A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-10 / 2. szám
Eszem, vagy eszek? Melyik alak a helyes? — kérdezik többen is. Ha csupán erre a kérdésre kellene felelnünk, azt is válaszolhatnánk: mindkettő jó a maga helyén, a saját szerepében; Az eszem alakot ugyanis mint tárgyas személyraggal ellátott igealakot is szoktuk használni határozott tárgy mellett, például ebben a mondatban: A kirántott húst eszem. A tárgy határozottságán azt értjük, hogy a tárgyragos alakkal kifejezett dolog (jelen esetben a hús] már ismert a hallgató előtt, volt már róla szó. Az eszek alakot meg olyankor szokták használni, amikor határozatlan a tárgy, vagyis ismeretlen, még nem említett dől-, got kifejező szó az igei állítmány tárgya, például: kirántott húst eszek. Ilyenkor az igének alanyi személyragja van. Tudjuk azonban, hogy a kérdés éppen erre az utóbbi esetre vonatkozik. Arra kíváncsiak a kérdezők, hogy határozatlan tárgy esetén, tehát az alanyi igeragozásban meg kell-e különböztetniük a kétféle ragozási típust: az ikest és az iktelent. Vagyis arra, hogy helyes e így ez a mondat: Vajas kenyeret eszek, vagy így kell-e mondanunk. Vajas kenyeret eszem. Az ikes ragozási rendszer szerint az úgynevezett ikes igéket ragozzuk, azokat az igéket, amelyek a kijelentő mód jelen idejének egyes szám 3. személyében -ikragot kapnak: eszik, iszik, alszik, lakik stb. Ezeknek a ragozása mindhárom (kijelentő, feltételes, felszólító) mód egyes számában eltér a többi igétől. A nyelvtankönyvek és a választékosabban beszélők meg is különböztetik még a két ragozási típust. Az ikes igéket így ragozzák: (én) eszem, (tej eszel, (öj eszik stb.; (én) enném, (te) ennél, (ő) ennék stb., (én) egyem, (te) egyél, (ő) egyék stb. A beszélők többsége azonban az iktelenek mintájára ragozza az ikes igéket is (főként az 1. és 3. személyben), vagyis így: eszek, eszel, eszik stb.; ennék, ennél, enne stb. egyek, egyél egyen stb. Régen folyik már a vita arról, hogy szükség van-e az ikes ragozásra, vagy nincs, s mindkét nézetnek megvan a maga tábora. Az ikesen ragozók nagy részét még a szülői házban vagy az iskolában rászoktatták, esetleg rákényszerítették arra, hogy különbséget tegyen a két ragozási típus között. Azóta ők is mereven ragaszkodnak igazukhoz, s talán nemegyszer el is ítélik azokat, akik nem veszik figyelembe az ikes ragozás megkövetelte különbségeket. Ez utóbbiak viszont azzal érvelnek, hogy ma már nemcsak a nyelvjárásiasan, hanem a köznyelven beszélők többsége is általában iktelenül ragoz, esetleg csak egy két alakot használ az ikes ragozásúak közül, így a többségre nem lehet rákényszeríteni az ikes ragozásé alakok használatát. Nehéz volna ezekre az érvekre s a feltett kérdésre egyértelműen felelni, már csak azért is, mert mindkét tábornak van valami igaza. A vitát nem is annyira a nyelvészek döntik el, mint inkább maga a nyelvhasználat. Az ikesen ragozóknak igazuk van abban, hogy a két ragozási rendszer használata választékosabbá teszi beszédünket, s magát a nyelvet is. Csakhogy ma már nehéz ezt a két ragozási rendszert különválasztani egymástól, mert a személyragjaik kölcsönösen keverednek. Például az s, sz, z, végzésű igék kijelentő módbeli egyes szám 2. személyű alakjaiban az ikes ragozás -1- személyragját találjuk: ásol, hozol, viszel, nem pedig ássz, hozsz, vissz. Az 1 végű (botlik, csukl/ik stb.) ikes igék viszont ugyanitt az iktelenek -sz személyragját kapják: botiasz, csuklasz, nem pedig botlol, csuklói. A feltételes módban még erősebb a keveredés. Még a választékosabban beszélők is irodalmiasnak érzik sokszor az ikes (én) enném, (te) ennél, (ő) ennék alakokat, s az (én) ennék), (te) ennél, (ő) enne alakokat használják helyettük. A felszólító módú ikes (én) egyem, (te) egyél, (ő) egyék, alakok helyett szintén gyakoriak az (én) egyek, (te) egyél, (ő) egyen alakok. A választékosabban beszélők egy része szívesebben használja 1. személyben az ikes ragozású egyem alakot, de a 3. személyű egyék helyett inkább egyen-t mond, mert az előbbit nyelvjárásiasnak érzi. Egyes nyelvjárásokban ugyanis az iktelen igéknél is megtaláljuk ezt a ragot: Menjék (kend) haza. De nemcsak a két ragozási rendszer keveredése nehezíti meg az ikes igék szabályos használatát, hanem az a körülmény is, hogy sokszor nem könnyű eldönteni, melyik ige ikes, melyik iktelen. Például a tündöklik igének ismerjük a tündököl alakját is. Még itt megoldhatnánk a kérdést azzal, hogy az egyiket az ikesek (tündöklőm) stb., a másikat az iktelenek (tündöklő stb.) szerint ragozzuk. Vannak azonban olyan igéink is, amelyek csak a kijelentő mód felen idő egyes szám 3. személyében jelentkeznek — ik raggal, az 1. és 2. személyű alakjuk az iktelen ragozás személyragjait kapja: hullik, de hullok, hullasz; megjelenik, de megjelennek, megjelensz. Mindkét igének ismerjük az iktelen (hull, megjelen) 3. személyű alakját is; az előbbit elég gyakran használjuk, az utóbbival ritkán találkozunk. Akadnak olyan igéink is, amelyeket egyik nyelvjárásterületen ikesnek, másikon iktelennek ismernek. Például a Csallóközben vágyik valaki valahová az északkeleti nyelvjárásterületen vágy valahová. < A köznyelvet beszélők általában mindkét alakot ismerik, de ennek ellenére inkább a vágyik alakot használják. Az összerogy ige esetében ezt az iktelen alakot tartjuk köznyelvibbnek, az összerogyik-ot nyelvjárásiasabbnak érezzük. Az ikes igék ható igei származékait ritkán használjuk ikesen / lakhat ik, megtörténhetik), többnyire iktelenül fordulnak elő nyelvünkben, (lakhat, megtörténhet), s az iktelenek mintájára ragozzuk őket (lakhatok). Az egyszerűbb emberek még a tipikus ikes igéket sem tudják megkülönböztetni az iklelenektől. Még a műveltebbek között is vannak olyanok, akik egy-egy igealak, pl. az úsznék használatakor nem gondolnak arra — hacsak fel nem idézik az ik- rágós alakot, vagy nem szoktatták rá őket már régebben az ikes ragozására, hogy ikes igéről van szó, s az úsznám volna a szabályos. Már megszokták, és helyesnek tartják az úsznék-ot. Kerüljük azonban az úsznak alakot! látjuk tehát, hogy nem is olyan egyszerű az ikes ragozás kérdése. Ha használja valaki az ikes ragozású alakokatr és helyesen használja őket, jól teszi. Természetesen ügyelnie kell arra, hogy ne ragozzunk olyan igéket is ikesen, amelyeket az iktelenek mintájára ragozunk (hullik, bújik, megjelenik). Nem ítélhetjük el azonban azokat sem, akik nem különböztetik meg a két ragozási típust, hanem mindkét igét az iktelenek mintájára ragoznak. Á két igeragozási rendszer már keveredett; néha azt is nehéz eldönteni, vajon ikes vagy iktelen igével van-e dolgunk; a magyarul beszélők többsége az iktelen ragozású alakokat használja — mindez amellett szól, hogy az ikes ragozás minden áron való megtartásának és használata erőszakolásának nincs semmi értelme. Még a választékosabb beszédben is nyugodtan használhatjuk az iktelen ragozású (én) ennék, (ö) enne, (ő) egyen alakokat. Az eszek, egyen alakoknak sem akarunk hadat üzenni, de ha választékosabban akarjuk magunkat kifejezni, inkább az eszem, egyem alakokat használjuk helyettük)) JAKAB ISTVÁN Röviden Marina Vlady játssza Giocondát Michel Deville Te, én és Mona Lisa című filmjében. A másik főszereplő Georges Chakiris. A világhírű festmény ellopásának történetét feldolgozó film külső felvételeit Rómában, Münchenben és New Yorkban forgatják. A Borisz Godunovot és az Igor herceget mutatja be jövőre a wiesbadeni ünnepi heteken a szófiai Állami Opera együttese. A fesztiválon részt vesz még a velencei Teatro le Fenice, a birminghami Repertory Theatre és i bécsi Theater in der Josefstadt együttes is. Flotow háromfelvonásos vígoperáját, a Mártát januárban felújítja az Erkel Színház. Az 1885 decemberében bemutatott darabot 1949 óta nem játszották Magyarországon. Az új szcenírozásban színre kerülő operát Békés András rendezi, vezényel Erdélyi Miklós és Blum Tamás. Vegyes fogadtatásban részesült a milánói Scalában az a Traviata előadás, amelyet Karajan vezényelt és Franco Zaffirelli rendezett. A közönség egy része kifütyülte az előadást, s a kritikusok is bírálják Karajan felfogását. Negyvenmillió külföldi turista fordult meg az 1963— 1964-es idegenforgalmi idényben Ausztriában, 6%-kai több, mint az előző évben. Az idegenforgalomból származó devízajöverelein 2 milliárd schillinggel növekedett és meghaladta a 12,8 milliárdot. 14