A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-06-20 / 25. szám
6H$lOtVt6ít4$l'tL 700 etrmúőJgi A közelmúltban az angol és amerikai tudósok szinte egy Időben lepték meg a hírrel a világot; Akinek kedve van kétszáz év múlva megnézni az ökölvívó mérkőzéseket és figyelemmel kisérni a tőzsdei árfolyamok ingadozását, idejében gondoskodjon a dologról. A tudomőny lehetővé teszi, hogy bármikor kiléphessen a koporsóból, megsimngossa ükunokái fejét és elbeszélgessen velük a régi jó időkről. Az előfeltétel: időben fagyasztassa be magát! Nem tréfa — tudomány A fent leírtak alapgondolata egyáltalán nem olyan abszurd, amilyennek első pillantásra tűnik. A tudósoknak az utóbbi években valóban sikerült mélyhűtött emberi szerveket életképesen megtartaniuk. A világ összes jelentős klinikái rendelkeznek vérkonzervekkel, a világvárosoknak szem-tartalékaik vannak az orvosok részére, melyek csak arra várnak, hogy az orvosok valakinek beültessék őket. S azután, hogy egy orvoscsoportnak, melynek az osztrák Böhler is tagja volt, sikerült az ideghálózat szakadásait „befoltozni“, és idegen idegekkel helyettesíteni, Illetve összekötni tíz centiméteres közöket Is úgy, hogy a megbénult testrészek újra mozgathatókká váltak, az orvosok „Idegraktárakat“ is akarnak berendezni. Még a legszkeptikusabb orvosok sem zárják már ki manapság annak a lehetőségét, hogy az orvostudomány száz év múlva az összes betegségeket gyógyítani tudja és a megsérült agytól a beteg szívig, minden emberi szervet ki tud majd cserélni. Természetesen napjainkban ezekből az ismeretekből még nem sok hasznunk van, a sebészek mesterfogásainak hasznát unokáink élvezik majd. S a tudósok, tudatában annak, hogy maximálisan száz évről van szó csupán, keresik az utakat; hogyan áthidalni ezt a száz évet? S egyedüli lehetőségként a fagyasztás módszere mutatkozik. Aki ma meghal, mert vérkeringése nem működik, szive nem dobog, vagy beteg a mája, a veséje, nem tűnt el örökre az élők sorából. Hozzátartozói gondoskodnak róla, hogy Idejében befagyasszák őt, s esetét száz év múlva újra meg lehet vizsgálni és gyógyítani. A sebészek néhány perc alatt kicserélik a vérét, az orvostanoncok új szivet ültetnek a mellkasába és a nővérek üvegtálcán hozzák számára az előre előkészített májat és vesét. Néhány kórház a halottaknak való szolgáltatásokra rendezkedik majd be s naponta néhány tucat halott „generál-javítását“ végzik el, akik makkegészségesen térnek vissza abba a világba, melyet száz évnek előtte elhagytak. Feltámadás — 200 000 schllllngért Mindazon olvasóknak, akik a fentieket olvasva fel-felnevettek és hitetlenkedve csóválták a fejüket, megjegyezzük, a világ tudósai igazolják, hogy elméletileg mindezeket a dolgokat meg lehet valósítani. Emellett természetesen ma még nagyon sok nehézséget kellene leküzdeni, melyek túllépik a mai orvostudomány lehetőségeit. Egy amerikai cég azonban sokkal optimistábbnak mutatkozott. Már a jövő évben üzembe akarja helyezni halottak részére hűtőszekrényeit. A költségeket is kiszámították, melyek összefüggnek a garanciával, hogy az Héttőt száz év múlva valóban felébresztik; kb. 200 000 schillínget kell fizetni a fagyasztásért, raktározásért és „feltámasztásért“. Házasodhatnak-e a halottak? Amíg az orvosok és tudósok tartózkodó álláspontot foglaltak el a kérdéssel a szemben, a jogászok és Írók élénk vitát kezdtek azokról az erkölcsi és jogi következményekről, melyekkel a fagyasztás nagyobb méretű bevezetése járhat. Elsősorban is tisztázni kell, hogy a „felolvasztott“ egyén ugyanaz a személy-e, akit befagyasztottak, vagy mint újszülöttet kell kezelni? Mint újszülöttnek ugyanis még egyszer el kellene végeznie a gyermek általános kötelezettségeit; alapfokú Iskolába járni, tanonckőnt dolgozni és autóvezetői vizsgát tenni. S ha Időközben a szülei, anélkül, hogy be lettek volna fagyasztva, meghaltak, előrehaladott kora ellenére árvaként kellene őt kezelni, árvaházban lakna és gyámjára kellene hallgatnia. Ám ha elismerjük, hogy ugyanaz a személy, aki a fagyasztás előtt volt, furcsa rokoni kapcsolatok fordulhatnak nála elő; akit harminc éves korában fagyasztottak be és később klolvasztattak, rádöbben, hogy egyszerre néhány őszhajú öregember fiatal atyjává vált és a felesége nyolcvan éves. S ebből folyik a következő kérdés: kénvszerlthető-e a feleség, hogy ő is befagyassza magát? Mert ha nem, a felolvasztott kénytelen időközben egy megöregedett nővel folytatni tovább a házaséletet. Sőt, bizonyos esetekben a nőtlen fiataloknak is nehézségeket támaszthat a fagyasztás: ha meg akarnak nősülni egy fiatal lánnyal, visszautasíthatja őket azzal az indokolással, hogy száz évet töltöttek a jégszekrényben. Vagyis: erkölcsi okokból, megengedhetö-e a házasságban a nagy korkülönbség? A jogászok határozottan állítják, hogy a befagyasztás semmilyen körülmények között nem lehetne magánvállakozás; ugyanúgy, ahogy az esketés és a válás, állami engedélytől kell hogy függjön. Adósok a jégszekrényben A jogászok szeme előtt különben is drámai képek villannak a problémával kapcsolatban; felelőtlen ifjak képe, akik u gyermekkel járó szerelmi viszony után eltűnnek a fagyasztó készülők mélyén, hogy ne kelljen tartásdljat fizetniük és mindaddig ott maradnak, míg a gyermek nem lesz nagykorú; gyilkosok képe, akik addig nyugosznak a jégen, míg tettük jogilag el nem évül; adósok, akik a hitelezőknek bejelentik, hogy bizonytalan időre befagyasztják magukat; politikusok, akik a választóknak tett Ígéretek teljesítése elől jégre menekülnek. Floyd Nume, az állandóan tréfára kész angol újságíró halálosan komoly cikket Irt arról, hogy „a társadalmi forradalom, melyet a fagyasztás okoz majd“ egész nemzeteket Ítélhet pusztulásra. Mindenekelőtt a katonakötelezettséget látja veszélyeztetve: „Ml történik, ha valamelyik állam háborút készít elő, kinyomath a fővezérek képét és kiadja a harci jelszavakat, egyszóval az egész nemzet siet a harci lobogók alá, s egyszerre a fiatal felforgató elemek a Jégszekrényekbe menekülnek és fiatal feleségeik, továbbá lelkiismeretlen orvosok által mínusz 200 Celsius fokra hűtik le magukat? Reakcióként egy nyugalmazott katonatiszt írta a szerkesztőségnek, hogy a befagyasztás ezek szerint a világ végét jelentheti. ★ Bármennyire csábító is újabb következményeket és lehetőségeket kitalálni a befagyasztás körülményeire, maga a problé ma nagyon is komoly. Ma még a fantá zia játékénak és szatirikus célzatú észtornának tűnnek ezek a fejtegetések, de meglehet, hogy egy napon a fagyasztás valóban használt módszerré válik. S akkor a városok körül, a temetők hülyén jégszekrények sora áll majd, melyben új életükre várnak az elhunytak. Évszázadok óta vágyódik az ember a halhatatlanság után. S mindent megtesz, hogy célját elérje. A ZZ 100 + 1 nyomán