A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-04-18 / 16. szám
Két haltlos ellenség: MUDr. Vitásek és Amfna (V. jimeral) Most a detektív jósol a jósndnek, ax egyik menyasszonynak. (S. Zaz vorkovfi, V. Broskyj Tanácskozik a mester ét a tanonc, természetesen a lopásról ÍI Hitnomaz, S. Smeral) A házasságszédalgfi és az Aj áldozat — a detektív sógorasszonya (I. Bohdalová, J. Sovák) eglehet, hogy éppen akkor fejezte be a film forgatását Jifí KrejCík rendező, a barrandovi filmstúdióban, amikor az író hetvenötödik születésnapját ünnepeltük. A film elme: Csintamanok és a csaló“, Írója Karel Capek. Két elbeszélés a film alapja, melyeknek a segítségével a néző behatol a detektívek, tolvajok, csalók, tipikus Capeki légkörébe. Az egyik elbeszélés hőse egy házasságszédelgő — ez az elbeszélés elme is — akiről a rendőrség csak annyit tud, hogy öreg, arany fogai vannak, és hogy főleg vonaton van a „munkahelye“. Holub detektív megbízást kap, hogy kerítse kézre. A jósnőtől és a betétkönyvek volt tulajdonosnőjétől — mindkettő a menyasszonya — a detektív megtudja, hogy mikor indul a „vőlegény“ vonata. Itt sikerül végre személyesen Is összeismerkedni a régi ismerőssel, Vincével, a volt sorsjegyárussal. Hogy miért cserélt szakmát? Az arany fogak bizalmat keltenek, és az emberek buta hiszékenysége nagyon is biztos partinak tartja. Dehát „addig jár a korsó a kútra...“ igen, bekísérik Vincét, de az előtt még meghódítja a detektív szemeláttára a sógorasszonya szivét, aki szintén nem tud ellenállni az aranyfogak mágikus erejének. A történet vége az, hogy Vince a börtönbe vezető úton megismerkedik egy megnyerő külsejű özveggyel, akiről végül is kiderül, hogy szintén szakmabeli. Ez már sok egy házasságszédelgőnek is, és Vincének megrendül az emberiségbe vetett hite, de hát „ki fegyvert fog, fegyver által vész el“. „Csintamanok és a madarak“ a második elbeszélés.. Csintamanok és a madarak egy szőnyegminta, nagyon értékes, mivel a világon csak három darab ismeretes, és a negyedik, amelyről MUDr. Vitásek és JUDr. Bimbal tudomást szereznek és amelyet Sir Keit, a londoni szőnyegkereskedő, nem ismer el. A szőnyeget Severiné boltjában lelik meg a szenvedélyes gyűjtők, kétségtelenül megalázó helyzetben: egy vén _eb nyugvőhelyéül szolgál. Szeretnék mindenáron megszerezni. Pénzt Ígérnek, Bimbal doktor — mivel nagyon finom ember és tud a nők nelvén beszélni, megpróbálkozik a tulajdonosnál, a nagyságos von Zamilli asszonynál. Az özvegy úgy találja, hogy tán az ősök is megfordulnának sírjukban, ha eladja a családi örökséget, Így nem túl „nemesi“ ordítás közben kidobja Bimbalt. De a cél szentesíti az eszközöket: Vitásek doktor képes üveg-' vágást tanulni és felkészül a betörésre. Az otthoni gyakorlatok során rájön, hogy milyen nehéz is a lopás mestersége, Így szakembert bérel fel. A mester mindenekelőtt agyon akarja ütni az ebet. Ez Vitáseknek azonban már túl sok, hogy holttesteken keresztül jusson a szőnyeghez — mégha csak kutyáról is van szó. Közben rács kerül az üzlet ablakára és a kövér eb tovább hever a szőnyegen. Vitásek doktor várja, hogy rövid időn belül az eb túltápláltság következtében kimúlik. Hogy fel legyen készülve, esténként rácsfűrészelést tanul és készül az új „kirándulásra“. Egyedül! KOVÁCS ANTAL, Prága Cs in tárnáitok ás au csaló
