A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-04-11 / 15. szám
Voynich regénye nyomán: Cs. Horváth Tibor - Sebők Imre-Amikor, HAGY i AZEim iőjytnívjr; &I8 ILYEN SAVANYU KÉPET VÁGNI,VHÍk! NEM ÁRT ÍGY MIS gyakori* r. Nemsokára annyi Dolgotoklmsz.hogy azt sem tudjátokhoj tejetek. Csakhogy akkor nem tégy Alton majd szembe ÉS Ml, -NA RANKkerül A SOR, KARABÉLY HELYETT ÁGYÚKNÁL LÖVÜNK/ ni. íz AZ Áthozott várai zsoldos mundér csak . ÍRT MARADT RAJTAM, MERT NEM AKADT MAS. MAJD £ 1ÜTÖK... MEG VERWERT IS... TAGJA VOLTAM A KIVÉGZOTAGNAK... PARANCS VfXLT.-MEGÖLTÜK BÖGÖLYT... SÚLYOl l,DE TALÁN NEM JO^ÍTEHETETLEK. HARCOLNI FOGOK. VETTE... ráZ ELNYOMOK ELLEN... . __ Nem tríva ez. szentatyám ! VAGY AZT GONDOLJA,HOGY HA ENGEM ODA LEERESZTENEK/ minden Rendbejön ? ahír EGY SZIKLAT is RÁhengEROfTHETNEK A SÍROMRA, A Ml AGYÚINK AKKOR IS Me4 BOGNAK SZÓLALNI / BRISIQHELLABAN HARANGOZNAK. 7*LAN AZ ELHUNYT MONTANELLI BÍBOROS EMLÉKEZETÉRE. A. ^ ^ VOLNA Ebadták Az ember nem vigyázhat rájuk, panaszkodnak a mamák. Alig veszt le róluk a szemét, máris megtörtént a baj.. .1 Ennek a hatéves ftúcskának például — bár hősiesen mosolyog, az orvos épp most készül eltávolítani homlokából azt a nyilat, melyet a játszótársat a játék közben belelOttek... Vagy a kis Rolf l Addig próbálgatta bedugni a fejét a rácsok közé, hogy végül is sikerült neki és azután sok könnyet kellett hullatnia, amíg az édesapja kisegítette szorult helyzetéből. A kis Mlstnek pedig éppenséggel bádogos segítette le fejéről ezt a tortasütő formát, amit gallérként a nyakára Illesztett. Dbaga Gemmám ! KÖNNYŰ szfv<EL MEGYEK A HALÁLBA, MERT ÍZ rrÉLET azt bizonyítja,, HOGY JÓL DOLGOZTAM.MEGÖLNEK, MERT RETTEGNEK TŐLEM. KÍVÁNHAT-E ENNÉL TÖBBET . AZ EMBER ? HOST.BÚCSÚZÓUL, IGAZI NEVÉN KÖSZÖNTI ÖNT,AKI NAGYON SZERETTE -rá GYÁSZJELENTÉS SZERINT í SZJVSZ&H^ÉS VÉGZETT VELE. |töggggaisss? /OLNA,
