. Egyszerűen a régi nem Jó ne­kik. De ba Ide haza újat akarnak építeni, nem lehet. Így hát elköltöznek bányákba, iparvidékekre, s Idehaza meg úgy vagyunk, mint a nótában, hogy: „Maradt Itthon kettő-húrom ^nyomorult, Rátok lányok még az ég ts beborult.'' Az ég bizony beborult. Borús, ködös őszi nap volt, amint Lelődd el Ismerkedtem. De azért a legények nem éppen olyanok, ahogy a nóta mondja, mint 'ahogy az Is biztos, hogy tíznél többet nem talál a faluiban az ember. Erős, Izmos fiatalok, főleg traktoro­sok az EFSZ-ben. Este együtt ülünk az Is­kolateremben. Most az egyszer nem a terv­­teljesltésről van sző, nem Is a munkáról. Hisz dolgoznak ők eleget, utóvégre munká­ból él az ember — bizonygatták a fiatalok. De munka után szórakozni szeretnének, táncolni, színdarabot jártszanl, bllHárdoznl, sakkozni stb. De hol jöjjenek össze, ha a kultúrházat elvetették tőlük, újat pedig nem szabad építeni. Egész évben nincs egy tánc­­mulatság, nincs mozi, nincs színház. Hogyan legyen aztán kedvük a munkához? Ezt kérdezzük mi Is, mint ahogy azt Is kérdezzük, hogyan legyen kedvűik a tanulás­hoz a gyerekeknek. Igaz, a községiben van még öt osztály. A tanulási eredmény nem is lenne rossz: 1,8. Ez elsősorban Patyl Pál Igazgató és Gsuka Mária tanítónőnek kö­szönhető. ök oltják az okos szót. a tudo­mányra szomjas kis gyermekiejekbe. De amikor vége az öt osztálynak, tovább már nem akarnak tanulni a gyerekek, pedig ta­nulhatnának, mert Leléden Is nagy szükség lenne a müveit, jól képzett szakemberekre. 19

Next

/
Thumbnails
Contents