A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1965-05-02 / 18. szám

Annak a népnek a névjegyét, amelynek életstílusa teljesen más lett az utolsó húsz év alatt. Gondolkodó, megváltozott emberek. Meg akarsz győződni róla, hogy valóban így van? Akkor gyere, menjünk csak tovább a csodálatosan szép Liptóba, közben megál­lunk egy bögre zsendlcére, aztán a duda meg a bárányok csengőinek hangja mellett telrepülünk a Kriváiíra, mint a madár. De ml ez? Hol vannak a bacsák, a sok tipikus szlovák Juhásztanya, a szállások és karámok? A tanyáról a Dominique dallama száll. És hogy a zsendlcét a völgyben lévő üzemben „gyártják“? Ülök a tanyán, ahol a bacsa... ó, de mi­lyen bacsal a tranzisztoros rádió hangjai mellett fehér köpenyben sürgölődik. A kö­peny alatt civil fehér Inget visel, civil nad­rágot, nincs semmiféle rézverettel díszített öv, halina csizma, hímzett mellény, mint valamikor... És felszolgálja a zsendlcét. Finom, savanykás, Illatos zsendlcét állít elém egy bögrében. Ennyi legalább még megmaradt. A bögre fából készült, gyönyörű faragások díszítik. A dudák a falon függnek és behallatszik a bárányok bégetése, nem harminc-negyven bárányé, de legalább szá­zé. A jószagú karé] kenyér, vaj, sajt, brind­za nagyon Ízlik, akárcsak azoknak, akik ott­honuk asztalánál fogyasztják. A raktárban felhalmozott brlndzás hor­dócskák, a gyapjúbálák, az egészséges Ju­hokkal teli karámok, a fehérköpenyes ba­csa mögöttem marad, ahogy utamat lefelé Poprád építkezik A felszabadulást ábrázoló monumentális fal­festmény A tátrai havasok Poprádrél nézve veszem a hegyháton. Az utat távlróoszlopok szegélyezik, s én azon gondolkodom, hová lett az a sok bacsa, pásztor, talán... Igen, ott ülnek a Tesla üzem gépei mellett. Nem zsendlcét készítenek, hanem legújabb típu­sú telefonkészüléket, amelyek nagy része exportra készült. Ha Szíriában egy minisz­ter fényűző dolgozószobájában felemeli a telefonkagylót és titkárnőjét hívja, bizonyá­ra nem gondol rá, hogy a finom mechaniz­mus, amit füléhez emel, szlovák bacsák kezemunkája. A T 58-as típusú telefon csen­gése, hangja az éteren át összeköt bennün­ket a széles világgal Moszkvával akarsz beszélni? Tessék. Tokió, Berlin, Budapest, mindent közeledbe hoz. Az emberek beszél­hetnek egymással. Az emberek beszélnek egymással. A gyár közösségi élete új szellemet te­remtett, új távlatok nyílnak az emberek gondolatvilágában — segítenek az új szo­cialista ember arcának megformálásábafi. A munkás-tradíciók nélküli tájból egy kitű­nően működő nemzeti vállalat nőtt ki. Jel­legével Jól beleilleszkedik az egészséges hegyvidéki környezetbe. . A kultúra Felső-Liptó embereinek életé­ben nélkülözhetetlen tényező. Nem hiányoz­nak az Iskolák, a sportpályák, népművelési központok, könyvtárak. Az építkezés hét­­mérföldes csizmával halad és változtatja meg a csodaszép tátraaljl táj sajátos arcu­latát, amely egyre szebb, gazdagabb otthont nyújt szorgalmas népének. Llptóváraljából Is. modern, kellemes városka lett, Jelentősé­gét állandóan növeli, hogy a Tátra aljának turisztikai központja. Az ablakok mögött már besötétedett és ml még mindig együtt ülünk, beszélgetünk, emlékezünk, pedig már Ideje lenne, hogy búcsút vegyek kedves, felső-liptói vendéglátóimtól. Búcsúzóul rá­gyújtunk még egy nótára. A dalok Itt szo­rosan összefüggnek a természettel s az emberek mindennapjaival. Felhangzanak a nép ajkán, segítenek, buzdítanak, dallamuk­kal, szavaikkal, érzékenyen reagálnak az emberek őrömére, fájdalmára. Hiszen a dal az élet kifejezője. MAGDA HANULÍKOVA

Next

/
Thumbnails
Contents