A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1965-05-02 / 18. szám

7* - i -yí

Az Ural menti Vitktnszk nevű kisváros- Alkotásainak két legsikeresebb területe ban egy és negyedszázaddal ezelőtt, 1840. a szimfonikus zene és az opera színpada, év május 7-én született Pfotr liftes Csaj- Az előbbi terület súlypontfát három utolsó kovszklf. nagy sztmfónláfa, valamint hegedüverse-A kis Pfotr liftes szülei és ősei antt- nHe> b-moll zongorahangversenye és a muzikális emberek, távol áll tőlük minden „Rokokó variációk néven ismeretes cselkapcsolat a zenével, Irodalommal és mü- lóversenye képezik. Ezek a müvek minden vészeltél, s a fiúból mégis a század leg- karmester, hegedűművész, zongorista és híresebb orosz zenésze lesz. A fogi pályára csellista állandó és közkedvelt repertoárkészül, s már túl van a huszadik életé- darabfai.

vén, mikor felcserélt a pétervárt igaz- A szimfonikus müvektől azonban gyakságügyminisztértum tanácsosi állását a ran és előszeretettel rándul át az opera konzervatórium padjaival. Három évig tar- színpadára, mert ahogy egyik levelében tó megfeszített munka után alapos zenei Irfa, „csak ez a műfaj ad módot arra, képzettségre tesz szert és rövidesen el- hogy a közönség nagy tömegével kapcsonyeri a moszkvai konzervatórium tanárt latba fussunk“. Színpadi müvet közül legállását, hogy később csak a komponálás- sikerültebb a „fevgenylf Anyegin“ és a nak szentelje majd életét. „Pique Dame“. Mindkét mü szövege kö-Csafkovszkift fiatalon, alkotóerejének tűs forrásból — Pusktn költészetéből fa teljében érte utói a halál (1893), de az ködazóta eltelt idő már pontosan kijelölte Az Anyegin lírai jelenetek sorából tehelyét a világ zeneirodalmában. Művésze- vődtk össze. Anyegin Tatjána és Lenszktj tét illetőleg nagyon megoszlók voltak a történetéből életképeket ragad kt és fővélemények. Egyesek az „grosz Beetho- leg a hősök lelki émlényelnek belső kivent“ látták benne, mások viszont zené- felezésére törekszik. Így válik az egész jét banálisnak, konvenctonálisnak, sőt dl- mű zenéje lágy, mélabús őszi színekben lettánsnak tartották. Ma az orosz zene pompázó, ábrándos hangulatú poémává, klasszikusaként tartjuk számon, akt a nyu- Ebből a Urat hullámzásból emelkedik kt gáti romantika vívmányait és az orosz „Tatjána levele“ és Lenszklj párbaj előtti nemzeti hagyományokat szerencsés kéz- búcsúja, melyek a hősök lelki vívódásait zel egyesítette. ecsetelve a mü csúcspontjait képezik.

A színpadi művészet terén nemcsak az énekeseknek, de a táncosoknak is bő lehetőséget nyúlt Csajkovszkij müveinek világa. A „Hattyúk tavá“-ban — a jó és a rossz harcában —, valamint a „Diótörő“ és a „Csipkerózsika“ mesevilágában számlatan táncművész aratta már élete nagy sikerét.

Varga József

Ján Freister-^

Kiállítás a Szlovák Nemzeti Galériában

A cseh képzőművészet a múlt század kilencvenes éveiben szinte meglepetésszerűen töri ét a provinclonalízmus szűk kereteit. 0], erőteljes festőművész generáció Jelentkezik, melynek képviselői művészetükkel és nézeteikkel szervesen kapcsolódnak Európa nagy kultűráramlatatba, és egyidejűleg megalapozzák a huszadik század modern cseh képzőművészetét.

Különös szerepet tölt be ebben a korban és ebben a csoportban Ján Preisler. Életműve szinte általános szlbűluma a cseh művészet tavaszának — ennek a jelentős kornak — anak ellenére, hogy egy speciálisan meghatározott stílusirányzatnak, a szimbolizmusnak jellegzetes és kiforrott képviselője. Minden alkotása összefüggő ciklus egy-egy láncszeme, melyeket tudatosan, előre megfogalmazott program szerint kapcsolt egybe. Egy költői sorozat ez, amelyen átszövődnek a föl-íölbukkanó víziók, talán még a gyermekkor tudata alatt élő emlékek tengeréből. A „Fekete tó“ melankolikus hangulata, az „Ifjú és a fehér tó“, a „Csábítás“ vagy a „Kalandor lovag“ témakörei váltakoznak egész életművében, a kamara Jellegű alkotásoktól kezdve egészen a monumentális feladatokig. A téma minden egyes fölvillanásában azonban többről van szó, mint egyszerű epikai elbeszélésről. Minden képében az élet sűrített lényegét akarja kifejezni, formák és színek által megfogalmazott szimbólumokban. Közvetlen, szavak nélküli közlésmód ez, amely sikeresen váltja ki a művész lelkivilágának megfelelő hangulat-rezonanciát. Preisler költő a képzőművészetben. A rendelkezésére álló kifejezési eszközök, a színek, foltok és vonalak segítségével festett Urában fogalmazza meg mondanivalóját.

Képeiben a fő hangsüly az eszmén van, melyet azonban matematikai pontossággal és pszichológiai számítással megszerkesztett kompozíció fejez ki. Képei a tér, anyag, színek és vonalak sajátszerű közvetlen nyelvével beszélnek. Alkotásainak tárgyalásánál külön kell megemlékezni a színek problematikájáról. Tökéletesen érti a színek megfelelő alkalmazásának szerepét a kép összkompozfclújának és hangulatának kiképzésénél. Színkombináció! meglepően és kezdetben szokatlanul hatottak. Gyakran használta a fehér és fekete közötti árnyalatok egész skáláját, amely színösszeállítás elsősorban a „Fekete Itó“ témakörhöz tartozik.

Preisler egész életművét a szimbolizmus hatotta át. Szimbolikus volt talán korai halála is, mellyel lezárult a cseh képzőművészet egyik legjelentősebb szakasza — mondhatnánk tavasza is. Van valami mélyebb szimbólum talán abban Is, hogy a Nemzeti Galéria első tavaszi kiállításával éppen e nagy művész emlékének adózik.

JANKOVICH IMRE