A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-04-18 / 16. szám
lő mÚJt: Beszélő emlékek Napjaiinikiban egyre több szó esik műem'Sketok sorsáról, a műemlékvédelem fontosságáról. A szocialista, tábor országaiban. mindenütt nagy gondot fordítanak a haladó hagymónyok ápolására, sokat áldoznak az értékes, régi épületek karbantartására, szobrok, képzőművészeti alkotások megőrzésére, helyreállítására. Ná'unk — sajnálatos módon. — ezek a kérdések az elmúlt évékben háttérbe szorultak. Idegenforgalmi fontosságú emlékhelyekről feledkeztünk meg, várromok pusztultak, szobrok porosodtak múzeumok folyosóin, nevezetes épületeket fenyegetett a lebontás veszélye. Idővel egyre többen Ismerték fel a helyezet tarthatatlan voltát. Az arra hivatott IntézA Mlkszáth-ház udvari részű Szklabonyán A restaurált ISnosl Arpéd-korl templom szentélye mények és személyek hozzáláttak a műemlékek felkutatásához, országszerte térképezés és vizsgálódás folyik, hol és hogyan teljesítsük kötelességünket. A rimaszombati „Május 1“ kertben, eszményi környezetben, künn áll már Tompa Mihály szobra, Holló Barnabás alkotása. A helybeli templomokat műemléknek nyilvánították. Megoldásra vár azonban Blaha Lujza mellszobrának a kérdése, amely még ma Is a múzeum birtokában van, s műemlékként kellene megóvni néhány további épületet, pl. a Petőíl-házat, a régi gimnáziumot, a régi vármegyeház gyönyörű épületét és a 39-es vörösdandár vezetőinek egykori szálláshelyét. Más, szlovák vonatkozású emlékek sorsa is orvoslásra vár. Jánosiban gondosan helyreállították a hírős Árpád-kori templomot, s ennek mutatkozik is az eredménye, az átutazó turisták megállnak a faluban, s elismeréssel nyilatkoznak a restaurálók munkájáról. A Jánosi erdőben lévő Vörös-fát, ahol a Horthy-rendszerben a kommunista párt tagjai gyűléselkat tartották, a környékbeli iskolai ifjúság nyári zarándokhelyévé kellene avatni. Sajnos, ma is pusztulás fenyegeti a szklabonyai Mikszáthházat, amelyre pedig a falu szlovák lakossága rendkívül büszke; a restellik, hogy az érdeklődők rossz állapotban látják. Áll már Hanván Tompa Mihály mellszobra, Radnőton Pósa le jós emlékműve, és Gömörön Mátyás király szöbra, aki ebben a községben kapáltatta meg az urakat. Viszont ugyanitt rendezni, csinosítani kellene Cinka Panna kuruc zenészlány sírját, aki a falu temetőjében nyugszik. A bejei papiakban (Tompa lakása volt) Petőfi és Tompa találkozott egymással 1845-ben, s Petőfi verset Is Irt a ház egyik szobájában. így három oka is lenne, hogy a hazát (legalább zománcozott táblán) kétnyelvű felirattal jelöljék meg. Nem szabad megfeledkeznünk várainkról, várromjalnkkról sem. Meg kellene akadályozni, hogy az idő foga tovább pusztítsa falaikat, köveiket (Ajnácskő, Fülek stb.) A romok közelében táblákat lehet ne felállítani, melyekre a vár rövid történetét imák rá. (Az ilyen munkákat a művelődési otthonok ügyes rajzolói könynyen és hamar elvégeznék.) A Járási múzeumokba sem ártana szétnézni, hűen tükrözi-e anyaguk a vidék múltját, jellegét. Ogy tudjuk, értékes Tompa Mihály szobra Rimaszombatban Kontár Gyula felvételei anyag kallódik több múzeumunk raktárában. Üdvös lenne, ha azokban a községekben, ahol műemlékek, történelmi vagy Irodalmi nevezetességek vannak, az autóbuszmegállók és vasúti állomásaik mellett tájékoztató tábla hívná fel a látnivalókra az Idegenek figyelmét. Később, amikor valamennyi emlék helyreállítása megtörténik, minden járásban képes prospektus kellene kiadni (a Turista n. v. árusítaná), melyekben bárki megtalálhatná a környék műemlékeinek, szobrainak, nevezetes objektumainak stb. leírását. A felsorolás korántsem teljes, csak néhány gömörl és palócföldi községet említettünk meg, néhány pozitív és negatív példával próbáltunk a pillanatnyi helyezetet érzékeltetni. A nagy emberek ránk hagyott művel, a történelem értékel nem csak egyetlen nép tulajdonát képezik, hanem az egész emberiség kincsestárát gazdagítják. Mindenfelé akadnak hozzáértő lelkes emberek, akik az emlékvédelemmel kap csolatos elgondolásokat új ötle tekkel egészíthetnék ki és a tervek megvalósítását helyi viszonylatban elősegítenék. A feladatok teljesítésével a jövendő nemzedékeknek tartozunk. Veres János Újjászületés Kistárkányban Félreértés ne essék: a kultűra, pontosabban a knlturélis élet újjászületéséről van síé. A szikrát, amely a szerény, de sokét tgérő Csemadok-évzárón kipattant, Lézár Ferenc iskolaigazgató lobbantotta lángra a szülök szivében egy vasárnap déintáni sziliül értekezleten, fis megszületőt egy közel negyven tagú vegyes kar — ma az egyetlen a Bodrogközben. Tagjai: szülök, karmestere: Bálint István nyugalmazott pedagógus. Létrejött egy, három házaspárból álló színjátszó csoport: Lisér Ferenc igazgató és felesége, Dobó Gábor és telesége, Tóoal Bertalan is felesége. Micsoda ötletl De rögvest tánccsoport Is alakult, 18 tagú: tizenhat fiatalasszony, köztük három tanítónő. Mindehhez társulnak még a versmondók és szólóénekesek. Igen örülök, hogy részt vehettem a bemutatójukon Ritkán találkozik az ember ilyen lelkes szereplő gárdával s ilyen önfeledten tapsoló közönséggel. A MATESZ sem gyakran kapott több tapsot, mint ez a rövid pór hót alatt összeverbuv&Iódott együttes. Vidéki viszonylatban manapság es rltkasigssómba megy. A pergő műsor — szavalat, vegyeskar, szólóének, egyfelvonásos s végül a gömörl lakodalmas fergeteges tánca — azóta Is joggal beszédtéma s hozzáteszem: példa. A Csemadok és a szülői munkaközösség Összefogásiből Így született újjá a kultúra Kistárkányban, z azt hiszem, hogy a szervezet vezetőségének s elnökének, Bodnár Józsefnek a buzgó igyekezete — melynek nyomén alig egy hónap alatt mintegy 2CÍ! új Csemadok taggal gyarapodtak — kezesség arra, hogy ex az újjászületés örök less. 11 TOLVAJ BERTALAN
