A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-06-20 / 25. szám
4 nyár dirat ja Sárga «elyembßl késiült pllsszlroxott aljú nyári ruha Fehér vászon ruha fekete dlszltjéssel. Ha finomabb anyagbél készéi, alkalmi ruhának Is megfelel, mert ez a színösszeállítás mindig hatásos. Fekete tartozékok valók hozzá. Vannak, akik nem tudnak megbarátkozni a nyári kalapviselettel, ezért talán örömmel veszik, hogy divatos a kendóbffl csavart turbán, akár egyszínű, akár az lmprlmé ruha anyagából készült. * Az öregkorról E számunkban nem a fiatalokkal, az öregekkel, öregedőkkel akarunk foglalkozni. Egyes kutatók az emberi kor eszményi határát általában 150 esztendőben feltételezik. Egyes kutatók számításokat végeztek állatoknál. Kiderült, hogy sok állat élettartamát úgy lehet megállapítani, ha kifejlődésük idejét hattal vagy héttel beszorozzuk. így, ha ezt a tapasztalati tényt emberre is vonatkoztatjuk, akkor meglepő eredményre jutunk. Az ember fejlődési ideje 20—22 év. Ha ezt hattal szorozzuk, az eredmény 120 esztendői Ennyi ideig kellene élnie jóformán mindenkinek, ha a természet eme törvényét az emberre is alkalmazzuk. Kissé sokáig kerülgettük a forró kását. Egyszer mégiscsak le kell írnunk és ki kell mondanunk ezt a szót: öregség. Problémájával Arisztotelésztől valamennyi jelentős filozófus foglalkozott. Századunkban új tudomány keletkezett: a gerontológia, amely a szervezet öregedésével foglalkozik. A gerontológián belül alakult ki a geriatria, amely az öregkor orvosi vonatkozásait kutatja. 1950 júliusában 14 ország részvételével megalakult a Gerontológiai Társaság, amelyhez azóta számos ország csatlakozott. Sok öregséggel foglalkozó könyv, folyóirat és cikk jelent meg azóta. A gerontológia három nagy területen dolgozik. 1. Szociális gerontológia, amely az öregek társadalmi helyzetét akarja úgy megszervezni, hogy sem önmaguknak, sem másoknak ne váljanak terhére és megelégedetten viseljék az öregedés sorsát. 2. A geriatria azokat a tapasztalatokat gyűjti egybe, amelyek lehetővé teszik, hogy mai orvosi tudásunkat az öregekre is kiterjesszék. 3. A kísérleti gerontológia, amely igyekszik felfedni az öregedés okát, és emberen kívül halakat, patkányokat, puhatestűeket és egysejtűeket vizsgál, miután feltehető, hogy az öregedés alapfolyamata ezeknél is azonos az emberével. Nem kétséges ugyanis, hogy minden élő szervezet öregszik. — Rövidesen eljön majd az idő, amikor minden különösebb csodálkozás nélkül szemlélhetjük a százéves, vagy annál is idősebb embereket. Célunk az, hogy megalkossuk azokat a szabályokat, amelyek figyelembevételével száz évig is elélhet az ember. Az öregedés okaira több feltevés alakult ki. Mecsnyikov a vastagbélben lefolyó rothadás során keletkezett mérges anyagok felszívódásában látja a szervezet öregedésének és halálának okát, s így a helyes táplálkozásban keresi a hoszszú élet titkát. Szerinte az idős korban fogyasszunk több aludtejet, mert az aludttejben levő erjesztő baktériumok visszaszorítják a belekben élő rothasztó baktériumokat. Látszólag ez így igaz is, hiszen a bolgár parasztok, akik sok kefirt fogyasztanak, sokáig élnek. Ezeknek a bélflórájában a mérgesnek tartott coli bacillusok nem fordulnak elő. Sokan az öregedés okát az anyagcserében keresik. Ogy vélik, hogy a téli álmot alvó állatok, mivel télen csökken az anyagcseréjük, tovább élnek. Mások a szív működését tartják elsődlegesen fontosnak, míg akadnak szép számmal olyanok is, akik az erek falának elváltozásaiban keresik és találják meg az öregedés okát. Felvetődött az idegrendszerben beállott változások fontosságénak kihangsúlyozása is. Virchow az öregedés okát a sejtek öregedésével hozza összefüggésbe. Szerinte és követői szerint az öregedés jelenségei a sejtmagból indulnak ki. Akadt egy indokínai professzor, aki az öregség tüneteinek fellépését a zsírszövet elöregedésével hozza összefüggésbe. — Mint ahogyan a vegyészek — mondja — feltalálták a rozsdamentes acélt, úgy fel kellene találni azt a módszert, amellyel a zsírsejteket az élő szervezetben lehetne konzerválni. Sokan a hormonokat okolják, azokat a nedveket, amelyeket az úgynevezett belső elválasztású mirigyrendszer termel. Az elmélet szerint az öregedést az okozza, hogy a belső elválasztású mirigyek idővel csökkentik működésüket, kevesebb hormont termelnek. Az emberi test szöveteinek öregedésével is sokan foglalkoztak és foglalkoznak ma is. Carrel francia kutató feltalálta a szövettenyésztést, amiért Nobel-díjat kapott. Lényege az, hogy egyes szöveteket (pl. szívizmot) a szervezettől függetlenül bizonyos táptalajban életben lehet tartani, sőt növekedését, vagyis a sejtek szaporodását is lehet biztosítani. A táptalajt azonban időnként fel kell frissíteni, mert abban a szövet anyagcseréjének olyan termékei halmozódnak fel, amelyek a szövet további életképességét károsan befolyásolják, a sejtszaporodást meglassítják és ezzel a szövet halálát okozzák. Ha meggondoljuk, hogy ezek a tulajdonképpen mesterségesen életben tartott és tenyésztett szövetek életműködésüket is megtartják, akkor egy lélegzetelállító lehetőségre kell gondolnunk, amelynek azonban gyakorlati keresztülvitele még a kutatók feladata.
