A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-04-25 / 17. szám
A rimaszombati Fáklya új műsora Felvételeink a Fáklya irodalmi színpad új bemutatóján készültek Foto: BaTtha A rimaszombati Fáklya irodalmi színpad {Mács Zoltán rendezésében) „Így élek“ című műsorának bemutatója már a Jókai, napokra való {elkészülés jegyében történt. Az összeállítás újszerűsége és az előadás színvonala az együttes szorgalmas munkájának gyümölcse volt. A három részből álló műsort Veres János irta és állította össze. Egy költő élete elevenedik meg a színpadon, vívódásaival társadalmi és egyéni problémáival, küzdelmeivel, az emberi helytállás példás eltökéltségével. Az első és harmadik rész: Búcsú a nyártól, és A fehér szarvas, két hoszabb költemény, költői önvallomások. A „Virágom, virágom..." című középső rész néhány szerelmes verssel választja el egymástól a két önálló költeményt. Ez a rész azonban nem illeszkedik szervesen a gondolati egységbe. Ezen feltétlenül változtatni kell. Az első és harmadik részben viszont a versek tagoltsága nehezíti a költemény gondolatának követését. Ezeket a hiányosságokat azonban könnyen el lehet távolítani Az első fellépés láttán irodalmi színpadi mozgalmunk érdekes tematikai és színvonalbeli gazdagodását, hazai szerző irodalmi színpadra készült összeállítását üdvözölhetjük az „Így élek“ előadásában. A már gazdag tapasztalatokkal rendelkező csoport merész megoldásokra képes. Az élvonalban maradásuk azonban minden téren tökéletességre kötelezi őket. Kiváló szavalóik, mint Mács Zoltán, Izsói Lilla, Házik Gabriella, Molnár Zsuzsa, Rácz Ágnes és Boros László, zenei szerkesztőjük. Horváth Júlia, a rendező Mács Zoltán, a műsorszerkesztő Veres Jőnos és a többiek lelkes mnnkája a Jókai-napokig még sokat csiszolhat az összeállításon. Mindnyájunk érdeke, hagy hazai szerző műve Komáromban méltóképpen helytálljon. SÁNDOR KÁROLY Búcsúriport ZUluán, Martinban és Nyitván játszattuk. Klaus Doldinger neve — mint azt Zlata Adamové prágai bemondónál is említette — a ml közönségünk előtt még nem eléggé Ismert, legalább is nem úgy, ahogy tudása alapján megérdemelné. Ennek magyarázata egyszerű. Klaus Doldinger eddig még soha nem járt Szlovákiában, most is afrikai turnéjáról érkezett meg együttesével. 0 maga a szoprfinsaxofon európai hírű játékosa. Klans Doldinger beszélgetése közben elmondotta, hogy bár először járt együttesével hazánk földjén, igen Jól érezte magát, az a benyomása, hogy műértő közönségre talált. A fiatal néger énekesnővel, Stella Blankszszal elutazása előtt búcsúriportot csináltunk, melynek során megkértük, mondjon valami közelebbit, és nyilatkozzék, milyenek voltak szlovákiai impressziói; • — New York-Cityben születtem, szüleim dzsessz muzsikusok voltak, tebát már véremben volt a dzsessz. Már mint fiatal leány kezdtem énekelni, és bejártam, csaknem az egész Egyesült Államokat. Mégis csak 1960-egy amerikai néger énekesnővel... ban döntöttem úgy, hogy hivatásos énekesnő leszek, és európai körútra Indulok. Párizsban kezdtem meg pályámat Kenny Clarkkel, a Blue Noteban, majd Spanyolországban és Afrikában vendégszerepeltem, innen a Német Szövetségi Köztársaságba mentem és ott is maradtam. Három évvel ezelőtt ugyanis férjhez mentem a nagybőgősök királyához, Peter Trumkhoz, akivel most együtt járok. A kvartettel ellenétben én már jártam Szlovákiában, még pedig tavaly. Meghívást kaptam Magyarországról, és étutazóban a müncheni All-Star keretében Bratlslavában mér felléptem. Na gyón megtetszett nekem ez a kedves műértő közönség! Most másodszor is ugyanerről kellett meggyőződnöm. Nagyon megszerettem a szlovákiai közönséget, és a legszebb emlékekkel búcsúzom el Szlovákiától. Szívélyesen üdvözlöm a lap olvasótáborét! Mi is azzal búcsúzunk el a húszéves éne kesnétél, hogy soká fogjuk még hallani selymes hangját, amikor azt énekelte, hogy Hallejuju, y lowe Sonll MÁRTONVÖLGYI LÁSZLÖ
